A maszk viselése működik – Nagyszabású koronavírus-tanulmány demonstrálta

Jóval kisebb a fertőzés esélye a maszkhordók körében

Nagyszabású tanulmány erősítette meg, hogy a maszk viselése csökkenti a koronavírus fertőzés terjedését a közösségben. A sebészi típusok a leghatékonyabbak – tudatták kutatók.

Valós, világméretű teszt bizonyítja, hogy a maszk viselése képes csökkenteni a koronavírus terjedését az emberi közösségekben – mutatott rá egy új tanulmány. A bangladeshi teszt arra is rávilágított, hogy a sebészi maszkok sokkal hatékonyabbak az anyagból készülteknél. Az új tanulmány egy igazán alapos vizsgálat erejét demonstrálta, s számos leckét kínál arról, miért fontos a maszkhordás világszerte.

Az egyik leglényegesebb következtetés, hogy a maszk viselése nem készteti az embereket a társadalmi távolságtartás mellőzésére. Ettől nagyon sok egészségügyi tisztviselő tartott, mondván: a maszkok hamis biztonságérzetet keltenek.

Fotó: 123rf.com

“Valóban el tudták érni azt is, hogy megmutassák: a maszkhordás igenis hatékony a koronavírus ellen, még a pandémia szorításában végzett szigorú és szisztematikus értékelés mellett is” – hangsúlyozta Ashley Styczynski, orvos, a Stanford Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó munkatársa, aki a tanulmányban együttműködött a Stanford, a Yale szakembereivel és az Innovations for Poverty Action (IPA) kutatási és politikai nonprofit szervezettel.

A szakember megjegyezte: bíznak benne, hogy azon emberek számára, akik kitartottak a maszk viselése mellett, annak ellenére, hogy nem éreztek elég mellette szóló bizonyítékot, ez valóban segít áthidalni a szakadékot. A Bangladeshben készült tanulmány nagyjából 340 ezer ember adatait tartalmazta.

A körzetek egyik felének textil vagy sebészi arcmaszkot adtak, s gyakran emlékeztették őket arra, hogy megfelelően viseljék azokat; a másik csapatot beavatkozás nélkül követték nyomon. A tüneteket mutató embereknél vértesztet készítettek, amely értékelte fertőzésüket.

Összehasonlítva a tanulmány résztvevőit azokkal a településekkel, ahol a maszkhordást nem vették komolyan az emberek, a bármely maszk viselői körében 9 százalékkal kevesebb volt a koronavírusos eset. Statisztikai szempontból a felfedezés jelentős, s nem valószínű, hogy a véletlennek köszönhető.

Foto:123rf.com

Styczynski megjegyezte, hogy a maszk viselésének hatékonyságát minden bizonnyal még alul is becsülték. Csak olyan embereket vizsgáltak ugyanis, akiknek tünetei voltak – így hiányoztak azok, akiknél csak nagyon enyhe vagy tünetmentes fertőzés alakult ki.

Egy másik oka is lehet még az alulbecslésnek: a tünetekkel rendelkezőknek csak egyharmada vállalta a vérvizsgálatot. Vagyis, a hatás még nagyobb lehet, amennyiben a részvétel egyetemes.

Bangladeshben viszonylag alacsony volt a koronavírus-fertőzések száma a tanulmány kezdetén. A legtöbb megbetegedést a B.1.1.7 vagy az Alfa variáns okozta.

Később azonban átvette a szerepét a Delta változat, melyről azt tartják, jobban átvihető egyik emberről a másikra és egyes tanulmányok azt sugallják: az ezzel fertőzöttek több vírusrészecskét hagynak maguk mögött. A maszk viselés pedig hatékonyabb lehet, ha több vírus kering a levegőben.

A kutatók fontos különbségeket találtak életkor és maszk típus tekintetében is. Azokban a falvakban, ahol sebészi maszkot hordtak a lakók, 11 százalékkal kevesebb koronavírusos eset volt, mint ahol nem hordták a maszkokat. Ahol pedig textilmaszkot viseltek a helyiek, a fertőzésszám mindössze 5 százalékkal csökkent.

Pedig az anyagból készült maszkok is vastagok voltak: mindegyik három réteggel rendelkezett, kettő textillel és egy polipropilénréteggel. Az anyag-maszkok azonban a teszt alapján a vírusrészecskék körülbelül 37 százalékát szűrték ki, összevetve őket a sebészi maszkok 95 százalékos szűrésével – amelyek egyébként szintén polipropilénből vannak.

A leghatékonyabbnak az idősek körében bizonyult a maszk viselése. Az 50-60 év közöttiek körében, akik hordtak sebészi maszkot, 23 százalékkal kevesebb volt a pozitív koronavírus-teszt, összehasonlítva őket a maszkot nem viselő kortársaikkal. A 60 év felettieknél a kockázat 30 százalékkal csökkent.

A tanulmány minden körzetben 8 hét alatt zajlott le. A beavatkozásokat több hullámban hajtották végre – az elsőt 2020 novemberében, az utolsót pedig 2021 januárjában kezdték meg.

Beltéri maszkviselésre kéri a lakosságot a MOK

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.