Gyors, szabálytalan szívverés? Pitvarfibrilláció tünete is lehet

Mi a különbség a pitvarlebegés és a pitvarfibrilláció közt?

Foto:pixabay.com

Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, mielőtt újra megtelnek. Ennek eredménye a szabályos szívritmus, ami lehetővé teszi, hogy a vér folyamatosan keringjen a testben. Pitvarfibrilláció és pitvarlebegés esetén azonban az elektromos jeltovábbítás hibája miatt a felső pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák. Ha pedig a pitvar összehúzódása rendkívül szapora, ezzel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén.
A két állapot – a pitvarfibrilláció és a pitvarlebegés – tehát egyformán a pitvart érinti, és gyors szívverés okoz, növeli a stroke rizikót és vérrög kialakulásának kockázatát. A tünetek közt különbség lehet, hogy míg a pitvarlebegés gyors és szabályos, addig a pitvarfibrilláció inkább szabálytalan szívverésként jelentkezik (nem minden esetben). A pitvarlebegés azonban veszélyes ritmuszavar, mert magas kamrafrekvencia esetén keringés-összeomláshoz vezethet, és jelentősen növeli az embólia lehetőségét.
Mindenképpen kivizsgálásra van szükség, ha az erős, szapora szívverés mellett az alábbi tünetek mutatkoznak:

• légszomj,
• a mozgás és/vagy a mindennapi tevékenységének végzésének nehézsége,
• verítékezés, zavartság,
• gyengeség,
• ödémák a lábon,
• mellkasi fájdalom.

Ha a mellkasi fájdalom nem múlik, esetleg erősödik, és más, erős tünetek is utalhatnak szívinfarktusra, azonnal mentőt kell hívni! Ugyanakkor az is előfordul az esetek egy részében, hogy a szívritmuszavar nem okoz érzékelhető tünetet. Éppen ezért több rizikófaktor megléte esetén is érdemes egy általános kardiológiai kivizsgáláson részt venni. Rizikófaktornak számít többek közt a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, az alvási apnoé, az ismert szívbetegség, a pajzsmirigy túlműködés, a COPD, az alkohol betegség. 

Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek?

– A pitvarfibrilláció az egyik leggyakoribb ritmuszavar, a 60 év feletti korosztály 5-10 százalékában van jelen, és a kor előrehaladtával előfordulása is gyakoribb. Kis túlzással akár népbetegségnek is nevezhetjük – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Kivizsgálásához és a pontos diagnózis felállításához többféle eszközös vizsgálatra is szükség lehet. A laborvizsgálatok mellett alapvető az EKG, amellyel gyorsan ellenőrizni tudjuk a szív elektromos jeleit. Szintén szükséges és fontos a Holter EKG, amely már akár egy hétig is viselhető – hála kis méretének, praktikusságának. Ezzel az eszközzel akár a ritkább tüneteket okozó problémák is kiszűrhetők. Ugyancsak fájdalmatlan eljárás a szívultrahang, amellyel ma már akár terhelés mellett is megfigyelhető a szív munkája. A terhelés pedig történhet kerékpár ergométeren, futópadon, sőt fekvőkerékpáron is.

A kezelésnek része a szövődmények megelőzése is

– Bár a pitvarfibrilláció sokszor csak átmenetileg jelentkezik, a kivizsgálás ebben az esetben is fontos, ugyanis nem mindig múlik el magától. Ráadásul a pitvarokban a pangó vér miatt akár vérrögök is keletkezhetnek, egy elszabaduló vérrög pedig elzáródást okozhat az agyban és más szervekben. Ha pedig tartósan “rendetlen” a szívműködés, az szívelégtelenséghez vezethet – hangsúlyozza Sztancsik doktornő. – Tehát komolyan kell venni az enyhébb, átmeneti tüneteket is, mindenképpen fontos a korai felismerés, hiszen vérhígító kezeléssel megakadályozható a vérrögképződés kialakulása. Tünetmentes esetben sokszor csak rutin kardiológiai vizsgálat során ismerjük fel a pitvarfibrillációt, ami nagyon fontos lépés, hiszen az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért kiemelt fontosságú a véralvadásgátló szedése és a rendszeres  kardiológiai ellenőrzés.

Vigyázat! Erős fáradtság is lehet a csendes szívinfarktus jele