Koronavírus – Hatásos gyógyszerek tesztelését végzi egy új, nemzetközi kísérlet

Immunválaszokra koncentrálnak

Az Egészségügyi Világszervezet egy új nemzetközi kísérlet során tesztelné, vajon a már meglevő gyógyszerek meg tudják-e menteni a koronavírus miatt kórházba került emberek életét.

Mérföldkőnek számító programot indított el az Egészségügyi Világszervezet (WHO), melynek keretében azt vizsgálnák, melyik, már létező gyógyszerek képesek megmenteni a koronavírus miatt kórházba került páciensek életét.

Nemzetközi kísérletről van szó, mely több tucat ország potenciális Covid-19 terápiáit teszteli. A cél ezúttal a betegséget még inkább súlyosbító, tomboló immunválaszok mérsékelése. A Szolidaritás (Solidarity) elnevezésű klinikai kísérletet az Egészségügyi Világszervezet koordinálja. A teszt során három gyógyszert vizsgálnak, melyek tompítják a gyulladást – ez a megközelítés már ígéretesnek bizonyult korábban a koronavírussal kórházba került embereknél.

„Mindhárom orvosságot körültekintően választottuk ki, a kisebb klinikai vizsgálatokban tapasztalt előnyeik miatt, valamint azért, mert széles körben elérhetőek” – mondta el John-Arne Røttingen, a Norvég Közegészségügyi Intézet tudományos igazgatója, egyben a Szolidaritás kísérlet nemzetközi irányítóbizottságának elnöke. – “Legalább ígéretes jelekre van szükség arra vonatkozóan, hogy néhány ezek közül működni fog.” Hozzátette: olyan, tanulmányokban részt vett gyógyszerek kellenek, amelyeket számos országba szállíthatnak.

A WHO 2020 márciusában hozta létre a Szolidaritást – ekkor tanulmányuk a vírusellenes gyógyszerekre összpontosított. Októberig a vizsgálatba több mint 11 ezer résztvevőt vontak be, kórházban kezelt koronavírus-betegekből, 30 országból. Az is kiderült azonban, hogy a tesztelt 4 gyógyszer közül (remdesivir, interferon, hidroxi-klorokin malária-gyógyszer, valamint a lopinavir és ritonavir nevű HIV-gyógyszerek kombinációja) egyik sem mentett életet vagy rövidítette meg a páciensek kórházi tartózkodását.

A vírusellenes készítmények közül egy sem mutatott erőteljes hatást kórházi betegeknél” – mondta Røttingen. – “Arra jutottunk, hogy ez az időszak túl késő az alkalmazásukhoz. A vírusellenes gyógyszerek akkor járhatnak előnyökkel, ha a pozitív koronavírus-teszt után gyorsan elkezdik őket használni.”

Immunválasz-módosítás

Amint egy vírusfertőzés előrehaladott állapotba kerül, a szervezet saját immunválaszai okozhatnak bajt: károsíthatják az egészséges szöveteket a fertőzött sejtek elpusztítása során. 2020 júniusában a RECOVERY nevű, nagyszabású angol tanulmány fedezte fel, hogy az immun-elnyomó szteroid-dexametazon csökkentette a halálesetek számát a koronavírus-fertőzés miatt lélegeztetőgépre került vagy kiegészítő oxigént igénylő betegek körében.

Egy szintén jelentős méretű nemzetközi kísérlet pedig – a REMAP-CAP – rámutatott, hogy a kulcsfontosságú immunfehérjét – az interleukin-6 (IL-6) receptort – blokkoló gyógyszerek mérsékelhetik a kritikus állapotban levő koronavírus-betegek halálának esélyét.

A dexametazon, illetve a dexametazon és az IL-6-receptor blokkolók együttes használata a kezelés során a standard ellátás részévé vált egyes országokban, olyan Covid-19 betegek esetében, akik kórházba kerültek és lélegeztetésre is szükségük volt” – mondta el Anthony Gordon, a londoni Imperial College aneszteziológusa és a REMAP-CAP irányító bizottság tagja. Hozzátette azonban, hogy ezen is van mit javítani, mivel egyes páciensek ezen kezelések ellenére is betegek maradnak. A kutatók tehát más utakat keresnek az adott immunválaszok kikapcsolására.

Az egyik tesztelni kívánt gyógyszer az infliximab, amelyet autoimmun betegségek, köztük a Crohn-betegség és a reumás ízületi gyulladás kezelésére használnak. Blokkolja az ún. tumor nekrózis faktor alfa (TNF-α) fehérjét, amelyet a makrofág nevű immunsejtek szabadítanak fel, elősegítve a gyulladást. A második gyógyszer, amelyet vizsgálatnak vetnek alá, az imatinib nevű rákbetegség elleni készítmény. A kutatók abban bíznak, hogy a koronavírust és a gyulladást is megcélozza, blokkolva az emberi sejtek vírusos beszivárgását és csökkentve a citokineknek nevezett gyulladásgátló fehérjék aktivitását.

“A Szolidaritás harmadikként az artezunát maláriaellenes gyógyszert veszi górcső alá, mely potenciálisan gyulladáscsökkentő hatással bír. Mindegyik gyógyszert a standard, vagyis a szokásos ellátás mellett kapják a páciensek – ez számos régióban magában foglalja a dexametazont is” – magyarázta Røttingen.

A REMAP-CAP az imatinib tesztelését is tervezi, amely segíthet megakadályozni a folyadékszivárgást a tüdőt körülvevő erekben. Ezenkívül a kísérlet más gyógyszereket is vizsgál: a TNF-α-t célzó készítményt, valamint a namilumab nevű gyógyszert, amely blokkolja a GM-CSF nevű fehérjét és csökkentheti a citokin-aktivitást.

Mindegyik módszerrel az immunrendszert igyekeznek kissé visszafogni, ám vigyázniuk kell: annyira nem gátolhatják az immunválaszokat, hogy a betegek más fertőzésekkel szemben kiszolgáltatottá váljanak – jegyezte meg Djillali Annane, a Saint-Quentin-en-Yvelines-ben levő Versailles-i Egyetem intenzív terápiás orvosa, a REMAP-CAP nemzetközi irányítóbizottságának tagja.

A REMAP-CAP kísérlet során a résztvevőknek először szteroidot adnak, például dexametazont, illetve egy olyan gyógyszert, amely blokkolja az IL-6 receptorokat. További készítményt kapnak az immunrendszer megcélzására, amennyiben az első kettő után nem sikerül állapotukat javítani.

„Ez azokat a pácienseket célozza meg, akik nem reagálnak a kezelésre. A kérdés ezt követően az, hogy ha ezeknél a betegeknél még egy módszert adunk a gyulladásos válasz módosítására, megmenthetünk-e további életeket?” – tette hozzá a kutató.

Hosszú COVID – Százezreket sújthat

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.