A kullancsszezon idén sem marad el!

Egyre többen kezdik meg a korai védekezést a vérszívók által terjesztett kockázatos betegség ellen

  • Aki Európában fertőzött területre utazik, hasonló eséllyel kapja el a kullancsencephalitis vírust, mint Indiában a maláriát
  • A kullancs akár külföldi nyaraláskor is megcsíphet, sok kedvelt közép-európai ország számít erősen fertőzöttnek
  • A vérszívók nem csak túrázáskor találnak meg minket: már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik
  • A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kezelésére nincsen célzott gyógyszeres terápia, ezért fontos a megelőzés

Legkésőbb március második felében el kell kezdeni a védekezést a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen, hogy a kullancsszezonra kialakuljon a magas fokú védettség – hívják fel a figyelmet a szakemberek. Az elmúlt évtizedekben a magyar utazók és túrázók között is népszerű környező országokban, például Csehországban és Szlovéniában is megnőtt a kullancsencephalitis előfordulása, és Ausztria is kockázatos terep lehet a kirándulóknak.

A kullancsok számos, emberre veszélyes kórokozót hordoznak, az általuk terjesztett egyik legismertebb betegség a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Az esetek egy részében komoly maradványtünetekkel gyógyuló kullancsencephalitis Közép-Európában a leggyakoribb, kullancsok által terjesztett, vírusos betegség. Szakemberek szerint a kullancsencephalitis (KE) ellen a védőoltások alkalmazása jelenti a leghatékonyabb védekezési módot, de arra is felhívják a figyelmet, hogy az oltások beadását a kullancsszezon kezdete előtt, lehetőleg még a tél végén meg kell kezdeni.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többen kezdik meg időben a védekezés kialakítását, és már februárban beadatják a vakcina első adagját” – mondta el dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. – “Most még alaposan felöltözve járjuk a természetet, és a kullancsok sem aktívak, de a jó idővel együtt elszaporodnak. Aki időben ki akarja alakítani a védettséget, annak legkésőbb március második felében be kell adni az első oltást, majd egy hónap múlva a másodikat. Így már április végére megszerezhető a védettség. A harmadik részoltást újabb 5-12, illetve 9-12 hónap elteltével adjuk be, ez az oltóanyagtól függ.”

A gyermekorvos hangsúlyozta: „Az ismétlő oltások beadásáról sem szabad elfeledkezni, hiszen ezek teszik lehetővé a hosszú távú, magas fokú védelmet. Azoknál a gyerekeknél, akik tavaly kapták meg az első két adagot, ellenőrzöm, hogy idén az oltási sor harmadik adagját is beadjuk, illetve, ha már esedékes, mert eltelt a 3 év, megkapják az ismétlő oltást.”

Fertőzött közép-európai régiók

A védekezés azért is fontos, mert kullancsokkal ma már nemcsak az erdőt járva, hanem a városokban is találkozhatunk. Parkokban, játszótereken, családi házak kertjében, magas fűvel benőtt, elhanyagolt területeken is jelen vannak, egyes kutatások szerint már minden ötödik kullancscsípés városi környezetben történik.

A kullancsencephalitis megjelenése egyre nagyobb problémát jelent a kontinensen, és kiemelten Közép-Európában. 2016-ban több mint 2600 esetben bizonyosodott be Európában, hogy KE vírus okozott fertőzést. A fertőzés szezonális: szinte minden eset (92%) május és október között történik. A megbetegedések számának növekedése mögött a klímaváltozás, illetve a szabadtéri tevékenységek fokozódó népszerűsége állhat: egyre több időt töltünk a szabadban, népszerű a túrázás itthon és a környező országokban is. Magyarországon az elmúlt években ugyan csökken a fertőzöttek száma, de a védőoltás nem csak itthon véd meg minket.

Utazásnál, nyaralásnál érdemes fejben tartani, hogy némelyik kedvelt úticél bizony sokkal erősebben fertőzött, mint Magyarország. A balti államok mellett ilyennek számít ma már Csehország és Szlovénia is, de az előző évhez képest Szlovákiában is 111%-kal ugrott meg a KE esetszám 2016-ban.

Járványügyi szakemberek külön felhívják a figyelmet Ausztriára, ahol a KE előfordulása a vakcinációs kampány bevezetése előtt (1981) a legmagasabb volt Európában. 2007-re azonban már a lakosság 88%-a kapott védőoltást, és a fertőzések száma drasztikusan lecsökkent. 2000 és 2011 között az oltásnak köszönhetően 4000 KE megbetegedést sikerült megelőzni. A védőoltás tehát sikeresen és tartósan szorította vissza a betegséget, a kullancsok azonban nem tűntek el, így a védőoltást nem kapott turisták ugyanolyan kockázatnak vannak kitéve, mint korábban a nem oltott osztrák populáció. Évente átlagosan 60 turista fertőződik meg kullancsencephalitis vírussal Ausztriában. Szakemberek a védőoltás fontosságát szemléletes példával hangsúlyozzák: aki Európában fertőzött területre utazik, hasonló eséllyel kapja el a kullancsencephalitis vírust, mint Indiában a maláriát.

Márpedig a fertőzött területek kiterjedése, és a kullancsencephalitis előfordulása növekszik: Európában több mint 190%-kal nőtt a betegség előfordulása, ha az 1976-1989 közötti periódust az 1990-2007 közöttivel hasonlítjuk össze. 1990-2007 között 50 ezer kullancsencephalitis megbetegedést dokumentáltak a kontinensen, ami évi átlagban 2 805 esetet jelent.

Hazánk a közepesen veszélyeztetett országok közé tartozik, magasabb kockázatú területnek az ország délnyugati része, valamint az északi határsáv középső szakasza számít. A betegség évről-évre kiemelkedő esetszámmal jelentkezik Zala, Somogy és Nógrád megyében, de az országos átlagnál magasabb gyakoriság figyelhető meg Vas, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében is. A KE megbetegedések száma hazánkban visszaesett, egyidőben azzal, hogy kullancscsípés veszélyének kitett szakmákban dolgozókat (pl. erdőgazdasági dolgozók, erdészek, favágók stb.), kötelező beoltatni a betegség ellen.

Kiszámíthatatlan betegség

A kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás az esetek jelentős részében tünetmentesen lezajlik, ám éppen azért veszélyes és kiszámíthatatlan betegség, mert nem lehet előre tudni, hogy kinél okoz súlyos szövődményeket.

Talán Attila énekes, aki gyermekkorában kapott agyhártyagyulladást, szerencsésnek mondhatja magát, hiszen maradandó károsodás nélkül vészelte át a KE fertőzést.

Még óvodás voltam, amikor táborozás közben minden előzmény nélkül nagyon rosszul lettem, hánytam, majd elájultam. Kórházba vittek, ahol a családom legnagyobb rémületére kiderült, hogy átmenetileg lebénultam. Deréktól lefelé mozdulni sem tudtam, de szerencsére ez az állapot két hét kezelést követően elmúlt. Megúsztam” – tette hozzá az énekes.

Talán Attila megbetegedése enyhe lefolyású volt, de már ez is kellemetlen tünetekkel jár: láz, fejfájás, izomfájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, émelygés, hányás kísérheti.

Ezek a tünetek azonban nemcsak a kullancsencephalitis-re jellemzőek, ezért a betegséget ebben a fázisban nagyon nehéz felismerni. A betegek harmadánál alakul ki a betegség agyhártya- és agyvelőgyulladással járó második fázisa is. Tünetei a magas, 39°C fölötti láz, tarkómerevség, aluszékonyság, heves fejfájás, hányás, szédülés, eszméletvesztés” – ismertette a betegség jellegzetes tüneteit dr. Póta György.

Az általában 2 hét alatt lezajló betegség minden második esetben szövődmény nélkül gyógyul, nem ritkán azonban maradványtünetekkel is számolni kell. A nem súlyos esetekben is visszatérő fejfájás, memóriazavar, görcshajlamra utaló EEG-eltérések maradhatnak vissza. Az érintettek harmada-fele kénytelen korábbi munkahelyét feladni, fizikai-szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt. Súlyos esetekben gyulladás, majd felső végtagi mozgásszervi bénulások is kialakulhatnak, sőt, a légzőközpont bénulása miatt nagyon ritkán halálos kimenetelű megbetegedés is előfordulhat. A KE gyógyítására nincsen célzott terápia, az esetleges agykárosodás mértékét gyógyszeresen nem lehet befolyásolni.

Változatos kullancsvilág

A különféle kullancsfajok sokféle betegséget terjesztenek, amelyek közül több az emberre is veszélyes. A hazánkban is elterjedt közönséges kullancs (Ixodes ricinus) nemcsak a kullancsencephalitis és a Lyme-kór kórokozóját terjeszti, hanem olyan betegségekét is, mint például a babézia.

Már Magyarországon is jelen van a krími-kongói vérzéses láz fő terjesztője, a Hyalomma marginatum kullancs. A magas lázzal, fájdalommal, kontrollálhatatlan vérzéssel járó betegség felbukkanása több európai országban is riadalmat okozott. A tífuszhoz hasonló tünetekkel járó vérzéses láz az esetek 8-30%-ában halált okoz.

A háziállatokra, például a kutyákra jelent leginkább veszélyt a babéziózis, amelyet az ország nagy részén megtalálható Dermacentor reticulatus kullancs által is terjesztett egysejtű parazita okoz. Az utóbbi években már hazánkba is behurcolt barna kutyakullancs (Rhipicephalus sanguineus) is terjesztheti a babéziózis nevű kórt. Embereknél a kórokozó hatására láz, fejfájás és izomfájdalom jelentkezik, majd a vörösvértestek szétesése vérszegénységhez vezethet. Már hazánkban is igazolták a tibola, azaz a kullancs által terjesztett nyirokcsomó-gyulladás előfordulását, ez a fertőzés azonban szerencsére jellemzően jóindulatú.

Módszerek a hatékony védekezésre

A kullancsencephalitis-fertőzés ellen a védőoltás az egyetlen hatékony védekezési mód. Magyarországon kétféle oltóanyagot forgalmaznak. Az alapimmunizálás három adag oltással történik, az első oltást követő 1-3 hónap múlva kell felvenni a másodikat, majd oltóanyagtól függően újabb 5-12 hónap, vagy 9-12 hónap elteltével a harmadik részoltást. A megfelelő védettség kialakításához önmagában egy oltás nem elegendő, a teljes alapimmunizálási sort be kell adatni. A hosszútávú védettség fenntartásához az emlékeztető oltások alkalmazására is szükség van, először 3 év múlva.

A kullancsencephalitis ellen tehát csak oltással tudunk védekezni, de a kullancscsípés ellen hatékony óvintézkedéseket tehetünk: használjunk kullancsriasztót, viseljünk hosszú ujjú ruhát és hosszú szárú nadrágot, betűrve a zokniba, ajánlott rendszeresen nyírni a füvet a kertben is.

A kullancsok leginkább az esős napokat követő napsütéses időszakokat kedvelik. Mivel érzékenyek a kiszáradásra, a nap nagy részét a nedves aljnövényzetben, a talaj közelében töltik. Másfél méternél nem szoktak magasabbra mászni, a levelek, fűszálak végéről kapaszkodnak az arra járó állatokra, emberekre. Érdemes megjegyezni, hogy a kullancsencephalitis vírus a nyers kecske- és tehéntejben is fertőzőképes maradhat, ezért ezeket csak megfelelő pasztörizálás, forralás után ajánlott fogyasztani.

Ha valahol megtaláljuk a testünkön a vérszívót, akkor azt minél hamarabb távolítsuk el. Kíméletes, húzó mozdulattal, lehetőleg csipesszel ragadjuk meg minél közelebb a bőrfelszínhez, elkerülve a test összenyomását. Csavargatni, nyomogatni, olajat rákenni nem szabad, mert az fokozhatja a fertőzés rizikóját.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.