Demencia – Magyar kutatók értek el áttörést

Hiába fejlődik egyre gyorsabban az orvostudomány, a demenciáról még mindig keveset tudunk, annak ellenére, hogy rengetegen kutatják világszerte.

Dr. Hangya Balázs matematikus és orvos Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működő Lendület-kutatócsoportja viszont meglepő eredményre jutott a figyelem, a tanulás és az éberség szabályozásában kulcsfontosságú idegsejtek működésével kapcsolatban. Most megjelent tanulmányuk újabb kutatási irányokat nyithat a demenciák, köztük az Alzheimer-kór megértésében és kezelésében. Az agykutatóval a felfedezés kapcsán beszélgetett a 24.hu

Fotó: 123rf.com

A legfrissebb kutatási eredményeik a demencia megértéséhez juttathatnak minket közelebb. Miért éppen ezt a területet vizsgálják?

Minket leginkább a kognitív funkciók érdekelnek: így nevezik összefoglalva a gondolkodással kapcsolatos, leginkább emberekre jellemző agyi funkciókat. Ilyen a tanulás, a döntéshozás, a tervezés például, amelyek tipikusan romlanak a demenciákban. Mi általában olyan sejttípusokkal foglalkozunk, amelyek normálisan ezeket a funkciókat támogatják, de a demenciákban elhalnak.

Ezek sokszor olyan sejttípusok, amelyek nem az agykéregben vannak, hanem mélyen helyezkednek el az agyban, egy-egy viszonylag kis területről küldenek nagyon sok és nagyon hosszú nyúlványt. Ez valamilyen szinten az oka is annak, hogy miért pusztulnak el, nagyon hosszú a nyúlványrendszerük, összeadva akár száz méteres is lehet, ezt energetikailag nehéz fenntartani. A sejt energiája nagyrészt arra megy el, hogy a sejthártya két oldalán fenntartsa a feszültségkülönbséget, ezekkel a feszültségjelekkel kommunikálnak egymással. Mondhatni, hogy ezek a sejttípusok energetikailag állandóan csúcsra vannak járatva. Nem csoda, hogy ilyen mértékben halnak el.

Fotó: 123rf.com

A demenciához több különböző biológiai folyamat is hozzájárul. Világszerte rengeteg kutatócsapat dolgozik azon, hogy megértsük, pontosan hogyan alakul ki. Mi az oka annak, hogy ilyen nehéz kutatni ezt a területet? Ennyi munka mellett miért nem tudjuk még mindig megmondani, mitől lesz valaki demens?

Ezek komplex betegségek, amiket nagyon nehéz egy-egy konkrét okhoz kötni, mint az influenzát vagy a koronavírust.

Ugyanúgy kérdezhetnénk például: mi okozza az öregedést?

Az öregedésnek szintén nincs egyetlen oka, nyilván rengeteg folyamat zajlik egymással párhuzamosan. Ezeket a betegségeket tünetek alapján karakterizáljuk és csoportosítjuk, de sokszor átfedő, sokféle tünetegyüttesek vannak, és valójában valószínűleg nincs két teljesen egyforma alzheimeres beteg, mert nincs két teljesen egyforma időskori változása sem az agynak.

A teljes interjút ide kattintva, a 24.hu oldalán olvashatja!

Forrás: felejtek.hu


Egy válasz

  1. Sz.R.

    Ó,hogyne. A kutatók kutatnak,eredmények születnek,de érdekes módon soha nem születik meg a gyógyszer.Miért is?Mert a gyógyszermaffia beteg embereket akar .Majd ő fejleszt olyan gyógyszereket,amiknek lesz több káros mellékhatása,aztán megint fejleszt,megint újabb káros mellékhatások és igy tovább.
    Emlékszem évekkel ezelőtt nagy ovációval jelentették be,hogy a magyar kutatók megtalálták azt a fehérjét,ami az érelmeszesedést gátolja.HOL A GYÓGYSZER??????Emberek ezrei halnak meg érbetegségben,tömegével amputálnak!Hagyjuk már ezt a velejéig romlott világot!Majd gyógyítom magam orvos nélkül,úgy ahogy tudom!

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.