Hormongyilkosok a környezetben

Mik zavarják meg a hormonrendszer működését?

Bármennyire is egészségtudatosak vagyunk, sajnos számos tényező játszik szerepet szervezetünk működésében, amire nincs vagy csak nagyok kevés ráhatásunk van. A környezetünkben valóságos hormongyilkosok vesznek körül bennünket. Mik ezek és tehetünk-e ellenük?

A betegségek kialakulását rendszerint két tényezőre vezetjük vissza. Az egyik, hogy a beteg ember fogékonyságot mutat bizonyos betegségek iránt, mivel ugyan abban a környezetben nem mindenki lesz beteg.

A fogékonyságért a genetikai adottságok és az ezeket módosító epigenetikai tényezők felelősek. Ez utóbbiak olyan változások a génállományban, amelyek a génnek a fehérje kódolásért felelős szerkezetét, szekvenciáját nem befolyásolják, de a működését módosítják. A másik tényező környezeti, hiszen nem minden fogékony ember lesz beteg. Erre jó példa, hogy az egypetéjű ikrekben bizonyos betegségek együttes előfordulása sosem 100%, van, hogy csak az ikerpár egyik fele lesz csak beteg.

Melyek ezek a környezeti tényezők és miként működnek?

Ez különösen a krónikus betegségek esetében lényeges, mivel ezek a kórképek rendszerint nem genetikai meghatározottság, hanem elsősorban környezeti hatásokra jönnek létre. A táplálkozás, az éghajlat, a fertőzések, a környezetszennyezés, életmód, dohányzás, alkohol fogyasztás mind hatnak az idült betegségek kialakulására és lefolyására. A környezetszennyezés az iparosodás előrehaladásával egyre súlyosabbá vált, és kiderült, hogy a szennyező anyagok komoly hatást gyakorolnak a szervezetünkre. Ezek közül különös fontosságúak azok a molekulák, amelyek a hormonális rendszerben hatva, annak működését zavarják meg (az angolszász irodalomban endocrine disruptors = EDs). Ebbe a csoportba számos olyan vegyület tartozik, amelyek a környezetünkben jelen vannak, elsősorban a vegyi és műanyag ipar termékei. Ftalátok, parabén, biszfenolok, fémek találhatók különböző mezőgazdaságban, háztartásban, iparban használatos  vegyszerekben,  kozmetikumokban, fém és műanyag edényekben, minden lágy műanyagban(pl. gépjármű és játék gyártás) sőt, még ételeinkben is” – mondja Dr. Sütő Gábor immunológus

Ezek a kémiai anyagok számos ponton szólnak bele a szervezetünk működésébe: a gyermekkori növekedés és fejlődés szenvedhet zavart, felnőtt korban idegrendszeri és immunológiai hatásokkal kell számolni, romlik a szaporodási képesség, gyakoribb a meddőség.  A szennyező anyagok rendszerint a természetes hormon működését zavarják meg, rendszerint úgy, hogy képesek a receptorához kapcsolódni vagy a jelátviteli utat befolyásolni.

Az immunrendszerre gyakorolt hatás egyáltalán nem hanyagolható el. ED hatására az immunrendszer aktivációs képessége szenved kárt, megváltozik az immunsejtek szaporodási képessége, a jelátvivő anyagok és a védekezését felelős ellenanyag termelés. A hatás összetett. Vannak anyagok, amely kis adagban stimulálják, nagyobb mennyiségben gátolják az immunműködést. Ennek következtében az ED-k hatásának klinikai következménye lehet immunrendszer gátolt működése, hiány, akár túlműködés is, amely autoimmun és allergiás betegségekben nyilvánul meg.

A légúti allergiás betegségek a környezetszennyezéssel mutatnak összefüggést. Az autoimmun betegségek közül az 1-es típusú cukorbetegség az, amelyre vonatkozóan vannak adatok, hogy kapcsolatban az az ED-kel. A szisztémás autoimmun betegségek, mint a lupus és a reumatoid arthritis női dominanciát mutatnak, ami felveti az ösztrogének és ezáltal az ösztrogén szerű hatással rendelkező ED-k hatását.  Az ismereteink jelenleg erősen korlátozottak, így ezeket a gyógyításban még nem tudjuk felhasználni, de a jövőre nézve bíztató, ha minél többet tudunk meg a környezetszennyezés és a betegségek kialakulásáról.

Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy egy tisztább környezetben kevesebb betegséggel kell számolni.

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.