Mit ehet a köszvényes? – Húgysavszint

A köszvény a szervezet húgysav-anyagcsere zavara. A köznyelvben csúznak is nevezett kórkép lényege, hogy a testfolyadékokban a húgysavszint megemelkedik.

Ennek oka a húgysavtermelés növekedése vagy a húgysavkiválasztás csökkenése lehet. A húgysav a májban keletkezik, részben a szervezet saját sejtmagjainak, részben pedig a táplálékkal felvett sejtmagok lebontása során. Több mint kétharmada a vizelettel választódik ki, kisebb része a széklettel, az izzadsággal stb. távozik. A köszvény kizárólag az embereknél előforduló megbetegedés.

Kialakulásában genetikus és környezeti tényezők egyaránt szerepelnek. Az elsődleges, feltehetőleg örökletes köszvény 90 százaléka veseeredetű, vagyis a kiválasztás csökkenése a kóroki tényező. A másodlagos, szerzett formák gyakran más betegséghez csatlakozva fordulnak elő. A szérum húgysavtartalom nagymértékű emelkedésének következtében a túltelített oldatból az ízületekben, és más szövetekben is nátrium-urát-monohidrát kristályok csapódnak ki, különböző kórképeket idézve elő.

vese_11

Hiperurikémia (Túl sok húgysav a vérben)

Előfordul, hogy csak a laboratóriumi vizsgálat tárja fel a magas húgysavszintet, s esetleg (még) nincs is más jellemző tünet. Ilyenkor hiperurikémiáról beszélünk. A húgysavanyagcsere-zavarhoz gyakran társul cukor- és zsíranyagcsere-zavar is, a betegek nagy része túlsúlyos, ezért gyakoribb a magas vérnyomás és nagyobb a szívizominfarktus kialakulásának a veszélye.

Heveny köszvényes ízületi gyulladás

Mit ehet a köszvényes beteg? Ha a szérum húgysavszintje az oldhatósági határt meghaladja, húgysavkristályok válnak ki. Maguk az urátkristályok nem irritálnak, hiszen a köszvényes betegek tünetmentes ízületeiben is jelen lehetnek, de ha a fehérvérsejtek bekebelezik a kristályokat, olyan biológiailag aktív vegyületek szabadulnak fel, amelyek heves gyulladásos reakciót váltanak ki, köszvényes gyulladást okozva az ízületekben.

sejt21

Az ízületi folyamat általában 45 éves kor után, tartósan fennálló hiperurikémiát követően alakul ki. A betegség férfiaknál gyakoribb. Az ízületi gyulladás általában az alsó végtag ízületeire korlátozódik, és kezdetben csak egy ízületre lokalizálódik A heves fájdalommal járó ízületi gyulladás, a köszvényes roham sem ritka. Az esetek zömében a nagylábujj, máskor a boka-, sarok-, térd-, ritkábban a csukló-, kézujj- és könyök-ízület is érintett lehet.

Tophusos (csomós) köszvény

A tophusoknak a tömör, szövetkárosodást okozó, kifekélyesedésre hajlamos csomókat nevezzük. Az ízületek környékén, a nyomásnak kitett pontokon, vagy a lágyrészekben, sokszor a fülkagylón alakulnak ki.

Vesekőbetegség

Húgysavkő kialakulására a köszvényes betegek 10-20 százalékánál lehet számítani, de gyakrabban alakulnak ki náluk kalcium-oxalát tartalmú vesekövek is.

A köszvény gyógyszeres kezelése

A köszvény kezelésének célja – az ízületi gyulladás kezelésén túlmenően – a szérumhúgysavszint csökkentése, amit vagy- a húgysavszintézis gátlásával, vagy – a húgysavürítés fokozásával érnek el.

vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3);

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.