Hereméret és spermaszám

Tudósok régóta vitatkoznak azon, hogy miért termel a férfiak szervezete olyan hatalmas mennyiségű hímivarsejtet. A választ az evolúció és a társadalmi szerkezet adja meg.

Egy átlagos férfi élete során, nagyjából 525 milliárd spermiumot állít elő, amelyek közül egy hónap alatt körülbelül egymilliárd pusztul el. Egy egészséges felnőtt egyetlen magömlés során 40 millió – 1,2 milliárd hímivarsejttől szabadul meg.

Ezzel szemben a nők, körülbelül 2 millió elsődleges tüszővel születnek, de életük során csak mintegy 450 érett tüsző bocsát ki megtermékenyítésre alkalmas petét. A látványos ellentét elsődleges oka a törzsfejlődésben keresendő, egészen pontosan a férfiak közötti versengésben.

Az evolúciós versenyfutásban a hímek célja minél több utód nemzése, és mivel számos fajnál a termékeny nőstények több hímmel is párosodnak, utóbbiak közül a legtöbb spermiummal rendelkezőnek van a legnagyobb esélye az apaságra.

A kevés hímivarsejttel rendelkező egyedek gyakrabban vallanak kudarcot, így génjeik feledésbe merülnek. Ez önmagában nem magyarázza meg a fajok közötti eltéréseket, amely a főemlősöknél világosan megfigyelhető. A jelenség oka az eltérő csoportszerkezet: ha egy domináns hím uralja a háremet, és távol tartja a riválisokat, akkor nincs szüksége nagy mennyiségű spermiumra a sikerhez.

sperma13 7 tipp az egészséges spermákért!

Pontosan ez jellemző a gorillákra, amelyek hímjeinek heréi kifejezetten kicsik a testtömegükhöz képest. A skála másik végén a lazább csoportszerkezetben élő csimpánzok vannak, amelyeknél rövid idő alatt számos hím párosodik a fogamzóképes nőstényekkel.

Ilyen körülmények között a spermák száma a döntő tényező, ezért az összes főemlős között a csimpánzok heréi a legnagyobbak: a testtömeggel arányosítva, 15-ször méretesebbek a gorillákéinál. Az emberek nagyjából középen helyezkednek el a két szélsőség között.

A testtömegek eltérését figyelembe véve, a férfi here két és félszer felülmúlja a gorillaherék méreteit, de hatszor kisebb a csimpánzokéinál. Ennek alapján néhány kutató megkérdőjelezi, hogy a spermiumszám valaha is döntő volt-e az ember evolúciója során, vagy azt állítja, hogy a viszonylag nagy herék, egy jóval korábbi törzsfejlődési szakaszból maradtak meg.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.