Idővonal és telomer

A Glasgow Egyetem kutatócsapata a DNS láncunk végén található telomereket tanulmányozza. Kutatásaik során arra jöttek rá, hogy a telomereink hossza megjósolhatja meddig élünk.

Minden sejt DNS láncának végén megtalálható egy rövid szakasz, amit telomernek nevezünk. Ez a szakasz minden sejtosztódás során rövidül. Hogy ezt hányszor képes egy sejt megtenni, az ennek a „vágható” szakasznak a hosszától függ. Köztudott, hogy a telomer hosszát részben öröklött tényezők befolyásolják, de a környezeti tényezők – mint például a stressz – is befolyásolják.

Glasgow Egyetem kutatócsapatának eredményei szerint az, hogy milyen hosszú a telomer, kihatással lehet arra, hogy milyen hossz életre számíthatunk. A kromoszómáink végén – amik tartalmazzák a genetikai kódunkat – a telomerek, olyanok, mint a cipőfűző végén a műanyag végelzárók. A telomerek megvédik a kromoszómáinkat attól, hogy „elkopjanak”.

Ez a fajta védelmi mechanizmus ugyan úgy működik minden élőlénynél, különböző állat-, és növényfajnál, beleértve az embereket is. A telomer sapka esetleges elvesztése a gének hibás működését okozza.

mr4xtztc1

Ez a tanulmány az első, amelyben a telomerek hosszát mérték. Méghozzá nem is akárhogyan, mert azonos alanyt vizsgáltak az élete nagyon korai és későbbi szakaszaiban egyaránt, tehát folyamatos időközönként. Az eredmények azt mutatják, hogy a telomer hossza előre jelezheti az egyén későbbi élethosszát.

A kutatócsoport különböző élettartamú – egy és kilenc év közötti – pintyek vérmintáit vizsgálata. „Bár nem volt túl nagy különbség a madarak telomereinek hossza között, az élet a legtovább, amelyiknek a többiekéhez képest hosszabb volt a mért telomere.” – mondta Dr. Britt Heidinger a Glasgow Egyetem orvosa.

A kutatócsoport vezetője Pat Monaghan professzor hozzátette – „A tanulmány kimutatta, hogy a korai életünk körülményei befolyásolják a telomerek kopását valamint azt, hogy fontosak az öröklött és környezeti tényezők is. Ez a fő irányvonal a jelenlegi kutatásban.”

A tanulmányt a National Academy of Sciences című szaklapban tették közzé január 9-én.

Forrás: