Ez a demencia megelőzésének aranyszabálya

Donna Kaye Hill akkor jött rá, hogy nyolcvanéves édesanyja szellemileg hanyatlik, amikor az idős nő arra panaszkodott, hogy nem működik a telefonja. A lánya felhívta a szolgáltatót, akiktől megtudta, anyja három hónapja nem fizeti a telefonszámlákat.

Donna elkezdte figyelni édesanyját és a feledékenység más jeleit felfedezvén elvitte egy memóriaklinikára kivizsgálásra. Itt megállapították, hogy Katie demenciával él – vényköteles gyógyszereket, valamint táplálékkiegészítő formájában E-vitamint írtak fel neki – adta hírül a Felejtek.hu.

Az idős asszony a négy évvel később bekövetkezett haláláig szorgalmasan szedte a felírt szereket. Donna viszont úgy látja, a vitaminok nem igazán segítettek anyja állapotán. Ugyanakkor szerinte nem is ártanak, ezért ő maga is halolaj-kapszulát szed a demencia megelőzése érdekében. Nem Donna volt az egyetlen, aki táplálékkiegészítőkkel vette fel a harcot a demencia ellen – a legtöbb idős amerikai manapság orvosi felügyelet és ajánlás híján is ezekhez a vény nélkül kapható szerekhez folyamodik. Az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala (FDA) szerint arányuk nyolcvan százalék körül mozog az idősebb korosztályon belül. A felmérések szerint a legtöbben az Alzheimer-kór és más demenciák megelőzése céljából szedik a táplálékkiegészítőket.

Az amerikai piac ennek megfelelően igen telített a demenciaprevenciót célzó szerekkel, ám ezek hatékonysága többé-kevésbé kérdéses. Idén év elején az FDA 17 cégnek küldött ki figyelmeztető illetve tájékoztató leveleket, összesen nagyjából hatvan, Alzheimer-kórral és demenciával összefüggésbe hozható táplálékkiegészítő szer forgalmazásával kapcsolatban. A levelekben arról írtak, hogy a legtöbb cég úgy hirdeti ezeket a készítményeket, mint rendes Alzheimer-gyógyszereket, méghozzá “mellékhatások nélkül”. A tabletták, olajok és kapszulák másik csoportjáról azt állította a forgalmazó, hogy “klinikailag bizonyított módon segítenek az Alzheimer-kórban és az agy hasonló betegségeiben”.

Mivel a szerekről azt állítják, hogy az adott betegség gyógyítására, enyhítésére, kezelésére vagy megelőzésére alkalmasak, ezért az FDA szerint gyógyszernek minősülnének. A hivatal ugyanakkor nem vizsgálta és hagyta jóvá ezek biztonságosságát és hatékonyságát. Tehát ha a forgalmazó cégek a jövőben is így kívánják hirdetni terméküket, kénytelenek lesznek a gyógyszerekre vonatkozó hivatalos előírásoknak és procedúráknak megfelelni. Az elmúlt öt évben az FDA már negyven további, az Alzheimer-kórban érintett betegeket célzó táplálékkiegészítő ügyében járt el hasonló módon. A táplálékkiegészítők népszerűsége érthető. A világon mindenhol egyre gyakoribb az Alzheimer-kór és más demenciák előfordulása és egyre többen láthattuk testközelből is a betegségek hatásait. A tudomány eddig ugyanakkor még nem járt sikerrel az Alzheimer-kórt gyógyító szer kifejlesztésében.

Dr. Steven DeKosky neurológus, a Floridai Egyetem agykutató laborjának vezetője szerint hiába látunk rengeteg reklámot a különféle táplálékkiegészítők áldásos hatásairól, az állításaik java része nem bizonyított. Kutatócsoportjával például a ginkgo biloba kivonatának hatásait vizsgálták több mint háromezer ember bevonásával, hét éven keresztül követve a részvevőket. Eredményeik szerint a gyógynövénynek semmilyen jelentős hatása nem mutatkozott – ám a táplálékkiegészítőket forgalmaz cégek továbbra is reklámozzák a szert. Ha nem is a táplálékkiegészítők között, azért mégis vannak olyan dolgok, amik segíthetnek az Alzheimer-kór és a demencia megelőzésében. Két friss áttekintő tanulmány is a segítségünkre lehet a hatásos megoldások keresésében.

Az egyik áttekintésben csak a legszigorúbb tudományos kritériumoknak megfelelő, randomizált kontrollált klinikai vizsgálatok kaphattak helyet. Ennek eredménye három olyan tényezőt mutatott ki, amik segíthetnek megelőzni, lassítani vagy késleltetni a szellemi hanyatlást:

  1. testmozgás
  2. vérnyomásszabályozás (különösképpen a középkorúaknál)
  3. kognitív tréning.

Fotó: MTI

Utóbbi a szellemi aktivitásra utal. Találjuk meg, hogy milyen szellemi kihívásban leljük örömünket és tanuljunk új dolgokat” – javasolja Dr. Kristine Yaffe neuropszichiáter, a tanulmány szerzője. Fontos minél gyakrabban és lehetőleg rendszeresen megtornáztatni agyunkat – olcsó megoldás, ráadásul nem is jár mellékhatásokkal. A kutató hozzátette, hogy a második javaslat, a szív egészségének ápolása azért is fontos, mert úgy tűnik, a vérnyomásértékekben is mutatkozó szív-és érrendszeri egészség közvetlenül az agyra és a szellemi teljesítőképességre is hatással van.

A másik fontos áttekintő tanulmány a területen a The Lancet szakfolyóirat demenciával kapcsolatos bizottságának munkája. Ebben a fentiek mellett kiemelik a társas kapcsolatok szerepét, a dohányzás abbahagyását, az elhízás és cukorbetegség kezelését, valamint a hallásromlás és a depresszió karban tartását. Ha mindezek rendben vannak, a bizottság felmérése szerint a demencia esetek száma egyharmaddal csökkenhet. Dr. Yaffe hozzátette, fontos továbbá a mennyiségi és minőségi alvás, valamint az agy károsodásai elleni védekezés is.

Azt ugyanakkor a kutató is elismeri, hogy az összes, emberileg kontrollálható tényezőn felül a genetika is szerepet játszik az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásában. Akár szerencsések vagyunk e kérdésben, akár nem – mindenképpen van lehetőségünk a demencia kockázatának csökkentésére, ha megfogadjuk a tudósok tanácsait.

Úgy tűnik tehát, hogy Donna nem a halolajjal tesz a legtöbbet a demencia megelőzése érdekében. Ehelyett a legjobb megoldás, ha rendesen szedi a vérnyomáscsökkentő tablettáit, beiratkozik egy klubba, sokat olvas és minden nap elviszi egy kellemes, hosszú sétára labrador kutyáját, Anniet.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.