A koronavírus teszt kisokos – Melyik mire és hogyan használható 1. rész

A koronavírus miatt a mindennapi beszélgetésekben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag szó. De mit is jelentenek ezek pontosan?

A jelenleg zajló világjárvány miatt a virológiai laboratóriumi diagnosztika a figyelem középpontjába került. A hétköznapi beszéd részévé váltak a virológiai, immunológiai, diagnosztikai szakszavak: a napi sajtóanyagokban, híradásokban, de a közbeszédben is megjelent a PCR, vírusgenom, RNS, gyorsteszt, antigén, ellenanyag, átvészelt fertőzés, neutralizáló ellenanyag és még sok más, a témához kapcsolódó kifejezés.

Az tudomany.hu-nak most Csoma Eszter, a Debreceni Egyetem Orvosi Mikrobiologiai Intézetének adjunktusa írt részletes összefoglalót a vírusdiagnosztikával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

Miért van szükség egyáltalán tesztelésre? A diagnosztika háttere

A megfelelő laboratóriumi diagnosztika kulcsfontosságú a COVID-19-betegség igazolásához, a SARS-CoV-2-vírusfertőzés kimutatásához, a járványügyi adatgyűjtéshez, az intézkedések meghozatalához és a vírusellenes gyógyszeres terápiák vizsgálatához. Önmagában a tesztelés nem képes a járvány megfékezésére, de a tesztek eredményeinek ismerete segíti a járvány megfékezéséhez szükséges intézkedések meghozatalát. Ahogy bővülnek ismereteink, tudományos adataink, újabb és újabb tesztek kerülnek forgalomba és használatba. Egyre nő az igény a laboratóriumokat, drága műszereket, képzett mikrobiológusokat nem igénylő, betegágy mellett, a mentőben vagy akár a beteg otthonában is elvégezhető, esetleg nagyobb tömegek szűrésére is használható, egyszerű, könnyen és gyorsan kivitelezhető tesztekre. Még akkor is, ha ezek nem olyan érzékenységűek, mint a laboratóriumban használatos módszerek. De az is új jelenség, hogy az általános diagnosztikai feladatoknál magasabb szintű vizsgálatra van szükség: a járvány terjedésének vizsgálatát, a mutációk felismerését, elemzését lehetővé tévő szekvenálásokra. A diagnosztikai munkában egyébként igen fontos tényezők, mint a specificitás (annak valószínűsége, hogy a teszt negatív lesz, ha valaki nem fertőzött) és a szenzitivitás (annak valószínűsége, hogy a teszt pozitív lesz, ha valaki fertőzött) mellett kulcsfontosságú lett az időfaktor is, azaz hogy milyen gyorsan hány mintát lehet megvizsgálni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján Magyarország is szigorú, folyamatosan frissülő eljárásrendet dolgozott ki, ami a betegellátást, a járványügyi intézkedéseket és a diagnosztikai vizsgálatokat is szabályozza. A téma nagyon sok szempontból vizsgálható. A cikk igyekszik megválaszolni a koronavírus-fertőzés kimutatásával, a tesztekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

Hogyan mutatható ki a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés?

A COVID-19-betegség felismerése a beteg tüneteinek orvosi és laboratóriumi vizsgálata alapján történhet. A kórokozó, a SARS-CoV-2 vírus általi fertőzést a mikrobiológiai diagnosztika igazolhatja. A vírus azonban a szervezetbe való bejutás után nem azonnal és nem is mindenkiben okoz tüneteket. Így, ha fertőző személlyel kerültek kapcsolatba, azoknál is szükség lehet mikrobiológiai vizsgálatra, akik tünetmentesek, vagy még nem jelentkeztek náluk tünetek.

Fotó: MTI/Komka Péter

Alapvetően két dolgot vizsgálhatunk a fertőzéssel kapcsolatban:

  • Éppen zajlik-e a fertőzés, jelen van-e a vírus a szervezetben?
  • Átesett-e már a vizsgált személy a fertőzésen?

A vakcinák elérhetővé válásával és használatával pedig már arra is van igény, hogy a vakcina által kiváltott immunválaszt vizsgáljuk.

Az éppen zajló fertőzés kimutatására azok a módszerek alkalmasak, amelyek közvetlenül a vírust, a vírusnak valamelyik alkotórészét (örökítőanyagát vagy fehérjéjét) mutatják ki. Ezeket direkt kimutatási módszereknek nevezzük, és megfelelő mintára van hozzájuk szükség.

De mi a megfelelő minta?

A SARS-CoV-2 légúti mintákból mutatható ki. (Ma már tudjuk, hogy ez a vírus sajnos képes a légutakból a szervezetben máshová is eljutni, így más mintákból is kimutatható, ám a rutin diagnosztikai vizsgálatok nagy tömege légúti mintákkal zajlik.)

Az előírásokkal összhangban minden laboratórium a saját vizsgálati módszereihez igazítva meghatározza, hogy milyen mintából végzi a vizsgálatot, milyen mintavételi eszközt fogad el, mik a szállítási és tárolási szabályok. Ha ettől eltérnek, a laboratórium visszautasíthatja a vizsgálatot. Ha a laboratórium nem tud az eltérésről (nem jelzik, nem látható, nem mutatható ki), akkor pedig hibás eredmény születhet.

Milyen légúti mintákból végezhető vizsgálat?

Alsó vagy felső légúti mintából. Alsó légúti mintákat elsősorban kórházban ápolt, súlyos állapotú betegektől vesznek speciális eszközökkel. A felső légúti minták esetén sem mindegy, hogy pontosan honnan származnak (hová is nyúlnak be azzal a bizonyos mintavételi tamponnal), mert a vírus kimutathatósága erősen függ a mintavétel pontos helyétől. Vehetnek mintát az orrgaratból (az egyik legjobb minta, ám kissé kellemetlen az eljárás), a szájgaratból, az orrjáratból. Mintát megfelelő anatómiai ismeretekkel rendelkező egészségügyi szakember vehet.

Több kockázattal jár egy országos tesztelés, mint amennyi a hozadéka?

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.