Új megoldás az epilepsziaroham kezelésére

Az epilepsziás betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek, ezért az epilepsziaroham kezelésére dolgoztak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neurológiai betegségekkel foglalkozó kutatói.

Berényi Antal – aki a munkatársaival végzett kutatásaik eredményeit a patinás idegtudományi szaklapban, az oxfordi Brainben publikálta – kifejtette, az epilepszia 60-70 millió embert érint a világon. Ez a betegség a gyógyszeripar számára csak az Európai Unióban 20 milliárd eurós piacot jelent, miközben a betegek harmadánál hatástalanok a gyógyszerek.

Fotó: 123rf.com

Az ilyen esetekre fejlesztett klinikai agyingerlő eszközök hatásossága – minden erőfeszítés ellenére – csak 50 százalék körüli. Ennek oka, hogy mindegyik egy előre meghatározott ingerlési mintát alkalmaz – jellemezte a helyzetet az SZTE orvostudományi karának adjunktusa.

A szegedi kutatók kísérleteinek eredménye arra hívja fel a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Minden rohamhoz egyedi ingerlési minta szükséges, mivel a “konzerv” ingerlés sok esetben akár meg is hosszabbítja a görcsös állapotot. Az időzítés mellett az ingerlés helye is kritikus. Sok epilepsziás roham a hippokampuszból indul el. Ez a C betűhöz hasonló alakú, kiterjedt agyterület, érthető okból, nem stimulálható egyetlen elektródával. A Brain-beli cikk az ilyen “problémás” esetek elektroterápiájához javasol hatékony beavatkozási pontot.

Fotó: 123rf.com

Az SZTE munkatársai olyan kicsi agyterületet kerestek, amelyhez jól illeszthető az ingerléséért felelős elektróda. Ez, az agy mélyebb részen található terület, a mediális septum, ami jól célozható mérete ellenére nagyon erős kontroll alatt tudja tartani az egyébként átfogóan ingerelhetetlen hippokampusz egészét. A szakemberek azt feltételezik, hogy a koponyacsonton kívülről érkező elektromos ingerek is elegendően hatnak majd a mediális septum idegsejtjeire.

“Ha elindul az epilepsziás roham, nagyon gyors algoritmusok kellenek ahhoz, hogy szinte azonnal, a másodperc tört része alatt tudjanak olyan ingert generálni, amely illeszkedik ahhoz, ami éppen az agyban történik” – hangsúlyozta Berényi Antal. Eredményeikben az orvostudományon kívül a matematika, az informatika, az elektronika fontos szerepet játszik, mert így sikerült megtalálni azt az eljárást, amellyel az ingerlés jellegét az adott roham mintázatához tudják igazítani.

A szegedi kutatócsoportnak a mediális septummal kapcsolatos 2014-es első alapkutatási megfigyelésit követően, tavaly születtek meg azok az alkalmazott kutatási eredményei, amelyeket a közeljövőben az ipari alkalmazás követ, melyhez a megfelelő eszköz kialakítása szükséges.

Agyi defibrillátorral epilepsziás betegeken segítenek

Forrás: https://napidoktor.hu/index