A kialvatlanság nem csak a szépségnek árt!

A megfelelő alvásidő az alváskutatás egyik központi kérdése, annak ellenére, hogy az utóbbi évek vizsgálatai az alvás minőségének a kérdését helyezték előtérbe.

Egy tanulmány szerint azonban ismét időszerűvé válhat a téma. Ugyanis egy londoni kutatás egyértelmű összefüggéseket tett közzé arra vonatkozóan, hogy az alvásidő megvonása – például napi nyolc óráról hat órára – jelentős és látványos pusztítást okoz a szervezetben, és ez az arcon is látható.

Hat óra vagy annál kevesebb éjszakai alvás 50-60 éves korban növelheti a demencia kockázatát egy brit tanulmány szerint, amelyben nyolcezer felnőttet követtek több mint 25 éven át.

Az alváshiány miatt elbutulhatunk?

 A The Daily Mail online oldalán megjelent publikációban Saran Chalmes önkéntes alvásmegvonó tapasztalatai arról szólnak, hogy arcának bőrén egyértelmű pusztítást okozott csupán már egy hét kevesebb alvása is. Bőrszkennelővel elemezték a pórusok állapotát, a ráncok, redők mélységét, amelyek megerősítették a pszichikai állapotát: a növekvő ingerlékenységet, az emlékezet csökkenését és a gyengülő koncentráció képességet. Az angol alvásintézetnek a  Bensons céggel közösen készített felmérésébe 11 000 felnőtt embert vontak be, akiknek majdnem fele hat órát, vagy annál kevesebbet alszik naponta. A követéses vizsgálat megállapította: az alváshiány és csökkenő szellemi és fizikai teljesítmény között egyértelmű az összefüggés, a problémamegoldó készség pedig 60 %-kukban kimutathatóan romlik. A kísérletben szereplő alanyok közül a nőket leginkább az aggasztotta, hogy az alváshiány kifejezetten árt a szépségüknek. A minőségi alvás a feltétele a fiatalos megjelenésnek, arcállapotnak, és ilyen formán válik jelentőssé az alvás az antiaging szempontjából is.

Foto:123rf.com

Egyáltalán nem elég a hat óra alvás egy tizenhat órás nappali ébrenlétet követően egy középkorú, egészséges ember számára. A Budapesti Alvásközpont megerősíti a londoni alvástapasztalatokat:  az alváshiány hatással van az immunrendszerre, többek között kiszolgáltatottabbak leszünk a fertőzéseknek, és kevésbé ellenállóak a betegségeknek. Az alvásmegvonást nem lehet büntetlenül megúszni. Nem lehet időközönként, például a hétvégeken bepótolni a hét közbeni kimaradásokat. Az álmos szervezet küzd az ébrenléttel, és ez sok energiát kíván és elvon számos nappal működő alapvető fiziológiai folyamatoktól. Hatással van az érzelmeinkre is: fokozza düh érzésének, de a szomorúságnak is a kialakulását. De kapcsolatban van az éhségérzettel is, a nappal álmos ember erősebben kívánja a nassolást is, miközben a folyadékpótlásról gyakran megfeledkezik. Ez a napi táplálék beviteli ritmus egyensúlyának a felborulásához vezet – újabb súlyos következményeként az alvásmegvonásnak. Az alvásmegvonás közvetlenül kapcsolatba hozható az elhízással is. Sajnálatosan emeli az ébrenlétet erősítő ajzószerek használatát, mindenféle legális, például a kávé, a cigaretta,  az energiaitalok, valamint illegális szerek, mint a kábító készítmények fogyasztását.

Foto:123rf.com

Az alvás ismert nemzetközi szakértője, Allan Rechtschaffen arra hívja fel a figyelmet, ha az alvási ciklus egyensúlya felbomlik és nem tudja szolgálni az alapvető életfunkciót, ez akár az evolúciós fejlődés kárára is mehet. Nem szabad az alvást megvonni a szervezetünktől! Ebben a világ legtöbb alváskutatója egyetért: az alvás a legjobb teljesítményfokozó, alapvető fontosságú élettani funkciónk, amely nélkülözhetetlen a fizikai és érzelmi jóléthez. A nyugati világban az alvatlanság  a legelterjedtebb alvási rendellenesség. A World Association of Sleep Medicine (WASM) legutóbbi jelentése szerint az alvászavarok és következményei a világ népességének 45%-kát érintik. Felnőtteknek, gyerekeknek, fiataloknak és időseknek, családoknak, munkahelyeknek és kormányoknak fel kell hívni a figyelmet: az alvatlanság világjárvány, de terjedése megállítható.

(Forrás: Budapesti Alvásközpont, Információ: G. Németh György)

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.