Alattomos: nagy bajt okoz az aneurizma

Az ütőértágulat akár hosszú éveken át tünetmentes lehet – éppen emiatt igen veszélyes, a tünetei más problémákkal is összetéveszthetők.

Vannak betegségek, amelyeket csak akkor fedeznek fel, amikor már komoly problémát okoznak. Ezek közé tartozik az aneurizma (latinul aneurysma) is. Az ütőértágulat, mely ránézésre leginkább egy pókhoz hasonlítható, azért jön létre, mert az érfal kötőszövetei meggyengülnek. Legtöbbször azokon a részeken fordul elő, ahol az artériák két irányba válnak szét.  Az aneurizma akár többszörös is lehet. Mivel az érfal gyenge, ezek a pók alakú zsákok könnyen kiszakadhatnak: kialakul a vérzés.

Melyek az aneurizma tünetei?

Az aneurizma igen alattomos betegség, hiszen akár évekig nem produkál tüneteket. Ettől azonban még nyomást gyakorol (vagy gyakorolnak) a környező szerkezetekre, ún. góctüneteket okozva. Az agyi aneurizma tünetei között igen jellemző a hirtelen fellépő, heves fejfájás, melynek oka, hogy az aneurizma megreped, és bevérzik az agyhártya alatti rész. Azon a területeken, melyet a megrepedt ér látott el, kialakul az oxigénhiány. A vérzés az agy egyéb területein nyomást okoz, az agyfolyadék sem tud megfelelően áramlani (ez az agyödéma). A páciens életveszélybe kerül, a góctünetek között pedig jelentkezhet érzészavar és bénulás is.

agy4802

Előfordul, hogy mielőtt még az aneurizma megrepedne, a probléma jelzi érkezését: a jellegzetes erős fejfájás elárulja, hogy a vérzés már elindult, akár napokkal korábban is. A páciens a fejfájás mellett tarkómerevséget, émelygést észlelhet. Sajnos azonban, mivel ezek a tünetek sok másra is utalhatnak, az aneurizma legtöbbször csak akkor derül ki, ha már kialakult a vérzés.
kardio_250x2503A szív aneurizma (aneurysma cordis) sem okoz önmagában tünetet. Csakhogy a szív működése általában romlik ennek következtében – ritmuszavarok alakulnak ki, csökken a szív teljesítménye -, és szívelégtelenség tünetei jelentkezhetnek. A beteg fáradékony lesz, nehézlégzést tapasztal. A vérrögök elsodródhatnak egyéb szervekbe is, ahol elzáródást produkálnak – szélütés esetén például bénulást.
Hogy valóban aneurizmáról van szó, azt csak orvos tudja teljes biztonsággal megállapítani. Ennek módja a CT vizsgálat, az érfestés (mellyel láthatóvá válnak a pókszerű zsákocskák), de akár gerincvelő folyadék vizsgálatával is kimutatható az aneurizma, mert ha erről van szó, az agyvízbe vér vegyül. Szív aneurizma esetén vérvétel, röntgen, ultrahang és EKG-vizsgálat segíthet a probléma diagnosztizálásában.

Mitől alakul ki az aneurizma és mi a megoldása?

A kérdés az, mi vezet az ütőértágulat kialakulásához. Talán nem meglepő, hogy a dohányzás jelentős szerepet játszik benne, ahogyan a magas vérnyomás is. A magas koleszterinszinttel rendelkezők szintén fokozott veszélyben vannak. Néhány esetben az aneurizma egyéb betegségekkel együtt jár – ennek jellemző példája a policisztás vesebetegség, ebben az esetben ugyanis a főverőér be van szűkülve. Szívinfarktus után egy-két hónappal szintén kialakulhat aneurizma – a szívizom hegesedő területén ugyanis tágulat keletkezik.

Az aneurizma ellen műtét lehet megoldás. Megelőzése természetesen az egészséges életmóddal lehetséges: fontos a dohányzás abbahagyása, a magas vérnyomás leszorítása és olyan táplálkozás, amely leviszi a magas koleszterinszintet.

Kialakult szív aneurizma esetén a szív működése gyógyszerekkel és vízhajtókkal megkönnyíthető. Gyógyszer szedhető a ritmuszavarra, véralvadásgátló pedig a vérrögképződés megakadályozására. Gyógytorna is segíthet. Az olyan aneurizma esetén, melynek kialakulását infarktus előzte meg, amit viszont koszorúér-szűkület okozott, akkor az utóbbit kell lehet műtéttel kezelni.

Forrás: