Levegőminőség és betegségek ősszel – mire figyeljünk?

A levegő minősége, melyet naponta körülbelül 20.000-szer beszívunk, kétségkívül jelentős hatással van az egészségünkre. Érdemes lenne ennek a ténynek is ugyanolyan figyelmet szentelni egészséges életmódunk kialakítása során, mint a kiegyensúlyozott táplálkozásnak és a rendszeres testmozgásnak. A levegő alkotóelemei a testünkbe kerülnek, beépülnek, ezért nem csak azt mondhatjuk: az vagy, amit megeszel, hanem az is, amit belélegzel!

Minden évszaknak megvannak a maga sajátosságai a levegő minőségének szempontjából is. Nézzük hát meg közelebbről, mire számíthatunk az ősz folyamán és hogyan ismerhetjük fel, előzhetjük meg, illetve kezelhetjük az egyes problémákat!

Őszi allergiák

A szénanátháról általában a tavasz és a nyár jut eszünkben, de vannak, akik ősszel szenvednek tőle, hiszen egyes növények ilyenkor virágzanak: többek között a parlagfű, a pázsitfüvek, az üröm és a csalánfélék. Azok, akik éppen ezeknek a növényeknek a pollenjeire érzékenyek, ebben az évszakban tapasztalják meg a szénanátha kínzó tüneteit.

A hűvösebb esték beálltával többen arra a következtetésre juthatnak, hogy megfáztak, de ha a köhögés, orrfolyás hetekig tart és láz valamint fájdalom nem jelentkezik, de szemviszketés és könnyezés igen, valószínűleg allergiával van dolgunk.

A gyógyszeres kezelés megkezdése előtt, vagy annak kiegészítéséül számos természetes, mellékhatásoktól mentes házi módszert és eszközt bevethetünk. Ezek közé tartoznak a légtisztító készülékek, inhalátorok, sóterápiás pipa, fényterápia, melyek mindegyikéhez kényelmesen, otthon is folyamodhatunk, vagy magunkkal vihetjük bárhova.

Támad az atka!

A koraőszi és késő tavaszi időszak az atkák ideje. Kedvez számukra a lakások levegőjének nedvességtartalma, amely ilyenkor (a fűtésszezon vagy a melegebb idő beálltáig) a legmagasabb. Ezek a mikroszkopikus élőlények ugyanis – melyekből 1 gramm porban akár 200 egyed is ellakhat! – 60%-nál magasabb páratartalmú, 17-24 °C hőmérsékletű helyiségekben érzik magukat legjobban.

A porallergia – ami valójában az atkák ürülékében található fehérjére adott heves reakció– tünetei megegyeznek a szénanátháéval, és többé-kevésbé hasonló módon küzdhetünk ellene. Ajánlatos továbbá a beteg lakásának alapos portalanítása, különös tekintettel az atkák kedvenc élőhelyeire: szükséges mind a szőnyegek, kárpitok és a függönyök, mind a párnák és a plüssállatok mosása, tisztítása vagy eltávolítása. Másik két hatékony eszközünk a küzdelemben: a páratartalom alacsonyan tartása egy minőségi párátlanító készülék segítségével, valamint a tiszta és egészséges levegő biztosítása légtisztító berendezéssel.

Száraz levegő

Az ősz második felében elindul a fűtésszezon s ezzel a túlzottan száraz levegőjű lakások szezonja is. A fűtés okozta szárazságot fokozza, hogy kevesebbet szellőztetünk, az emiatt kialakuló tüneteinket pedig súlyosbítja, hogy több időt töltünk zárt térben. A száraz levegő okozta tünetek, azaz a torok szárazsága, a jellegzetes reggeli kaparás, köhögés onnan erednek, hogy ilyenkor a nyálkahártyánk kiszárad és elvékonyodik. Ha nem cselekszünk időben, hamarosan súlyosabb náthával kell szembenéznünk. A folyamat hatására pedig az immunrendszer legyengül, így a szervezetünk szinte védtelen lesz, amikor elérkezik a menetrendszerinti influenzaszezon.

Ezért még mielőtt kétségbe esnénk és a különböző vitaminkészítmények, gyógyszerek és más drága csodaszerek után nyúlnánk, gondoskodjunk lakásunk – de legfőképp hálószobánk – levegőjének megfelelő páratartalmáról egy párásító készülék beszerzésével! Különösen fontos ez, ha gyerekekkel élünk egy háztartásban, hiszen a legkisebbek számára magasabb nedvességtartalmú levegő ideális, mint a felnőtteknek. A bölcsiből/oviból hozott kórokozók miatti megbetegedések száma csökkenthető, illetve lefolyásuk enyhíthető azzal, ha legalább a babaszobában elhelyezünk egy párásítót. Külön öröm, hogy kifejezetten a gyerekekre gondolva már aranyos, béka formájú készüléket is gyártanak!

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.