Okozhat-e a légszennyezettség idegrendszeri tüneteket?

Évről évre egyre több figyelmeztetést hallhatunk a levegő szennyezettségéről. De vajon a szubjektív érzéseinken túl hatással van-e a légszennyezettség, a szmog az idegrendszeri működésre?

A kérdésre dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus válaszolt.

Nem közvetlen a kapcsolat

Csak áttételes a kapcsolat a légszennyezettség és az idegrendszeri problémák közt. Mióta a benzinből eltávolították az ólmot, azóta a gyerekek nem kapnak ólommérgezést a nagy forgalmú utak mellett sétálva. Mióta a katalizátorok igyekeznek minél több nitrogén-oxid tartalmú molekulát kiszűrni a kipufogógázból, azóta valamelyest csökkent a nitrogén-oxid terhelés is. Ez pedig nagyon fontos szempont, ugyanis főként a nitrogén-oxid és a hasonló vegyületek azok, amelyek közvetlenebbül játszanak szerepet az érrendszeri károsodásban. Minden olyan dolog pedig, ami az ereket károsítja, az a szív és az agyi erek rendszerét veszélyezteti. Ennek csak jóval később, nem közvetlenül kialakuló hatásai lehetnek, hiszen a károsodott erek az átmeneti agyi vérkeringési zavarokhoz, a későbbi stroke-okhoz járulhatnak hozzá.

tudobetegseg

Foto:123rf.com

A porszennyezettség kedvez a vírusoknak

A kérdés másik aspektusa valamelyest rövidebb átfutású károsodással jár: ez a porszennyezettség, amely azért veszélyes, mert különösen párás időben a porszemcséken levő vízcseppekre a vírusok nagyon szeretnek megtelepedni. Ha pedig elég apró a porszemcse, akkor nagyon könnyen bejut a tüdőbe, a kicsi légutakba, és elsősorban légcsőhurutot, idült hörghurutot okoz, amely viszont meglehetősen közvetlenül tudja rontani az agyi oxigénellátást – ismerteti Prinz doktor. – Ismert például, hogy a COPD betegek véroxigén-szintje eleve alacsonyabb, ha pedig ezt még rontja egy légúti fertőzés, akkor még tovább csökken a vérben az oxigénszint és főként éjjel sokkal könnyebben beköveteznek a kisebb-nagyobb lágyulások az agyban. Ráadásul a stroke egyik „kedvenc időpontja” az éjszaka, ekkor csökken a tüdő légcseréje is, és igen gyakori az alvási apnoé, ami szintén hozzájárul az agylágyuláshoz, a koszorúér problémákhoz és más betegségekhez.
A légúti vírusok egy része idegrendszeri gyulladást is tud okozni. Ez azt jelenti, hogy maga a vírusfertőzés a test agyon kívüli részét érinti, de mégis, az immunrendszeren keresztül az antitestek steril gyulladást tudnak okozni az idegrendszerben – így alakul ki a meningitis. Vagyis nem csak a kullancs, de a vírusfertőzések egy része is képes az arra hajlamosaknál agyhártyagyulladást okozni.
Ennél sokkal általánosabb, hogy a vírusfertőzéseket az interferon nevű immunanyaggal győzi le a szervezet. Mindannyian ismerjük, hogy ha „megfázunk”, fáj a fejünk, az izmaink. Általános vírusfertőzés kezdetén a magas interferon szint tud tehát ilyen tüneteket okozni – és ezek már szoros összefüggést mutatnak a légszennyezettséggel. Ezért a téli időszakban az teljesítményünk hatékonysága lényegesen kisebb lehet a gyakoribb fertőzések miatt, mint például tavasszal.

Foto:123rf.com

Mi az az agylágyulás?

Agylágyulásról akkor beszélünk, amikor egészen pici agyi erek elzárulnak – elsősorban a fehérállományban -, és az általuk ellátott területen néhány milliméter szövet elpusztul. Ez a jelenség az új MR berendezésekkel már akár 30 éves kortól kimutatható, 50 felett pedig szinte minden esetben. Ezek tünetmentes, szigetszerű kicsi infarktusok, de ha sok van belőlük, befolyásolhatják a finommozgás koordinációját, ronthatják a gyors asszociációt, és bár közvetlenül nem érintik az intellektuális teljesítményt, de a gondolkodás sebességét csökkenthetik. Ennek oka, hogy bár az agykéreg épen marad, de a kéreg alatti fehérállományban az összeköttetések zavart szenvedhetnek. Az elmélet szerint ezek a kis érelzáródások úgy keletkeznek, hogy az agyhoz menő verőerek falában kialakulnak az érelmeszesedéses plakkok. Főként a lágy plakkok veszélyesek ebből a szempontból, amelyek dopplerrel jól kimutathatók. Az onnan leszakadó kis vérrögök mikro-embolizációt tudnak okozni az agyban. A szív és az agy két olyan fontos terület, ahol a kicsi artériáknak nincs összeköttetése egymással, tehát ún. végartériák. Tehát ha lezáródnak, akkor az általuk ellátott területen nincs vérellátás – ugyanez igaz a koszorúsereknél is.
Az agyi vérkeringés romlásában szerepet játszik a szív pitvarfibrillációs „üzemmódja” is, ami jelentősen csökkenti a szív pumpafunkcióját és így az agyba kevesebb vér jut. A pitvarfibrilláció egy bizonyos kor felett egyre gyakoribb, bár gyógyszerekkel jól kezelhető.
Amennyiben tehát valaki idegrendszeri tüneteket, például romló memóriát, lassabb gondolkodási sebességet, mozgáskoordinációs zavart, fejfájást vagy bármilyen hasonló panaszt érzékel, fontos kideríteni ezek pontos okát – hangsúlyozza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus.- Ennek első lépése lehet a neurológiai kivizsgálás, amely elindíthatja a további szükséges vizsgálatokat, akár neurológiai, akár más szakterület, például kardiológiavagy szomnológia irányában. 

Krónikus stressz és alvászavar – ezektől szenvednek a magyarok

Hogyan védekezhetünk a légszennyezettség ellen?

Prinz doktor szerint a legkézenfekvőbb lehetőség, ha kimegyünk a nagyvárosból, legalább hétvégenként.
–  Saját tapasztalatom is az, hogy gyerekként január-februárban szinte minden héten volt némi hőemelkedéssel járó légúti fertőzésem. Amint azonban édesapám elkezdett hétvégenként kirándulni vinni, ez el is múlt. Ha valaki Budapesten kimegy akár csak a Svábhegyre, Hármashatárhegyre, láthatja, hogy annak dacára, hogy majdnem teljesen megszűnt a kályhafűtés, Budapest szinte szmogban ül.
Ebből a szempontból nagyon veszélyesek a fékpofákról lekopó részecskék, a kipufogógázokban található részecskék és az, hogy az autóforgalom felveri a port. Ezért lehetőleg alacsony forgalmú helyeken kell sétálni, minél magasabban. A nagy forgalmú helyeken történő sport, kocogás kifejezetten ártalmas lehet, ezért magas légszennyezettség mellett hasznosabb lehet edzőteremben mozogni. Ennek persze feltétele, hogy a terem rendesen legyen takarítva, a légkondicionáló szűrője szintén takarítva, cserélve van.
Az is fontos, hogy amennyire lehet, a belégzés az orron át történjen, ugyanis a csillószőrös hengerhámsejtek igen hatékonyan képesek kiszűrni a levegőből az oda nem való részecskéket.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.