Koronavírus-variánsok – Mit kell tudni róluk? – 1. rész

Hány vírus létezik és hogyan változnak?

A vírusok állandóan változnak, ez pedig új vírus variáns vagy törzs létrejöttét okozza. Milyen koronavírus típusok vannak a világon jelenleg és mit kell tudni róluk?

A vírusok folyamatos változása újabb variánsok, azaz vírustörzsek kialakulását hozza magával. Egy variáns általában nincs hatással arra, hogyan működik egy vírus – olykor azonban hozzájárul, hogy az különböző módon „viselkedjen”.

Tudósok a világ minden táján nyomon követik, hogyan változik a Covid-19 megbetegedést okozó vírus. Kutatásaik segítenek a szakembereknek megérteni, gyorsabban terjednek-e egyes koronavírus-variánsok, mint mások, hogyan érintik az ember egészségét és mennyire hatékonyak ellenük a különféle vakcinák.

Fotó: 123rf.com

Hány koronavírus létezik?

Elsőként érdemes tudni: a koronavírusok nem a közelmúltban jelentek meg. Egy nagy víruscsalád részei, amelyek hosszabb ideje léteznek. Közülük sok vált ki különféle betegségeket, az enyhe köhögéstől a súlyos légzőszervi megbetegedésekig. Az új koronavírus, mely a Covid-19-et okozza, azon vírusok egyike, amelyek ismerten megfertőzik az embert. Valószínű, hogy az állatok körében már egy ideje létezik. Az állatokban előforduló vírus pedig néha átterjed az emberekre.

Tudósok szerint az új koronavírus esetében ez történt – vagyis ez a vírus nem számít újnak a világon, de az emberek számára igen. Az új koronavírus nevet akkor kapta, amikor a kutatók 2019-ben rájöttek, hogy az embereket is megbetegíti.

Humán koronavírus típusok

A tudósok a koronavírusokat négy alcsoportra, alfa, béta, gamma és delta csoportokra osztották. Ezen vírusok közül az alábbi hét fertőzheti meg az embereket.

  • 229E (alfa)
  • NL63 (alfa)
  • OC43 (béta)
  • HKU1 (béta)
  • MERS-CoV: egy béta vírus, amely Közel-Keleti légúti szindrómát (MERS) okoz
  • SARS-CoV: béta vírus, mely súlyos akut légzési szindrómát (SARS) okoz
  • SARS-CoV-2: amely a COVID-19-et okozza.

Fotó: MTI/Balázs Attila

Hogyan alakul ki a vírus variáns?

A koronavírusok minden genetikai anyaga egy úgynevezett RNS-ben (ribonukleinsav) található. Az RNS mutat némi hasonlóságot a DNS-el, de nem ugyanaz.

Amikor ezek a vírusok megfertőznek egy embert, a sejtjeihez tapadnak, bejutnak azokba és másolatokat készítenek az RNS-ről, ami elősegíti a terjedésüket. Ha másolási hiba történik, az RNA megváltozik. Ezeket nevezik a tudósok mutációknak. A változások véletlenszerűen történnek – mindez normális folyamat része, ez történik a vírusokkal, miközben megsokszorozódnak és terjednek.

Mivel azonban a változások véletlenszerűek, ez keveset vagy egyáltalán nem változtat az ember egészségén. Más esetekben azonban betegséget okoznak. Jó példa erre: az évente felvenni javasolt influenza-oltás szükségességének oka az, hogy az influenza vírus évről-évre változik. Vagyis, ami tavaly keringett a levegőben, az valószínűleg nem azonos az ideivel.

Amennyiben a vírusban véletlenszerű változás történik, könnyebben megfertőzi az embert és terjed, ezért ez a variáns gyakoribbá válik. Vagyis, minden vírus módosul idővel, beleértve a koronavírusokat.

A cikket folytatjuk.

COVID – Hazánkban is megérkezett az indiai variáns

 

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.