COVID – Magas arányban fertőznek a tünetmentes vírushordozók

A járvány kezelése és a betegellátás rendje vélhetően új megközelítést igényel, írta Békássy Szabolcs, a háziorvosok országos kollegiális vezetője, a HaOSZ (Háziorvosok Online Szervezete) egyik alapítója körlevelében. Hivatkozik a hét közepén folytatott megbeszélésére, amely során a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Survelliance Központjának vezetőivel egyeztetett.

Jelentősen megnőtt a légúti tünetekkel az alapellátó praxisokhoz forduló betegek száma a 35-37. héten, majd a 38. héttől az esetszámok némi csökkenést mutattak, és mérsékelt szinten maradtak a 39. héttől.

Mindez egyértelmű összefüggést mutat a korábbi években tapasztaltakkal (a 2020. évet kivéve), ami a gyermekek óvodai és iskolai közösségben terjedő, felnőtt populációra is ragályos, náthás megbetegedést okozó vírusfertőzésével hozható összefüggésbe. Ugyanakkor – hívja fel a figyelmet – egy, a Lancetben publikált skót tanulmány szerint a COVID-19 delta variánssal fertőzött egyének tünetei jóval enyhébbek, a légúti náthákra jellemzőek számos esetben. A légszomj, az íz- és szaglásvesztés már nem vezető tünet, és talán jelzi, hogy a járvány megszelídül – számol be a Pharmindex Online

A háziorvosok kockázatára vonatkozóan a megbeszélésen kiderült, hogy körükben az átoltottság a többi orvos és diplomás szakmacsoportokhoz viszonyítva a legmagasabb, az oltatlanok aránya csupán 1 százalék körüli volt egy szeptemberi felmérés szerint.Bár az oltás drámai módon csökkenti a súlyos megbetegedés vagy halálozás kockázatát, tény, hogy nem akadályozza meg a vírusátvitelt olyan mértékben, ahogy azt a szakemberek korábban remélték. Számos evidencia támasztja alá azonban azt, hogy harmadik dózissal a vírusfertőzéssel szembeni védettség visszaáll a korábban tapasztalt igen magas szintre, még a 60 éves és idősebb korosztályban is, írja Békássy Szabolcs.

A betegellátás rendjének újragondolása szükséges azért is, mert a COVID-19-cel kapcsolatban számos új tudás és evidencia látott napvilágot a közelmúltban, amelyek közül a Semmelweis Egyetem epidemiológusai az alábbi szempontokra hívták fel a háziorvosok figyelmét:A SARS-COV-2 fertőzöttek legalább harmada tünetmentes. A pozitív PCR teszttel rendelkező, a mintavétel időpontjában tünetmentes személyek háromnegyede később is tünetmentes marad. Attól tehát, hogy tünetes COVID-os beteg nem mehet a rendelőbe, SARS-CoV-2 fertőzött még egészen biztosan be fog menni úgy, hogy nem is tud róla, hogy fertőzött.A tünetmentes fertőzött személyektől való átvitel az összes fertőzés több mint felét (59%) teszi ki, ebből 35% tünetekkel még nem rendelkező személyektől, 24% pedig olyan személyektől történik, akik később is tünetmentesek is maradnak. Tehát nemcsak be fog menni a rendelőbe SARS-CoV-2 fertőzött, hanem nagy valószínűséggel fertőzni is fog, ha az egészségügyi dolgozók hamis biztonságba ringatják magukat, és ezért nem védekeznek tudatosan bármilyen légúti fertőzés átvitele ellen.

A COVID-19 elleni védekezési stratégiáknak tehát figyelembe kell venni, hogy a tünetmentes fertőzés gyakori, és az ily módon történő átviteli kockázata magas. Ebből az is következik, hogy kizárólag a tünetekkel rendelkező „COVID-gyanús” személyek azonosítása, átirányítása más egészségügyi szolgáltatóhoz (pl. tesztelési központba), vagy elkülönítése, önmagában nem gátolja meg hatékonyan a COVID-19 járvány terjedését, sőt hamis biztonságérzetet okozva akár kontraproduktív is lehet. A megoldás tehát a megfelelő infekciókontroll gyakorlat betartása, és a várótermekben olyan intézkedések elrendelése, mely biztosítja, hogy bármilyen légúti fertőzés terjedését a lehető legteljesebb mértékben meg lehessen akadályozni (maszkhasználat, távolságtartás, előjegyzés stb.). További problémát jelent a tünetek alapján történő differenciáldiagnózis.

A COVID-19 leggyakoribb tünetei a legújabb adatok alapján:

  • fejfájás (70,3%)
  • szaglás elvesztése (70,2%)
  • orrdugulás (67,8%)
  • köhögés (63,2%)
  • asthenia (63,3%)
  • myalgia (62,5%)
  • rhinorrhoea (60,1%)
  • ízérzés zavara (54,2%)
  • torokfájás (52,9%)
  • láz (45,4%)

Ezek többsége aspecifikus tünet, számos más betegség is kezdődhet hasonló tünetekkel. Az íz- és szagérzés elvesztése elég specifikus tünetnek tekinthető, azonban több vizsgálat eredménye is egybehangzóan azt mutatja, hogy ezek csak az esetek 49,8-52,7%-ban fordulnak elő. A betegség kezdeti stádiumában tehát pusztán tünetek alapján, a COVID-19-et nem lehet elkülöníteni más légúti fertőzésektől, pl. influenzától vagy RSV-től – hivatkozik az egyeztetésen elhangzottakra az országos kollegiális vezető. A 2021-22-es őszi-téli szezon átmeneti szezon lehet, amivel eljuthatunk a pandémia végéhez. A SARS-CoV-2 fertőzés később sem fog eltűnni, de nagy valószínűséggel – a védőoltásoknak köszönhetően – nem fog nagyobb és súlyosabb járványokat okozni a jövőben, mint a szezonális influenza. A SARS-CoV-2 vírus jelenlétét meg kell szokniuk a háziorvosoknak is.

„A fertőzöttek és betegek ellátását az epidemiológusok véleménye szerint el kell kezdeni integrálni az alapellátás normál működési rendjébe” – hangsúlyozza Békássy Szabolcs, aki azt is fontosnak tartja, hogy a légúti panaszokkal küszködő betegek minden esetben telefonon keressék fel háziorvosukat. Az orvossal történő konzultációt követően dönthet a háziorvos arról, hogy indokoltnak látja-e a tesztelést, és milyen lépéseket tart szükségesnek a beteg ellátása érdekében.

Van megoldás a post-Covid tünetekre – A betegek harmadát is érintheti

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.