A bőrfelület érdekessége

Bőrünk állapota külső megjelenésünk egyik meghatározó tényezője. A szép és ápolt bőr meghatározza mindennapjainkat, és a társas érintkezésben is jelentős szerepe van.

Bőrünk felülete sok mindent elárul egészségi és lelkiállapotunkról, ezért fontos megismernünk tulajdonságait.

A bőr színe

A hámrétegben található festékanyagot (ún. melanint) termelő sejtek felelősek bőrünk színéért. Ezek a sejtek napfény vagy különböző vegyi anyagok hatására több festékanyagot termelnek, melyek védik bőrünket az UV-sugárzástól. Így alakul ki a nyári barnaság. Vannak azonban olyan területei a bőrünknek, ahol a festékanyag felszaporodik. Így alakulnak ki az anyajegyek, a szeplők, a májfoltok.

Anyajegy a hám pigmentsejteinek szaporodásával alakul ki, míg a szeplő a napfény hatására kialakuló apró festékfolt. Az anyajegy általában kitüremkedik a bőrfelszínből, míg a szeplő a bőrfelszíntől csak színében különbözik.A májfolt jellemzően nőkön szokott kialakulni, szemben a szeplővel és az anyajeggyel.

A májfolt általában barnás elszíneződés az arcon, mely különösen a száj környékére jellemző, valamint a kézhátra és az alkarra, de csupán kozmetikai szempontból zavaró. Kialakulásában általában az emelkedett ösztrogénszint játszik szerepet, mely a terhesség utolsó harmadára, valamint idős korra jellemző, azonban tartós pszichés megterhelés, fogamzásgátló, illetve különböző gyógyszerek hatására is kialakulhat.

Barázdáltság

A bőr felszíne jellegzetes, egyénre jellemző, sokszögletű rajzolatot mutat, különösen a kézen és a talpon. Az ujjbegyen látható apró barázdák alkotják az ujjlenyomatot, mely személyazonosításra alkalmas. A barázdák irányát, az ún. hasadási vonalat az irha, valamint a bőralja kollagén-rostjainak lefutása határozza meg.

A szőr nem csak a szükséges rossz

Bőrfelületünk nagy része kisebb-nagyobb mértékben szőrrel fedett, ez alól csak a talp és a tenyér a kivétel. A szőrtüszőket az irhában, tehát a bőrszövet középső részében találhatjuk. A szőrtüszők része a szőrhagyma, amelyből a szőrszál kinő. A szőr szerepe elsősorban a mechanikai védelem, míg a hónalj és a szeméremszőrzet elsődleges feladata az illatanyagok eloszlatás. A szőrszál mozgását a szőrmerevítő-izom végzi, mely részt vesz testünk hőszabályozásában is. Nagyszerű példa erre, hogy amikor fázunk, a szőrszálak eltávolodnak testünktől. Ezt a jelenséget hívjuk libabőrnek is. A szőrtüszőbe nyílik az ún. faggyúmirigy, amely zsíros váladékkal védi a szőrszálat. Amennyiben ez a faggyúmennyiség túl sok, vagy nem tud megfelelően tisztulni bármilyen okból (pl. külső hatások következtében), eltömődik. Az eltömített szőrtüsző a mitesszer, amely begyulladást követően pattanást okoz.

Az illatunk

Szintén az irhában, azaz a bőr legvastagabb rétegében található az ún. verejtékmirigy, melynek váladéka híg, szinte teljesen szagtalan, és testünk hűtésére szolgál. A nagy verejtékmirigyek váladéka információt közöl, érzelmi hatásokra termelődik, és jellegzetes illatú. Mindenkié más illatú, azonban tudat alatt képesek vagyunk érzékelni mind a saját nemünkhöz tartozó embertársunkét, mind a másik nemét. A tenyér és a hónalj erőteljesebb verejtéke főleg szorongást jelez, gondoljunk csak az izgalom hatására kialakuló erőteljes izzadásra.

Habár a verejtéknek önmagában nincsen illata, a bőrfelületre érve azonnal találkozik a bőrön lévő baktériumokkal, melyek hatására szaga kellemetlenné válik. A kellemetlen szag ellen csupán megfelelő testi higiéniával védekezhetünk.

Forrás: