Felfázás - Nyáron is előfordulhat?

A felfázás jelentése miatt sokan a hideggel, a téllel azonosítják, holott ha a betegség valódi megnevezését, a hólyaghurutot vagy a húgyúti fertőzést használjuk, beláthatjuk, hogy nem csak a hidegben lehet „felfázni”.

Ilyen rizikófaktorai vannak a húgyúti fertőzésnek

A gyakran felfázásnak nevezett bakteriális húgyúti fertőzés (cistitis) főként a nőket érintő betegség, amelynek számos rizikófaktora ismert. Ide sorolhatóak többek közt a nőgyógyászati gyulladások, az immunrendszer működését befolyásoló betegségek, a stressz, egyes gyógyszerek, a személyes higiéné hiányosságai, a nyilvános meleg vizes medencék használata és bizonyos mértékben a hideghatás is. Ez utóbbit norvég kutatók tanulmánya bizonyítja, akik összefüggést találtak a láb felől érkező hideghatás és a hólyaghurut közt, az erre hajlamos nőknél. Ugyanakkor az ún. felfázás bármely évszakban előfordulhat, jellegzetes tüneteit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek az alábbiak:

gyakori vagy nem múló vizelési inger,
hólyagtáji és húgycsőfájdalom,
görcsös hólyag- és húgycsőfájdalmak, égő érzés vizeléskor,
hirtelen, erős vizelési ingerek.

Ha a vizelet zavarossá, véressé válik, esetleg féloldali derékfájdalom, láz, elesettség jelentkezik, akkor már felmerül a súlyosabb állapotok lehetősége, elsősorban a vérzéses hólyaghuruté, esetleg vesemedence gyulladásé.

Fontos a pontos diagnózis

“A húgyúti fertőzés tünetei alapján sokszor már egyértelműen diagnosztizálható, de az is igaz, hogy a ránézésre tiszta, nem zavaros vizelet is származhat hólyaghurutos betegtől. Ilyenkor a vizelethez használt tesztcsík, szükség esetén a vizeletüledék vizsgálat mutathatja ki a betegség jelenlétét” – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – A vizeletvizsgálat tehát mindenképpen alapja a diagnosztizálásnak, már csak azért is, mert a más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket. Ilyen például a húgycsőgyulladás, a húgyúti kövesség vagy a hüvelyi gyulladás.

Foto:123rf.com

Azzal is számolni kell, hogy a hólyaghurut sokszor krónikus betegséggé alakul. Ebben az esetben további vizsgálatokra is szükség lehet, hogy kiderüljön, van-e olyan betegség, ami fenntartja a kínzó állapotot. Szóba jöhet többek közt a vizelettenyésztés, a katéteres vizeletvizsgálat, a hasi ultrahang, a hólyagtükrözés vagy cisztoszkópia, a natív vagy kontrasztos röntgenvizsgálatok.

Az antibiotikum mellett másra is figyelni kell

Rákász doktor szavaiból kiderül, hogy húgyúti fertőzésnél nagyon hatékony antibiotikumok léteznek, amelyek gyorsan képesek segíteni az erős tüneteken is. Természetesen más a helyzet, ha visszatérő panaszokról, krónikus betegségről van szó. Ilyen esetekben már célzottan kell antibiotikum kúrát elrendelni a vizelettenyésztés eredménye alapján. Antibiotikum szedésnél érdemes a szervezet hasznos baktériumflóráját probiotikumokkal támogatni és a bélflóra mellett a hüvelyi vegyhatás megőrzésére is figyelni. Ha pedig kiderül, hogy más betegség is a kiváltó okok közé tartozik, például cukorbetegség, hólyagkő, hólyagdaganat, akkor annak kezelésével a következményes hólyaghurut is elmúlik, vagy könnyebben kezelhetővé válik.

Ezeken kívül a páciens is sokat tehet a panaszok enyhítéséért, a kiújulás megelőzéséért.

A legfontosabb teendő a hidratálás. A bőséges folyadékfogyasztás ugyanis segít a salakanyagok hatékony kiürítésében és hígítja a vizeletet. A hígabb vizelet pedig gyorsabban áramlik és megnehezíti a baktériumoknak, hogy elérjék a húgyúti szerveket. Legalább 8 pohár vizet, időnként tőzegáfonya levet, medveszőlőlevél-, mezei zsurlófű-, cickafarkfű-teát ajánlott meginni naponta.
Nagyon fontos a gyakori vizeletürítés is. Ha ugyanis a baktériumok csak rövidebb ideig tartózkodnak a húgyúti szervek közelében, a fertőzés kockázata is csökken.
A probiotikumok segítenek megőrizni a húgyúti rendszer egészségét, különösen hasznosak e tekintetben a laktobacillusok. Ugyancsak hasznos lehet a C-vitamin, ami nem csak az immunrendszerre hat jótékonyan, de csökkenti a vizelet pH-ját is, és némi baktériumellenes hatása is van.
Fontos a megfelelő higiénia, az elölről hátra irányuló vécépapír használat és a szexuális élet közbeni védekezés a kórokozók ellen.