Nem ritka a halláskárosodás koronavírus után

Fülcsengés és egyéb problémák követhetik a fertőzést

Mint arról már hallhattunk, a koronavírus után számos kellemetlen tünet fennmaradhat. Kutatók szerint a halláskárosodás és fülzúgás, fülcsengés sem ritka a fertőzés következtében.

Nagyon úgy tűnik, nem múlik el nyomtalanul a koronavírus. A betegségen átesettek közül nem kevesen hetekkel, hónapokkal később is szenvednek különféle panaszoktól, melyek a vírushoz köthetők.

Kutatók szerint a Covid-19-ből kigyógyult páciensek egy része halláskárosodást tapasztal, mely lehet a fertőzés következménye, de a kapott kezelésé is. A témáról Colleen Le Prell hallássérülés-szakember, a Dallasi Texasi Egyetem Beszéd, Nyelv és Hallás Tanszékének elnöke számolt be az Amerikai Akusztikai Társaság éves ülésén.

Elmondta: a fertőzött betegek 8 százalékánál alakul ki halláskárosodás valamikor a betegség folyamán, még akkor is, ha – a becslések szerint – a vírusnak nincsenek más tünetei.

Fotó: 123rf.com

A súlyos koronavíruson átesettek 15 százaléka nem halláskárosodás, sokkal inkább fülzúgás, fülcsengés miatt panaszkodik. Ez az állapot tartós csengéssel vagy egyéb zajokkal jár a fülben. A kigyógyult betegek 7 százaléka kábultságot vagy szédüléses tüneteket tapasztal.

Ezen állapotokat a szakemberek mind összefüggésbe hozták egyéb mentális egészségügyi rendellenességekkel, így a szorongással és a depresszióval, de egyensúly-problémákkal és járási nehézségekkel is. A betegek helyzete csak rosszabb lett a koronavírus után.

A fülcsengés, fülzúgás zavar fokozódása összefügg a járványból fakadó magánnyal, alvászavarokkal, szorongással, depresszióval, ingerlékenységgel és anyagi gondokkal” – mondta Le Prell. – “Vagyis, azok a páciensek, akik az általános stressz növekedését élték meg, fülzúgásról számoltak be, ami zavaróbb lett, mint a járvány előtt volt.”

Mint ismert, a koronavírusban megbetegedett emberek általában beszámolnak egyéb érzékszervi tünetekről is: ilyen az íz- és szaglásvesztés.

A gyulladás is lehet a halláskárosodás oka

Bár ennek okai még mindig nem világosak, annyit tudni lehet a vírusról, hogy gyulladást okoz az agyban és más szervekben – ez pedig megzavarhatja az érzékszervi folyamatokat.

“A gyulladás károsíthatja a perifériás, hallási és vesztibuláris utakat a központi idegrendszerben, csakúgy, mint a szag- és ízutakat és egyéb idegrendszereket” – jegyezte meg Le Prell.

Fotó: 123rf.com

Emellett, a Covid-19 néhány korai kísérleti kezelése, így például a klorokin és a hidroxi-klórokin alkalmazása – amelyek egyikét sem javasolja egyébként az amerikai Országos Egészségügyi Intézet -, hallással kapcsolatos mellékhatásokat okozhat, különösen veseproblémákkal küzdő betegeknél.

“Ezen mellékhatások ugyanakkor a legtöbb esetben a kezelést követően megszűnnek. Azok a fülzúgásos esetek, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló oltásokkal társuknak, extrém mértékben ritkák” – mondta el Le Prell.

Hozzátette: ha a vesék nem működnek megfelelően, előfordulhat, hogy az orvosság nem metabolizálódik és tűnik el olyan gyorsan a szervezetből. Ez növelheti a gyógyszer fiziológiai koncentrációját és a mellékhatások kockázatát.

Időskorban gyakran előfordul csökkent vesefunkció. Ez fokozza annak lehetőségét, hogy a koronavírus kísérleti terápiájában részesülő betegnél fennálljon az ototoxicitás, vagyis az idegi halláscsökkenések veszélye” – mondta a szakember.

Post-Covid szindróma – Otthoni kezelés vagy rehabilitáció?

Forrás: https://napidoktor.hu/index