Mikor veszélyes a hasmenés?

Számtalan oka lehet annak, ha hasmenés nehezíti az életünket. Mitől alakulhat ki, mikor kell komolyan venni és orvoshoz fordulni? Ezekre a kérdésekre válaszol dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa.

A stressz is okozhatja

A gyakori székelési ingernek – amellyel együtt jár a széklet állagának, színének változása is – számtalan egyértelmű és kevésbé kézenfekvő oka lehet. Az előbbiek közé tartoznak:

vírus- vagy baktérium okozta gyomor- vagy bélfertőzések,

– ételmérgezések,

– hashajtók túlzott fogyasztása,

– emésztési és felszívódási zavarok.

Ugyanakkor kevésbé köztudott, de egyes gyógyszereknek is lehet ilyen mellékhatása, például antibiotikumoknak, vízhajtóknak. A szorbittartalmú (diabetikus) élelmiszerek, illetve az alkohol gyakori fogyasztása és a stressz is okozhat hasmenést.

Milyen betegségek tünete lehet?

A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak az irritábilis bél szindróma, amelynél a vizsgálatok szervi eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket (főként a hasfájást, a hasmenést, emésztési gondokat) a stressz fokozza.
Idült gyulladásos bélbetegségek is állhatnak a háttérben, mint a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. Előbbi főként hasi fájdalommal és hasmenéssel jár, utóbbinál elsősorban véres hasmenéssel jelentkezik. Előfordul, hogy a lisztérzékenység okozza a hasmenést, amely gluténmentes diéta mellett nem jelentkezik. Vastagbél-polyp vagy – daganat, pajzsmirigy túlműködés és ételallergia is kiválthat hasi panaszokat és hasmenést, így a kivizsgálás krónikus esetekben mindenképpen szükséges.

hasmenes

Teendők egyszerű hasmenés esetén

Egy egyszerű gyomorrontásból a diétás szempontok betartásával néhány nap alatt kigyógyulhatunk:

  • Hagyjuk, hogy a kóros béltartalom kiürüljön.
  • Ne terheljük a szervezetet tartalmasabb étkezésekkel, csökkentsük a bél munkáját.
  • A legfontosabb, hogy folyamatosan pótoljuk a szervezet folyadék- és elektrolit veszteségét. A diéta ajánlatos, de szomjazni nem szabad.
  • A Rotavítus enteritis megelőzésében, de főleg hasmenés után próbálkozhatunk gyógyszertárban kapható probiotikumokkal, ez ügyben előzetesen kérjük ki a kezelőorvos tanácsát. (Ezek a készítmények hasznosan lehetnek antibiotikus kezelés alatt és utána is.)

Mikor forduljunk orvoshoz?

“Ha a makacs hasmenés 2 napnál tovább tart és más tünetek is jelentkeznek, mint például hőemelkedés, láz, gyomorfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, elsősorban keressük fel az orvost, hogy minél előbb kiderülhessen a háttérben álló ok” – hangsúlyozza dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa. – Gyermekeknél azonban nem szabad napokig várni. Addig nincs komolyabb baj, amíg a gyerek éber, szomjas, a nyálkahártyája nedves, és a vizeletmennyisége normális, ilyenkor a leghangsúlyosabb a folyadék- és sópótlás. Fontos tudni, hogy náluk a koplaltatás káros, és a hasfogók használata sem tanácsos. A gyerekeknél (csakúgy, mint az időseknél) a legnagyobb veszély a kiszáradásban rejlik. Amennyiben a gyerek a hasmenés alatt aluszékony, száraz a nyálkahártyája, alig van vizelete, a szeme beesett, és nem tudjuk a folyadékot pótolni, azonnal forduljunk orvoshoz, vigyük kórházba! Tegyük ezt akkor is, ha a hasmenés vizes, fecskendező, esetleg véres, ha hányás kíséri, vagy a gyereknek van valamilyen alapbetegsége.”

Forrs: Oxygen Medical