Óriási a szerepe a COVID elleni immunitásban: D-vitamin

A D-vitamin, illetve annak hiánya több betegség esetében is szerepet játszhat, a COVID-járvány pedig még inkább fókuszba helyezte a megfelelő D-vitamin-szint kérdését.

A koronavírus-járvány kapcsán felértékelődött a D-vitamin immunrendszert erősítő hatása. Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának igazgatója szerint ugyanakkor sokan túlzó mennyiségben, több tízezres egységben kezdték szedni tartósan a készítményt, ami káros is lehet.

Éppen ezért egy szakmai ajánlás keretében a COVID-19-cel összefüggésben is meghatározzák az ajánlott adagokat. A fertőzés ideje alatt nagyobb adag szedése javasolt (napi 4000-6000 NE tíz napon keresztül), ami segít rendezni az esetleg fennálló D-vitamin-hiányt, de ennyi idő alatt nem okozhat mellékhatást.

Általánosságban ugyanakkor elmondható, hogy a laborvizsgálat során a 75 nm/l-es szint fogadható el normál tartománynak. A téli hónapokban napi 2000 egység D3-vitamin fogyasztása javasolt, ami elegendő a normál tartomány fenntartásához. D-vitamin-hiány, bizonyos betegségek esetén szükséges lehet ennél nagyobb mennyiség, ún. telítődózis adása, orvosi felügyelet mellett. Ezekről a kórképekről és a szükséges adagokról született egységes ajánlás.

Fotó: 123rf.com

Ha ennél alacsonyabb a D-vitamin szintj, betegségekhez vezet!

Pontosan mennyi D-vitamin kell egy nap? Napi 2000 NE D-vitamin elég vagy 3000 NE kell? A D-vitamin hatásainak megismerése és az európai lakosság D-vitamin-hiányos állapota miatt az orvosszakmai szervezetek egyre magasabb napi beviteli értékeket javasolnak – számol be az Egészségkalauz.hu.

A D-vitamin hiánya betegségekhez vezethet

Míg évtizedekkel korábban a D-vitamin (D3-vitamin, kolekalciferol) hiányát elsősorban az angolkórral hozták kapcsolatba, ma már ismert, hogy a D-vitamin hiánya számos betegség kialakulásának az előszobája.

A szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatok, a cukorbetegség, az autoimmun kórképek, a metabolikus szindróma, valamint számos fertőzéses megbetegedés (köztük az influenza is) is összefüggésben van a szervezet D-vitamin ellátottságával.

Ugyanakkor, a D-vitamin hiánya világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi probléma. Orvosolni kellene tehát a hiányt, meg kellene előzni a hiányállapot fellépését.

A D-vitamin pótlása

A D-vitamin legfőbb természetes forrásai a tengeri halak és a máj. A magyarok ezekből keveset fogyasztanak, így a hazai lakosság D-vitamin-ellátottság terén mutatott lesújtó adatai (részben) érthetőek. Télen tovább ront a helyzeten a napfénynek való kitettség hiánya, ami miatt kevesebb „aktív” D-vitamin jön létre a szervezetben.

A szakemberek ezek ismeretében úgy gondolják, hogy az egyébként egészséges gyermekeknek és felnőtteknek is plusz D-vitamin pótlásra van szüksége a napfényhiányos hónapokban. Ez a „plusz”-bevitel D-vitamint (kolekalciferolt) tartalmazó gyógyszerekkel vagy étrend-kiegészítőkkel valósítható meg.

D-vitamin gyerekeknek

Hazánkban a két év alatti gyermekeknél a D-vitamin pótlása (a gyermekorvosi és a védőnői hálózat munkájának is köszönhetően) rutinszerűen történik; napi 500 NE D-vitamint kapnak a csecsemők, kisgyermekek. A felnőtteknek maguknak kell(ene) a rendszeres D-vitamin bevitelről gondoskodni. De mennyiről? – merül fel a kérdés. Alább a hazai szakorvosok konszenzusos megállapodása alapján ajánlott D-vitamin dózisokat mutatjuk be.

Ősztől tavaszig minden felnőttnek kellene napi 2000-4000 NE D-vitamin

  • Egészséges felnőtteknél szeptembertől áprilisig javasolt a D-vitamin szedése. Számukra napi 1500-2000 NE D-vitamin-adag javasolt.
  • Túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél (testtömegindex; BMI > 30 kg/m2) az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000-4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt,- folyamatosan, naponta szedve.
  • A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak (ld. alfejezet) egész évben, folyamatosan javasolt a D-vitamin-bevitel.

A D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozók:

  • újszülöttek
  • időskorúak, különösen többszöri elesés esetén
  • túlsúlyosak, elhízottak
  • életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem kapó személyek
  • terhes nők, szoptató anyák
  • csontlágyulásos, csontritkulásos betegek
  • krónikus máj- vagy vesebetegek
  • felszívódási zavarral rendelkező betegek (pl. Crohn-betegek)
  • mell- vagy vastagbéldaganatosok
  • magas vérnyomásos betegek
  • krónikus szívelégtelenségben szenvedők
  • bizonyos gyógyszereket (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, gyulladáscsökkentő szteroidok) szedők

D-vitamin-hiányos gyermekek vigyázzatok az influenzától!

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.