Valóban tartanunk kell a kórházi fertőzésektől?

Megtévesztő nyilatkozatok jelentek meg a sajtóban az ún. MRSA (Methicillin Rezisztens Staphylococcus aureus) fertőzésekről. A magát egy érdekvédelmi szervezet képviselőjeként bemutató megszólaló több interjúban is azt sugallta, hogy az adatokat titkosították. A valóság ezzel szemben az, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatai nyilvánosak, mindenki számára szabadon hozzáférhetők az Országos Epidemiológiai Központ honlapján.

A nyilatkozó az adatszolgáltatás minőségét kritizálva megfeledkezett említést tenni arról a lényeges tényről is, hogy hazánkban a jelentési fegyelem folyamatosan javul. Ebből következően egyre átfogóbb és a helyzetet megfelelően visszatükröző képünk van az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről. Az esetszámok statisztikai emelkedésében tehát meghatározó szerepe van annak, hogy egyre több esetről szerzünk tudomást, ami magával vonja azt is, hogy nem feltétlenül történik ennyivel több fertőzés a hazai egészségügyi intézményekben. Ráadásul hazánk az Európában jellemzőnél részletesebb, átfogóbb járványügyi megfigyelő rendszert működtet.

Az állításokkal szemben, 2014-ben egyharmadával(!) kevesebb kórházi járványt észleltek hazánkban, mint az azt megelőző évben. Súlyosan téves az az állítás is, hogy MRSA fertőzés következtében a hazai kórházakban évente két-háromezer ember hal meg. A valóság ezzel szemben az, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő MRSA fertőzéshez köthető halálesetek száma hazánkban 2014-ben 44 fő volt.

Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi ellátás olyan pácienseket kezel, akik immunrendszere eleve legyengült. Ráadásul az érintettek sokszor több különböző krónikus betegségben is szenvednek. Ugyancsak gyakori eset, hogy a beteg immunrendszerét mesterségesen kell gyengíteni (pl. szervátültetés során, a kilökődés kockázatának csökkentése érdekében). Könnyen belátható, hogy a gyenge immunrendszerű, bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedőket, a fertőzések is könnyebben elérik. Az ilyen esetek 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni.

korhaz

Tudni kell azt is, hogy az egészségügyi ellátás során bekövetkező fertőzések mögött zömmel olyan „szuperbaktériumok” állnak, amelyekre az antibiotikumok nem hatnak. A 2013-as Világgazdasági Fórumra készült szakértői jelentés szerint ez az egész világ számára fenyegetést jelent – sajnos hazánk sem kivétel.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal készséggel áll a magát egy érdekvédelmi szervezet képviselőjeként bemutató aktivista rendelkezésére, hogy a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer működését bemutassa, továbbá, hogy az abban található adatok szakmai szempontú értékeléséhez segítségére legyen. A szakmaiságot nélkülöző, súlyosan téves, illetve megtévesztő állítások ugyanis alkalmasak arra, hogy aláássák az egészségügyi rendszerbe vetett bizalmat, ezt a magatartást az ÁNTSZ a lehető leghatározottabban elítéli.

 

Forrás: ÁNTSZ