A has réme – Vakbélgyulladás

A vakbélgyulladás az egyik leggyakoribb megbetegedésnek számít. Minden 100 emberből 5-10-nél előfordul.

A vakbélgyulladás gyanújával végzett műtéteket a leggyakoribb a sürgősséggel végzett hasi operációk közé sorolják. A vakbélgyulladás legtöbbször 10 és 30 éves kor között fordul elő, a betegség kialakulásának valószínűsége ez követően csökken. Az idejében felismert és megműtött vakbélgyulladás könnyen, gyorsan és maradéktalanul gyógyul, míg a késői felismerés vagy az operáció halogatása életveszélyes szövődmények kialakulásához vezethet.

A vakbélgyulladás (orvosi nevén appendicitis) magyar köznyelvi elnevezése megtévesztő, mert valójában nem a vakbél, hanem a féregnyúlvány heveny gyulladásáról van szó.

A féregnyúlvány egy kb. 10 cm hosszú, vakon végződő  tasak, amely a vastagbél legelső szakaszából, a vakbélből nyúlik ki a vékonybél-vastagbél átmenet közelében.

vakb%25C3%25A9lgyullad%25C3%25A1s

A vakbélgyulladás kialakulása

Legtöbbször a féregnyúlvány nyílásának elzáródása indítja el a gyulladás folyamatát. Az elzáródás hátterében a féregnyúlványban található nyirokszövet duzzanata áll. Ritkábban idegentest, bélféreg vagy daganat okozhatja az elzáródást. Az elzáródás mögötti területen romlik a vérkeringés és fertőzés jön létre gennyes gyulladással. Kezelés nélkül a gyulladás kifekélyesíti a bélfalat belülről bélelő nyálkahártyát, ami 1-3 nap alatt a bélfal elhalásához és átfúródásához vezet. Ez a szövődmény kb. az összes vakbélgyulladás 20%-ában alakul ki.

Amennyiben a béltartalom a szabad hasüregbe kerül ki, a hashártya kiterjedt gyulladása jön létre, ami gyorsan az egész szervezet érintettségéhez vezethet, mert ilyenkor a vérárammal mindenhova eljut a fertőzés. Ezt nevezik vérmérgezésnek vagy szepszisnek, ami rövid idő alatt a vérkeringés összeomlásához és akár végzetes kimenetelű sokk kialakulásához is vezethet.

A vakbélgyulladás felismerése, tünetei

Felismerése nem túl bonyolult, típusos esetben először bizonytalan fájdalom jelentkezik a köldök, vagy a gyomor környékén, amit étvágytalanság, hasi puffadás, hányinger, hányás továbbá székrekedés kísér. A beteg rosszullétről, gyengeségről panaszkodik és általában hőemelkedése van. Később, a gyulladás folyamatának előrehaladtával a fájdalom lehúzódik a has jobb alsó részébe és erősödik, majd állandósul. A járás, a mély lélegzetvétel, a köhögés és a tüsszentés tovább rontják a fájdalmat. Amennyiben kialakul a bélfal átfúródása is, a fájdalom egy rövid időre lecsökken, majd a korábbinál erősebben jelentkezik és fokozatosan kiterjed az egész has területére.

Terhes nőknél a megnövekedett méh más helyzetbe nyomja a féregnyúlványt, és bizonyos esetekben sem ritka a féregnyúlvány típusostól eltérő elhelyezkedése. Ilyenkor a tünetek is máshol, szokatlan helyen jelentkezhetnek. Vakbélgyulladás gyanújával, sőt minden tisztázatlan eredetű hasfájás esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. A vakbélgyulladás kezelése a féregnyúlvány sürgős műtéti eltávolításával jár. Az operáció a beteg állapotától és a betegség előrehaladtától függően történik, a has megnyitásával vagy hastükrözéses módszerrel.

A vakbélgyulladás gyógyítása

Idejében felismert és operált, szövődménymentes esetben csak néhány napot kell kórházban tölteni és hamar lábra állhatunk a műtét után. Ilyenkor gyors, zökkenőmentes, teljes gyógyulásra lehet számítani. A túl későn végzett vagy el nem végzett műtét következtében viszont életveszélyes szövődmények léphetnek fel: a bélfal átfúródása, majd tályog vagy hashártyagyulladás kialakulása.

Utóbbi sokkhoz vezethet, ami életveszélyes állapotnak számít. A vakbélműtétek száma évről évre csökken, és ma már sokkal kevesebb a tévesen elvégzett operáció. Valószínűleg a javuló diagnosztikai lehetőségek teszik mindezt lehetővé.

Ugyanakkor tudni kell, hogy a vakbélgyulladás sok más hasi betegséget utánozhat, és míg a műtét kockázata viszonylag alacsony, az elhalasztása súlyos következményekkel járhat. Éppen ezért elfogadott, hogy amennyiben a hasonló tünetekkel járó, de nem műtéti kezelést igénylő betegségek kizárhatók, akkor még biztos diagnózis hiányában is inkább a műtét elvégzése mellett döntsön a sebész, és a tényleges diagnózis csak műtét közben derüljön ki.

 

Amennyiben szívesen olvasna még a témában a gyermekeket érintő vakbélgyulladással kapcsolatban, kattintson!

Forrás: