Jó tanácsok napos csibéknek

Itt a tavasz, egyre többet süt a nap, aktuális egy kis napozási kisokos átnézése.

A napozás ártalmaira történő figyelmeztetés ellenére sem kell, sőt nem is szabad a napfürdőzés öröméről teljesen lemondanunk, megfelelő fényvédelem mellett.

Bár sokak számára a védekezés még mindig nem képezi az önfeledt nyaralás szerves részét, saját magunk és egészségünk érdekében érdemes megszívlelni a bőrgyógyász szakorvosok – így dr. Siklós Krisztina, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyászának tanácsait. Még előttünk az egész évben várt nyári szabadság, kár lenne elrontani egy óvatlanságból bekövetkező fájdalmas leégéssel, éppen ezért a bőrtípusunknak megfelelő naptejet is olyan különös gonddal válasszuk ki, mint bikininket a strandoláshoz.

Divat a nyári barnaság

A szépségideál, beleértve az ideálisnak vélt bőrszínt, az ókortól napjainkig sokat változott. 1920-30-as években Coco Chanel mitikus francia tervezőnő, divatba hozta a napozást és a nap barnította bőrt: a barnaság az egzotikus, napos vidékekre tett utazást jelentette. A 70-es, 80-as években elképesztő mértékben terjed a nők körében a napimádat. A mai európai divat szerint a barna bőr a jó közérzet, a magabiztos megjelenés, egyszóval a wellness elengedhetetlen része. Napjainkban az anorexia fogalmával párhuzamosan egy újabb fogalom, a tanorexia került bevezetésre, melyet akkor használunk, ha valaki kórosan fehérnek képzeli magát, ezért rendszeresen napozik, szoláriumozik, hogy ezen változtasson.

napozas

Ultraibolya (UV) sugárzás: riogatás vagy valódi veszély?

Jelen korban a bőrt érő természetes UV expozíció (expozíció: a szervezet kitevése az UV sugárzásnak, mint káros külső hatásnak) növekedéséért a Föld légkörét védő ózonköpeny károsodása is felelős. Az ózonréteg csökkenését a 70-es évektől észlelik, különösen a déli félteken. 1983-93 között az ózonréteg mintegy 6%-kal csökkent. Felmérések alapján az ózon 1%-os csökkenése kb. 1-2%-kal növeli a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásának gyakoriságát. Az UVA és UVB sugárzás hullámhossztartományuk, a sejtek DNS-ére kifejtett hatásuk, ill. a bőrre kifejtett akut és krónikus hatásuk vonatkozásában is eltérnek egymástól. A fényvédelem ma már tágabb értelemben a napégés, a napfény provokálta bőrbetegségek, a bőr daganatainak, és a bőröregedés megelőzését szolgálja.

Miként védekezhetünk természetesen?

„A nap káros sugarai ellen az egyik legegyszerűbb védekezési mód a helyes napozási szokások kialakítása. Fizikai mérések szerint a napi UV- sugárzás jelentős része, mintegy 60%-a délelőtt 11 és délután 3 óra között érkezik a földfelszínre, ezért ebben az időintervallumban célszerű a napsugárzás kerülése” – tanácsolja Dr. Siklós Krisztina bőrgyógyász. A figyelmeztetés különösen igaz vízpartokon illetve magaslati helyeken, ugyanakkor tartsuk észben azt is, hogy a homok, a jég és a beton is erős fényvisszaverő tulajdonsággal bír. A másik egyszerű természetes védekezési mód lehet a megfelelő ruházat, széles karimájú (nagyobb, mint 7,5 cm) kalap és napszemüveg viselése.

A ruházat védőfaktorát UPF-ben (ultraviolet protective factor) határozzák meg. Az UPF-et befolyásolja az anyag típusa, színe, súlya, vastagsága, porozitása, nyújthatósága és hidratáltsága (izzadás). A könnyű nyári ruházat készítésére használt pamut, viszkóz, műselyem vagy len limitált UV-védelemmel rendelkezik, míg a polyészter fokozott UV-védelemmel bír. A fényvédelemre alkalmas ruházat UPF alapján 3 csoportba osztható: UPF 15-24 (jó fényvédelemmel rendelkező ruházat), UPF 25-39 (nagyon jó fényvédelemmel rendelkező ruházat), UPF nagyobb, mint 40 (kiváló fényvédelemmel rendelkező ruházat.

15 UDF-nél alacsonyabb fényvédő képesség esetén nem tüntetik fel a fényvédelem fokát a ruházaton – fejti ki Siklós doktornő. Ezek az egyszerűbb óvintézkedések azonban még egészséges bőrűek számára sem mindig elégségesek (pl. I-es bőrtípus, tartósan szabadban dolgozók esetén), de különösen nem kielégítőek a kóros fényérzékenységgel járó bőr- és belbetegségek megelőzésére. Erre a célra ún. szisztémás és lokális eljárások állnak rendelkezésre.

napozas

Leégés elleni kapszula

A lokális fényvédelmet a napozókrémek, naptejek biztosítják, melyeknek eltérő hatásmódja a különböző aktív komponenseikben rejlik. „A szisztémás fényvédelem előnye a lokálissal szemben, hogy könnyen kivitelezhető, pl. izzadás és fürdőzés nem befolyásolja a termék hatékonyságát és fényvédelmet biztosít az egész testfelszín számára. Hátrányuk viszont, hogy egyik szájon át adható szer sem nyújt tökéletes, minden tekintetben kielégítő fényvédelmet. A legismertebbek a karotinoidok, közülük is a klinikai gyakorlatban a béta-karotin vált be (hazánkban Carotaben kapszula néven ismert). Bizonyos tápanyagok is hozzájárulhatnak mérsékelt fokú fényvédelem kialakításához. Pl. napi 2,5 dl sárgarépalé 4 hét elteltével négyesre tornázhatja fel természetes fényvédő faktorunkat, hasonló hatást érhetünk el napi 1 ek. sűrített paradicsommal is” – javasolja a bőrgyógyász szakorvos.

Hányas faktorszámú naptej kell?

A fényvédő szerek (naptejek, napspray- k, stb.) megvédik a bőrt a napfény ártalmaitól: elnyelik, visszaverik és szétszórják a fényt, illetve megakadályozzák a bőrpír kialakulását. A fényvédők szűrőképességének hatékonyságát több faktorral is jellemzik. Az SPF (Sun Protectice Factor) azt fejezi ki, hogy az egyén az adott faktornak megfelelő szorzónyi időt tölthet napégés kialakulása nélkül napfényben. SPF alapján jelenleg 3 csoportba szokásos sorolni a készítményeket: minimálisan védő termékek: (SPF 2-1), mérsékelten védő termékek (SPF 12-30), intenzíven védő termékek (SPF 30 felett). A védőfaktor maximuma 50+. Minél nagyobb faktorszámú a fényvédő, annál jobban véd, de a bőrön is nehezebben kenhető.

Az ideális fényvédővel szemben támasztott egyéb kívánalmak közül kötelezően tesztelik vízálló képességüket is a természetes verejtékezéssel szemben, illetve sportoláskor („vízálló”/water-proof: megtartja SPF-értékét 20 perces vízben tartózkodás után, ill. átlagos fizikai aktivitást követően), „nagyon vízállók”/water resistant: megtartja SPF-értékét 80 perces vízben tartózkodás után, ill. extrém fizikai aktivitást követően).

Végül, de nem utolsó sorban szempont a fotostabilitás is: bizonyos fotokémiai reakciók az UV-fény elnyelése során megváltoztatják a fényvédő molekuláris szerkezetét, ami csökkenti annak fényszűrő képességet. A legújabb filtereknek azonban már hosszabb ideig tartó napozás vagy napon tartózkodás alatt sem változik a hatékonysága.

A fényvédőszereket 20-30 perccel a napozás előtt kell egyenletesen felkenni, és kétóránként – illetve fürdőzést, erőteljes izzadást követően – ismételni kell. Strandoláskor gyakrabban kell használni. A fénynek leginkább kitett bőrterületek, mint az orr, a vállak, alaposabb krémezést igényelnek. A száj védelmére már kapható speciális ajakápoló és fényvédő „rúzs”.

A fényvédőkrémek megfelelő használata egészséges egyéneken

Dr. Siklós Krisztina szerint: „1. megfelelő SPF- vel rendelkező fényvédőkrém használata, 2. lehetőleg széles spektrumú fényvédőkrém használata (UVA és UVB ellen is véd), 3. megfelelő mennyiségben alkalmazzuk a fényvédőkrémet,, 4. minden napfénynek kitett területre vigyük fel a fényvédőkrémet (különös tekintettel a ruházat széli részeire, fül, térdhajlat, nyak, kopaszodóknál a hajas fejbőr), 5. többszöri alkalmazás szükséges (2 óránként, illetve fürdőzést, kifejezett izzadást követően a fényvédőket újra fel kell kenni), 6. a fényvédőkrémet ne arra használjuk, hogy növeljük az UV expozíciós időt.”

Gyermekkori napégés = dupla esély a melanoma későbbi kialakulására

A fényvédelemnek gyermekkorban különösen fontos szerepe van. Bár melanoma esetében a fényvédelem preventív hatása még mindig vita tárgya, és még pontosan nem tisztázott, hogy melyik hullámhossztartomány felelős a melanoma indukciójáért, sokak szerint egy gyermekkorban elszenvedett napégés megduplázza a későbbi életszakaszokban kialakuló melanoma kockázati esélyét.

Krémbe zárt napfény

Végül pár szó a manapság egyre elterjedtebbé és divatosabbá vált barnító krémekről. „Aktív hatóanyaguk a dihidroxi-aceton (DHA) amely a bőr felszínét alkotó szaruréteg sejtjeivel lép kémiai reakcióba, oxidáció során barnára színezi azokat. A barnító krémeket zuhanyzást követően, teljes testradírozás után kell egyenletesen felvinni a törölközőszáraz bőrre. A legtöbb önbarnító krém hatása 3-5 napig élvezhető, majd ismételten alkalmazni kell őket. Fontos a krém szavatossági idejét ellenőrizni, mivel 8 hónapnál régebbi termékekben a barnítást előidéző DHA formaldehiddé alakul át, mely toxikus. A barnító krémet használatakor figyelembe kell venni, hogy nem nyújtanak védelmet az UV-sugárzással szemben, tehát még ha használatával látványos barnaságot is érünk el, napsugár hatására könnyen leéghetünk” – tudhattuk meg Siklós doktornőtől.

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.