Poszt és long Covid - Ezek a hatásos kezelési lehetőségek

A pandémia miatti hosszú szünet után május elején tartották újabb szakmai napjukat a Prima Medica Egészségközpontok. A téma aktuálisabb és frissebb nem is lehetett volna: a poszt Covid és a long Covid megbetegedések tapasztalatai az egyes szakorvosi területeken. Az összetett kutatások és esetbemutatások igazán színes és tanulságos tudásanyaggal gazdagították a résztvevőket.

Kardiológus, tüdőgyógyász, neurológus, pszichiáter, infektológus, szomnológus és rehabilitációs szakorvos osztották meg a témában megjelent kutatások eredményeit és személyes tapasztalataikat a poszt Covid és long Covid állapotokról.

Kardiológiai jellegű panaszok, tünetek, vizsgálati eredmények a Covid-19 fertőzés kapcsán

Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológus-belgyógyásza előadásának azt az alcímet adta, hogy esetek és következtetések evidenciák nélkül, ami arra utal, hogy mivel éppen csak magunk mögött tudhatjuk az aktuális koronavírus hullámot, sok idő kell még a biztos útmutatók kidolgozásához. Miután röviden áttekintette a XXI. század járványait, a kardiológus felhívta a figyelmet, hogy a Covid esetében kevesebb evidencián alapuló közlemény jelent meg, mint más, pl. ritka betegségek kapcsán. Ezek után egy ESC iránymutatásról esett szó, amely a Covid szív-érrendszeri szövődményeit és alapvető kezelési irányait összegezte.

Dr. Vaskó Péter tisztázta a poszt Covid és a long Covid szindrómák közti különbséget és sorra vette a lehetséges kardiális és extrakardiális panaszokat, valamint az elhúzódó kardiológiai tüneteket és szövődményeket. Ezek közül kiemelte a vénás tromboembóliás szövődményeket, a myocardiális érintettséget, a csökkent terhelhetőséget és a kardiovaszkuláris halálozást. Az is láthatóvá vált, hogy a pontos összefüggések még tisztázásra várnak, ezért a diagnosztikai lehetőségek kihasználásával esetenként kell kideríteni a tünetek hátterét. 4 esetbemutatást vezetett elő, amelyek közt szerepelt típusos poszt Covid tünetegyüttes, long Covid probléma, oltás után jelentkező panasz és olyan eset, amelyben nem volt Covid fertőzés. Összefoglalásként pedig azt hangsúlyozta a szakorvos, hogy a gyógyszeres terápia mellett a rehabilitáció is fontos szempont a poszt- és long Covid szindrómák kezelésében.

Dohányzás és COVID-19 – Olaj a tűzre!

Figyelemfelkeltő előadásában dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont gyermekgyógyász, gyermek- és felnőtt tüdőgyógyásza sorra vette a dohányzás és a Covid okozta szervi érintettségeket, és az ezeknek betudható halálozások számát, valamint a sejtszinten lezajló patofizikai folyamatokat. Kiemelte azt az összefüggést, miszerint a dohányzás növeli az ACE2 receptorok számát a 2-es típusú pneumocitákon, alveolaris makrofágokon, a SARS-CoV2 vírusnak pedig 10-20x-os affinitása van az egyéb vírusokhoz képest az ACE2 receptorhoz, ezért vannak a dohányosok nagyobb kockázatnak kitéve. Később a dohányfüst okozta immunológiai folyamatokat vetette össze a Covid okozta folyamatokkal, valamint eloszlatta az a tévhitet, hogy a dohányzás bármely formája kevésbé lenne káros. Összefoglalóan elmondta, hogy a fertőzött dohányosok közt több súlyos Covid komplikáció fordul elő, gyakrabban kerülnek intenzív osztályra és magasabb a halálozási ráta is.

Allergia a COVID-19 vakcinákra

Hidvégi doktornő második előadásában összegezte a Covid-19 vakcináknál megjelenő oltási reakciókat és szövődményeket, utóbbiak közül kiemelve az allergiát és anafilaxiát. Megjegyezte, hogy nagyobb a kialakulás valószínűsége, ha ismert allergiája, vagy anafilaxiás reakciója volt már a páciensnek. Hidvégi doktornő röviden ismertette az egyes vakcinákra vonatkozó ismereteket, nevesítve a Pfizer-BionTechra vonatkozó 2020-as amerikai adatokat, amelyek szerint az oltottak 0,2%-a produkált allergiás vagy anafilaxiás reakciót, döntő részben olyanok, akiknél ez már korábban is előfordult.
Ezek után Dr. Hidvégi Edit PhD felhívta a figyelmet az anafilaxia kezelésére, a gyors reakció szerepére és összegezte azokat a feltételeket, amelyek esetén nem adható be Covid-elleni oltás.

A poszt Covid állapotok neurológiai, pszichiátriai és elektrofiziológiai vonatkozásai

Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológus, pszichiáter, infektológusa előadásában felhívta a figyelmet az intenzív ellátást követő elhúzódó neurológiai tünetekre, amelyek egyaránt érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert. Ezek patogenezisét is röviden összefoglalta. A tünetek számbavételénél kitért többek közt az íz- és szaglásérzékelés problémáira, a látás, hallás megváltozására, az agyködre és a magas D-dimer értékekre. Ezek után Prinz doktor egy 32 betegről szóló irodalmi áttekintést foglalt össze, akik a poszt Covid alatt például epilepsziás jelenségtől vagy Gaullian Barré szindrómától szenvedtek. Az ezt követő 5 esetismertetésből a kórlefolyások, a diagnosztizálás és a kezelés nehézségeivel is megismerkedhettek a hallgatók. Összefoglalásában dr. Prinz Géza azt hangsúlyozta, hogy a poszt COVID tünetegyüttesben szenvedő betegek ellátása, infektológus, immunológus, kardiológus, pulmonológus, neurológus, pszichiáter, neuro-pszichológus, elektrofiziológus együttműködését igényli.

Fotó: 123rf.com

A CovidD-19 fertőzés neurológiai és szomnológiai vonatkozásai, leggyakoribb következményei

Dr. Vida Zsuzsanna PhD betegsége miatt előadását dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa ismertette, aki egy rövid általános bevezető után rátért a Covid neurológiai következményeinek számbavételére. Az akut fázisban megjelenő, széleskörű idegrendszeri panaszok felsorakoztatása után több, mint 50 hosszú távú következmény listázása került sorra. Tekintettel Vida doktornő szomnológusi tapasztalataira, az előadás jelentős részét képezte az alvászavarok áttekintése. Szó esett a Covid közvetlen és közvetett hatásaként kialakuló kimerültség szindrómáról is, amely pszichés, pszichoszociális és szomatikus következményekkel is járhat. A nem megfelelő alvási magatartások megnevezése után az előadás zárásaként alváshigiénés tanácsok hangzottak el. Mező Anita doktornő néhány saját tapasztalatával is kiegészítette és gazdagította Vida doktornő anyagát.

A poszt Covid ellátás rehabilitációs színterei a klinikum függvényében

Dr. habil. Varga János Tamás, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának tüdőgyógyász-rehabilitációs szakorvosa előadásában a krónikus tüdőbetegségeknél alkalmazott jelenlegi terápiák szemléleti megújításának szükségességére hívta fel a figyelmet. Ennek belátáshoz ismertette az intersticiális tüdőbetegekre jellemző faktorokat és a fizikai inaktivitás jelentős veszélyeit. Mindezek ismeretében széleskörű áttekintést nyújtott a Covid komorbiditások közt is jelentős szerepet játszó krónikus légzőszervi betegségekről, valamint a rehabilitációs program mibenlétéről. Mindezek fényében Dr. habil. Varga János Tamás arra a nemzetközileg is elfogadott állásfoglalásra hívta fel a figyelmet, hogy a Covid-19 betegek egy olyan betegcsoportot alkotnak, akiknek szüksége van tüdőgyógyászati rehabilitációra. Ennek céljairól, az állapotfelmérés jelentőségéről, a rehabilitáció színtereiről, a nappali kórházas és a fekvőbeteg programok részleteiről, az utánkövetés fontosságáról és a Varga professzor csapata által kidolgozott programok eredményeiről is megtudhattunk részleteket az előadás második részében.