Van élet a halál után? – Idealizmus és klinikai halál

Ezt a kérdést mindenki felteszi magának. Talán soha nem volt aktuálisabb a kérdés, mint ma. Te is el szoktál gondolkodni azon, hogy ennyi az egész élet, vagy van utána valami?

A halál érdekes kérdéseket vet fel. Vannak néhányan, akik a kérdésre azt válaszolnák: minek ezen most aggódni, majd kiderül, ha odaérek. De akik már találkoztak a halállal, elvesztették családtagjukat, barátjukat azokban ösztönösen felmerül a kérdés: mi van a halál után?

Idealisták és materialisták

A kérdésre sokféle válasz létezik vallási, filozófiai, és ezoterikus, amik hitet adnak, meggyőződést, hogy nincs vége mindennek a halállal, de igazi válaszokat nem kapunk. A materialisták szerint "ennyi volt az egész”, vagyis a halállal véget ér minden, a világ pedig megy tovább.

Ezzel ellentétes véleményen vannak a reinkarnáció hívei, akik abban hisznek, hogy több életet élünk egymás után, lelkünk újra és újra újjászületik, amíg fokozatosan megtisztulunk és megszabadulunk a rossztól, ami hozzánk tapad és elérjük a nirvánát.

l5uizq3w

A keresztények, zsidók, muzulmánok hite szerint azonban a földi életünk végén egy örök élet vár ránk. Előbbiek hite szerint testünkkel együtt kelünk életre a feltámadáskor csakúgy, mint Krisztus, aki testben támadt fel, de nem földi életét folytatta tovább. Akár hiszünk valamelyikben, akár nem, bizonyító erejű válaszokat emberi életünk alatt nem kapunk, bár vannak erre kísérletek. Talán az egyetlen igazinak tekinthető válasz, vagy kiindulás a klinikai halálból visszatértek beszámolói lehetnek.

Klinikai halál – Mi van a halál után?

Számos lebilincselő halál közeli élményről hallunk időről-időre. Ezek a beszámolók nagyon hasonlóak egymáshoz, néha egy adott sémát követnek. Mi ezekre a magyarázat? Emlékezetes Dr. Pim van Lommel, a hollandiai Rinstate korház, kardiológiai osztályának orvosa volt az, aki elhatározta, hogy részletesen megvizsgálja a klinikai halálon túlesett betegeket, hogy tudományos fénybe helyezhesse az addig hadilábon álló beszámolókat.

Összehasonlító tanulmányában több mint 400 beteget vont be. (Klinikai halálon értjük, amikor a beteg az EKG, illetve az EEG szerint sem mutat semmilyen életjelet. Vagyis sem  a szíve, sem az agya nem ad életjelet.) Dr. Pim van Lommel és kollegái az alábbiakra jutottak:

z63ju0pn

A halál közeli élmény a kutatás szerint élénkebb 18 -62 közötti korosztályban, ezt részben a rövidtávú memóriával magyarázzák. A kutatás érdekességei közé tartoznak, hogy a klinikai halált megélt emberek 50%-a tudatában volt annak, hogy halott, 56%-a jól is érezte magát az adott állapotban, 24%-a testéből kilépve, kívülről szemlélte az eseményeket, 31%-a átment egy alagúton,  23%-a beszélt egy Fénylénnyel, 32%-a találkozott elhunyt ismerőseivel, 13%-ának lepörgött az élete maga előtt.

Lommel és kollégái szerint vannak olyan vegyületek, mint például az LSD melyek a halál közeli állapothoz hasonló jelenséget teremtenek, de azok a képek zavarosak, nem olyan összefüggők, mint a klinikai halálon átesettek esetében. Másrészről, statisztikailag alátámasztották, hogy bizonyos jelenségek többször ugyanolyan formában jelen voltak több páciensnél is.

Ami még érthetetlenebbé teszi a dolgot az az, hogy, ha valakinek az agya nem mutat életjelet az EEG-n, hogyan képes a páciens felélesztése után elmesélni, hogy hogyan is zajlott az újraélesztése, hol, és pontosan kik voltak jelen. Lommel doktor szerint ez csupán úgy lehetséges, hogy a halál után a tudat – a testtől függetlenül – továbbra is létezik.

Cikkünk második felében a további felmerülő kérdésekkel és a kutatásokkal foglalkozunk.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.