Hazánkban 15-30 ezer ember szenved az asztma miatt

Évente egy közepes méretű városnyi, azaz 15-20 ezer új beteggel bővül az asztmában szenvedők száma, pedig már ma is mintegy 300 ezer diagnosztizált beteg él hazánkban, és feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség – hívták fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok az asztma világnapján.

  • 300 000 gondozott beteg és feltehetően további 150 000 még nem felfedezett asztmás él hazánkban, évente 20 000 új beteget diagnosztizálnak
  • A fejlett országokban már minden 10. embert érint élete során az asztma, amellyel legalább 300 millióan küzdenek világszerte, és további 100 millió új asztmás betegre számítanak a következő években
  • A gyerekek között az asztma a leggyakoribb krónikus betegség, a tünetek felnőttkorban bármikor kiújulhatnak
  • Világjelenség, hogy az asztmás betegek mintegy 50%-a nem használja rendszeresen a gyógyszerét, pedig az asztmás gyulladás visszaszorításához a legtöbb esetben folyamatos terápia szükséges
  • Súlyos asztmában a hazánkban is rendelkezésre álló biológiai terápiás lehetőségek mellett csökkenthető a szisztémás szteroidkezelések gyakorisága

 A szakemberek szerint nagy problémát okoz az a világjelenség, hogy a betegek kb. 50%-a nem használja rendszeresen az asztmagyógyszereit – pedig ezek hazánkban 90%-os állami támogatással elérhetőek. Asztmában az esetek többségében tünetmentes időszakban is folyamatosan alkalmazni kell a megelőző gyulladásgátló terápiát. A mintegy 15-30 ezer súlyos asztmában szenvedő hazai beteg egy részének a korszerű biológiai terápia jelenthet megoldást.

Magyarországon a tüdőbeteg-gondozó intézetek 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván, a betegség fiatal felnőttkorban a leggyakoribb. Az elmúlt években 15 000–20 000 között volt az éves új megbetegedések száma, és szakemberek még ezt a riasztóan magas számot is alábecsültnek tartják az asztma valós előfordulását tekintve.

Fotó: 123rf.com

Prof. Dr. Tamás Lilla tüdőgyógyász szakorvos szerint további 150 000 asztmás élhet még hazánkban, ők valószínűleg enyhe asztmától szenvednek. Az asztmás betegek többsége, mintegy 90-95%-a teljes életet élhet, ha megfelelően szedi a gyógyszereit, nem dohányzik, figyel a testsúlyára, rendszeresen mozog és kerüli az allergéneket. Szakemberek emlékeztetnek rá, hogy a betegeknek rendszeresen szedniük kell a megelőző, gyulladásgátló gyógyszereket is, nem csak a rohamoldó gyógyszert. A fenntartó kezelés azért fontos, mert csak így biztosítható tartósan a légutak gyulladásának mérséklése. A betegség súlyos formája a betegek 5-10%-ánál alakul ki, az ő esetükben nem mindig érhető el tartósan a teljes tünetmentesség.

Sokan még az úgynevezett súlyos asztmás betegek közül is jól kezelhetők a modern biológiai terápiával – hívják fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok a betegség idén május 7-re eső világnapja alkalmából. A légutak állandó gyulladásával járó asztma annyira elterjedt, hogy a nyugati országokban élete során minden 10. ember tapasztalja a tüneteit8, sőt a gyermekek körében ma már ez a leggyakoribb krónikus betegség.

„A gyermekkori asztmát sokan kinövik, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, hogy kinél fognak visszatérni a tünetek” – hívta fel a figyelmet Tamás Lilla professzor asszony, tüdőgyógyász szakorvos. – “Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat egy tünetmentes periódus, a beteg sokszor abban a hiszemben van, hogy meggyógyult. A gyógyszereket azonban folyamatosan, a tünetmentes szakaszban is használni kell.”

A biológiai terápia reményt ad sok súlyos asztmásnak

A súlyos asztma jelentősen rontja az életminőséget, legfontosabb szövődményét az akut állapotromlások jelentik. Hazánkban 15-30 ezer ember éli meg egyre romló állapotban, szinte folyamatos panaszok mellett a mindennapjait. Ezek a panaszok jellemzően a mellkasi nyomásérzés, az akár kis terhelésre, például lépcsőzésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, illetve az éjszakai köhögés. Az asztmás roham akár halálos is lehet.

Számukra már a legegyszerűbb feladatok ellátása is nehézséget okozhat, állapotuk romlása magával hozhatja, hogy fel kell adniuk munkájukat, kapcsolataik beszűkülnek, elszigeteltnek érzik magukat, amit tovább súlyosbít a szorongás, hogy egyszer csak nem kapnak levegőt.

„A súlyos asztmás betegek speciális kivizsgálást és ellátást igényelnek, esetükben a belégzőkészítményeken alapuló terápia nem mindig elegendő” – hangsúlyozta Dr. Tamás Lilla. – “Ma már elérhető azonban az életminőséget jelentősen javító biológiai terápia is, amelyet 100%-ban támogat az egészségbiztosító. Ezek az új módszerek is nagydózisú inhalációs kortikoszteroid tartalmú gyógyszeres terápiával együtt eredményesek, és a súlyos betegek egy csoportjának jelentenek segítséget.”

A nemzetközi ajánlások alapján súlyos asztmáról akkor beszélünk, ha a nagydózisú inhalációs szteroid tartlamú kombinált terápia mellett kiegészítő kezelésre, például szisztémás (szájon át adott, vagy intravénás formában időnként , az állapotromlásokkor adott) szteroid terápia alkalmazására is szükség van. A súlyos asztmában szenvedőkre jellemző, hogy állapotuk romlása miatt jelentősen növelni kell a szisztémás szteroidkezelések dózisát, sőt akár kórházba is kerülhetnek. A tartós szisztémás szteroidkezelés azonban jelentősen megnöveli számos betegség kialakulásának kockázatát, ilyen például az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás és a csonttörések, tovább rontva a beteg életminőségét.

A súlyos asztmás betegek rendszerint a rendelkezésre álló gyógyszerek mellett sincsenek kielégítő állapotban, az elmúlt években bevezetett innovatív terápiák, biológiai kezelések azonban sokuk állapotát és életminőségét képesek jelentős mértékben javítani. A betegek egy jól körülhatárolt csoportjában ugyanis az eozinofil sejtes gyulladás a betegség fő tényezője. Számukra ezért van nagy jelentősége annak, hogy már Magyarországon is elérhető az eozinofil sejtek csökkentését megcélzó új biológiai terápia.

Az új biológiai terápia eredményeként akár a felére is csökkenhet a súlyos asztmarohamok száma, és kevesebb szisztémás szteroidkezelésre van szükség, vagy az teljesen el is hagyható. Ezek a kezelések lehetővé teszik, hogy számottevően javuljon a betegek életminősége, és jelentős mértékben hozzájárulnak az egészségügy költségterheinek csökkentéséhez is.

Az asztma, mivel sok beteget érint és döntően a munkaképes korosztályba tartozók megbetegedése, komoly társadalmi jelentőséggel is bír. A közvetlen egészségügyi (gyógyszerek, kórházi ellátás stb.), illetve a közvetett kiadások (például a korai halálozás, a munkahelytől távol töltött napok száma) egyértelmű összefüggést mutatnak az asztma súlyosságával és az asztmakontroll fokával.

A szakemberek a preventív, megelőző gondolkodásmód fontosságát hangsúlyozzák: a rendelt gyógyszereket a tünetmentes időszakban is alkalmazni kell, minden nap, rendszeresen, el kell kerülni az asztmaroham kialakulását. Célszerű úgy gondolni az asztmára is, mint a cukorbetegségre: ha éppen nem okoz heveny tüneteket, az nem jelenti azt, hogy a betegség el is múlt.

„A tapasztalatok szerint azonban világszerte a felírt inhalatív gyógyszereknek kevesebb mint a felét váltják csak ki a betegek” – emelte ki a legsúlyosabb problémát a tüdőgyógyász szakorvos. – “A receptek 50-60%-át nem használják fel, pedig az egészségbiztosító által nyújtott 90-100%-os támogatás lehetővé teszi, hogy ezek a gyógyszerek mindenki számára elérhetőek legyenek. Az inhalációs szteroidok mellékhatásokat általában nem okoznak, tartós, rendszeres használatuk nem káros.”

Százmilliókat érintő fulladás

Pontosan ma sem ismert, hogy miért alakul ki a betegség egyeseknél, de azt tudjuk, hogy a fő kockázati tényező a genetikai hajlam és a belélegzett anyagok kombinációja, amely allergiás reakciókat idézhet elő, vagy irritálhatja a légutakat. Az asztmát kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a háztartási poratka, a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (pl. a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt, egyes gyógyszerek hatását, illetve a testmozgást, a fizikai aktivitást.

A légutak tartósan fennálló gyulladása a beszűkülésükhöz vezet, ennek következtében zihálás, fulladás, légszomj, nehézlégzés jelentkezik, gyakran éjszaka, illetve fizikai terhelés, sportolás hatására. A tünetek naponta vagy hetente többször is jelentkezhetnek, ezek súlyossága és gyakorisága betegenként eltérő.

Ha felmerül, hogy asztma okozza a panaszokat, a háziorvos tüdőgyógyász szakorvoshoz utalja a beteget, aki a tünetek alapján, valamint légzésfunkciós vizsgálatok segítségével diagnosztizálja a betegséget. A vizsgálat sem fájdalommal, sem kockázatokkal nem jár” – tette hozzá a professzor asszony.

Örökletes, velünk született okok és környezeti hatások együtt válthatják ki tehát a betegséget, és bár az allergén anyagoknak a betegek egy része esetében szerepe van a tünetek fokozásában, sok asztmás betegnek nincsen ismert allergiája. A genetikai halmozódás miatt nagyobb eséllyel alakul ki a betegség, ha a családban már előfordult, gyermekeknél pedig az ekcéma és az ételallergia is növeli a hajlandóságot.

Mivel az asztmás beteg légutai idülten gyulladt állapotban vannak, az asztmásokat sokkal inkább megviselik azok a külső tényezők, melyek egy egészséges ember szervezetét kevésbé. Ilyenek például a magas légszennyezettség, a dohányfüst vagy a magas pollenkoncentráció – az asztmás betegeknél ezek a külső hatások akár asztmás rohamot is kiválthatnak. Mivel a gyulladásban lévő nyálkahártya védtelenebb a kórokozókkal szemben, a vírusos vagy bakteriális fertőzés is hasonló problémákat okozhat náluk.

Az asztma világszerte az ismert és gyakori nem fertőző betegségek közé tartozik, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 300 millióra becsüli a betegségben szenvedők számát, hozzátéve, hogy 2025-ig további 100 millió új betegre számítanak. Az asztma világnapjára minden május első keddjén kerül sor, a Global Initiative for Asthma (GINA, Globális Asztma Kezdeményezés) szervezésében – a szervezet célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre. Hazánkban a világnapi rendezvényekhez kapcsolódóan június 1-jén az Állatkertben lehet légzésfunkciós vizsgálaton részt venni.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.