Mi okozhatja gyermekem asztmáját? 2.rész 2012-10-02 Kórkép Megosztás: Tweet Ez a kérdés nagyon egyszerű, a válasz azonban rendkívül összetett. Környezeti, szociális és pszichés tényezők Múltunkat nemcsak mi felnőttek, de már gyermekeink is magukkal, magukban hordozzák. A múlt történései azok, melyek az asztma kialakulását nagyban befolyásolják. Legyenek ezek korábbi fertőzések, a terhesség alatti anyai dohányzás hatásai, a családon belüli konfliktusok, anya-gyermek kapcsolat stb. Ezek ismerete és kezelése nem közömbös a helyes orvosi, gyógyszeres terápia mellett. Környezeti tényezők: Rendkívül fontosak. A betegség kialakulásában, vagy megelőzésében kulcsszerepük van. A túlzott hygénia és a környezeti allergénektől (állatok, kosz), betegségektől való fokozott védelem előidézhetik az asztma kialakulását. Más tényezők csökkentik a betegség előfordulását. Ilyen például a vidéki élet és bizonyos fertőzéseken való átesés. Gyermekünk túl óvása tehát nem feltétlenül helyes. Dohányzás. Kedvezőtlen hatású, ha a szülők dohányoznak és a gyermek így passzív dohányossá válik. A terhesség alatti dohányzás különösen nagy kockázatú. Bizonyos felső légúti fertőzések, krónikus orrmelléküreg gyulladások (arc- és homloküreg gyulladás) fokozott kockázatot vagy provokáló tényezőt jelentenek. A különböző pollenek, házipor, penészgomba-spórák, állati szőrök, bizonyos kemikáliák, egyes gyógyszerek (ezért a kezelőorvosnak mindig mondani kell, ha gyermekünk asztmás!) szintén provokálói vagy előidézői lehetnek az asztmának. Fizikai terhelésre, főleg száraz, hideg levegőn igen rosszul reagálhatnak az asztmás betegek. Veszélyeztetettek lehetnek még az ún. gasztrointesztinális refluxban (GERD) szenvedő betegek is. Ebben a betegségben a gyomorsav rendellenes módon visszaáramlik nyelőcsőbe, égő, maró érzést okozva. A nyelőcsőbe visszajutott gyomorsav idegi reflexes úton szükítheti a tüdő hörgőit, így provokálva rohamot. Szociális és pszichés tényezők: A társas kapcsolatok, így a testvér jelenléte, vagy a csoporttársak a bölcsödében, óvodába igen fontos a gyermek egészséges fejlődése szempontjából, mely az asztma kifejlődését gátolja. Az anya-gyermek kapcsolat több ponton is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Az asztmát sokan tartják egy olyan tünetegyüttesnek, mely az elfojtott érzelmeket szimbolizálja. Gyermek elfojthatja az érzelmeit, mert az anya/ család tiltja a sírást, vagy az érzelmek megtárgyalását. Sőt akár még bünteti is. Ha a gyermek szerethető akar maradni „egyetlen választása” az érzelmeinek visszafojtása. Fojtás…fulladás, az asztma tünetei. Aki tapasztalt már rohamot, tudja, hogy ezalatt a belső érzelemvilág nagyon hasonlít arra, amikor az ember sírni, ordítani akar, de nem tud, nem szabad neki. A pszichológusok szerint az asztma a túlzott védelem miatti belső „fulladozás” megnyilvánulása is lehet. A túlzott védelem nemcsak a szó szerinti fokozott hygéniás védelmet, vagy a már-már mániákus tisztaságot, minden kosztól, sártól való tiltást jelenti, hanem ennek bizony pszichés megfelelője is van. Azokban a családokban, ahol a gyermek önállósodni szeretne, de a szülők túlvédő, túlaggódó természete ezt nem hagyja, ott a gyermek érzelemvilágába a „fojtó védelem” a mindentől való tiltás okozta visszatartás szintén „fullasztó” lehet. Természetesen sok esetben a szülők ezt nem direkt teszik, csak ők maguk is szorongó típusok, amit persze a gyermek is megtanul, és ez szintén elősegíti az asztma kialakulását. A gyermekben egyszerre lehet jelen a védelem utáni vágy, hiszen a túlaggódó szülőktől azt tanulja, hogy minden veszélyes, ugyanakkor hajtja őt a megismerés vágya, a felfedezés izgalma. Ez a belső konfliktus szintén kockázatot jelenthet. Hogy a tanulás mechanizmusának a negatív reakciókban mekkora szerepe van, azt azok a kisérletek is bizonyítják, amikor asztmásokkal – akik már tudják, „megtanulták”, mire allergiásak- olyan anyagot inhaláltattak, amiben ugyan nem volt rohamot előidéző anyag, de a betegeknek mégis azt mondták. A beteg azt hitte, hogy provokáló allergént lélegez be és ezért rohama lett. Anélkül, hogy az allergén jelen lett volna! Olvass még több cikket az asztmáról! Felmerült az a feltételezés is, hogy a gyermekek a rossz családi körülmények között az asztmás rohamok előidézésével odafigyelést és törődést kapnak. Ekkor azonban valódi rohama van a gyermeknek, tehát a szó szoros értelemben nem arról van szó, hogy „csak megjátssza”. Ez a „kikényszeríttet törődés miatti roham” nem tudatos! A gyermek nem szándékosan, előre megfontoltan teszi. Büntetni ezért hiba és nem szabad! Honnan vehetem észre, hogy gyermekem asztmás? – Tünetek A tünetek az alig észrevehetőtől a súlyos rohamig igen széles skálán mozognak. Ráadásul ezek nemcsak, hogy betegenként eltérőek lehetnek, hanem egy betegnél is váltakozhat, hogy épp melyik közülük a vezető. Előfordul, hogy csak krónikus köhögés az egyetlen tünet. Ez, mint ahogy az asztma legtöbb tünete főleg a kora hajnali órákban, reggel jelentkezik. Tünetek: ziháló, sípoló, rövid légzés, köhögés főleg éjszaka. Mellkasi szorítás, nyomás szintén gyakran jelen van. Félelem, néha halálfélelem és ijedség sokszor uralja ilyenkor a belső világot, mely már önmagában provokatív. Az asztmás betegeknél a kilégzés nehezített, így súlyos roham alatt a gyermek sok levegőt szív be, de kevesebbet tud kifújni, így egyre inkább felfújódik. Forrás:
