Magyaroké a dicsőség - Minden eddiginél hatásosabb Covid-gyógyszert találtak

Nem azzal a szándékkal fogtak hozzá, hogy harmadára csökkentsék a Covid okozta halálozást, végül mégis sikerült nekik. Eredeti céljuk az volt, hogy egy koronavírushoz szabott, minél hatékonyabb gyógyszereléssel csillapítsák a betegség okozta halálfélelmet, szorongást.

Ehhez képest megtalálták a Coviddal szembeni eddigi leghatásosabb molekulát. Az átütő sikert hozó kutatást vezető neurológus, Holló András mesélt az Indexnek. Interjú.

A koronavírus-fertőzés testi tüneteit 2020 eleje óta mindannyian betéve tudjuk. Ehhez képest máig jóval kevesebb szó esik a betegséggel járó lelki tünetekről. A fertőzés komoly pszichés nyomást jelent a betegnek, miután szintén közismert, hogy a Covid bárkinél végzetes lehet. A szorongás – érthető és mélyen átérezhető módon – akkor támad csak igazán, mikor egy beteget közelebbről megcsap a halál szele, bekerülve egy kórházi osztályra, ahol sorstársak halnak, halhatnak meg körülötte.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Holló András neurológus, rehabilitációs pszichiáter és kollégái a súlyos fertőzéses állapothoz szabott pszichiátriai terápiával szerették volna javítani az osztályra került betegek állapotát. Hiszen sokszorosan bizonyított tény, hogy a stressz rombolja az egészséget, különösen súlyos betegség esetén rontja tovább az eleve nehéz helyzetet. A kreatív gondolkodás, és az így bevetett antidepresszáns végül azt eredményezte, hogy jelentősen csökkenni kezdett a halálozás az Uzsoki Kórház Covid-osztályán.

– Hogyan derült ki, hogy a gyakran szorongáscsökkentésre használt antidepresszánsok gyógyíthatják a Covidot?

Mielőtt a konkrét kérdésre válaszolnék, fontos tisztázni, hogy önmagában antidepresszáns, vagy önmagában cukorbetegség vagy vérnyomás gyógyszer nem létezik. Amikor beveszünk egy ilyen gyógyszert, az szétterjedve a vérárammal, ha egy kicsit is, de a szervezet minden részén kifejt valamiféle hatást. Attól, hogy valamit antidepresszánsnak hívunk, attól az még nem csak az idegrendszerünkre hat. Az antidepresszánsokról, köztük a fluoxetinről, a mi mostani molekulánkról, ami egy szerotonin alapú antidepresszáns, laboratóriumi körülmények között már évekkel ezelőtt bizonyították, hogy hatékonyan lép fel a Hepatitisz C, illetve néhány más vírussal szemben is.

Tehát már a pandémia kitörésekor tudni lehetett, hogy bizonyos szerotoninerg antidepresszánsok tudnak valamit, ami talán visszaszoríthatja a Covid-fertőzés fatális következményeként ismert citokinvihart, a Covid-halálozás legfőbb okát.

– Jól tudom, hogy az önök vizsgálata más volt, mint egy tipikus gyógyszer újrahasznosítási vizsgálat? Hiszen eredetileg azt célozták meg, hogy ne szorongjanak a Covid-betegek.

Az eredeti cél az volt, hogy összességében jobb legyen a pszichés, egyúttal a testi állapotuk. A gyógyszer-vizsgálatokra, köztük a gyógyszer újrahasznosításokra is rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, fel sem merülhetett, hogy ilyen jelleggel nekiálljunk kísérletezni. Egy klasszikus, szigorúan megkomponált gyógyszer-vizsgálattal szemben a mi tudományos munkánk egy eredendően pszichiátriai megfontolásokon alapuló, és csak némileg újszerű orvosi tevékenység utólagos felmérése, vizsgálata volt. Pszichiátriai beavatkozás történt egy tömeges egészségügyi krízishelyzetben, annak reményében, hogy ez talán valamit segíthet. Hiszen ismert tény, hogy a súlyos stressz rontja az életkilátásokat, pláne egy komoly alapbetegség esetén.

A kiindulási cél az volt, hogy a mindenképpen szükséges pszichiátriai kezelést úgy alakítsuk, hogy az a Covid okozta állapotot tovább már semmiképp ne rontsa. Viszont szembe kellett nézni a problémával, hogy a sokak által ismert, és a kórházakban gyakran használt nyugtatószerek – amelyek akár perceken belül oldják a szorongó érzéseket – súlyosbíthatják a fertőzést a mellékhatásaikkal. Az ma már komoly szinten dokumentált, hogy a valóban perceken belül ható, benzodiazepin típusú szerek rontják számos betegség, például a Covid-tüdőgyulladás kilátásait is. Nem csak immunológiai okokból, hanem azért is, mert a légzési funkciókat is negatívan befolyásolják.

A Covid osztályokra beosztott kollégák ezért gyakorta kérdezték a pszichiátereket, hogyan segítsenek az érthető módon rettenetesen szorongó betegeknek, miközben nem szeretnének nekik komolyabb adag, a légzésfunkciókat rontó benzodiazepint adni.

– Ezek szerint előállt a tipikus melyik ujjamba harapjak dilemma. Így merült föl lehetséges alternatívaként, hogy használjanak antidepresszánsokat?

– Igen. Ezek a szerotoninerg szerek, amelyeket ugyan antidepresszánsoknak nevezünk, – egyébként kicsit pontatlanul –, mert ezek legalább annyira szorongáscsökkentő szerek is. Alapvető különbség viszont a hagyományos szorongáscsillapítókhoz képest, hogy e szerotoninos szerek hatására legalább egy hetet várni kell. A kollégák tehát elkezdték alkalmazni a Covid-betegeknél a fluoxetint, szinte háborús körülmények között.

A folytatásért KATTINTS IDE!