Ki lehet iktatni a negatív érzelmeket?

Nehezen kutatható terület a lelkünk mélye, de szerencsére számos szakember lép be ebbe a szentélybe. Íme, néhány tudományos tény az érzelmek világáról, amelyre talán nem gondolnál.

Nem baj, ha nem vagy mindig boldog. Az az egészséges, ha érzelmek széles spektrumát éled meg.

Bár a fogyasztói társadalom fokozatos azt sulykolja, hogy boldognak kell lennünk, a valóságban az állandó örömérzet általában mentális betegség jele. Az egészséges ember időről időre átéli a negatív érzelmeket is: a dühöt, a haragot, az irigységet, a bánatot, a gyászt, a kedvtelenséget… Természetesen képes arra, hogy ezeket az érzelmeket átlássa és feldolgozza, de ettől még akadnak nehéz időszakok az életében.

A lelki abúzus hosszútávú hatásai súlyosabbak, mint a fizikai bántalmazásé.

A bíróság általában csak azokat az eseteket tárgyalja, amelyek során a gyereket, esetleg a feleséget, ritkább esetben a férjet fizikailag bántalmazták. Sajnos azonban a lelki terror semmivel sem ártatlanabb dolog, mint a fizikai, sőt: a hatásai sokszor évtizedeken keresztül kísértik az embert. A kétféle bántalmazásban közös, hogy az áldozat lassan, fokozatos veszíti el személyisége utolsó morzsáit is, és hiába szabadult meg a bántalmazótól, a problémák még sokáig kísérteni fognak. A lelki abúzusnak számtalan arca van: a számonkérő, fenyegető, lekicsinylő, kritizáló, kiabáló anyós éppúgy tartozhat ebbe a kategóriába, mint egy frusztrált pedagógus a gyerek iskolájában.

Az érzelmek tovább élnek, mint az emlékek, melyek életre hívták őket.

Különös dolog történik az emberrel: ösztönösen előhívjuk a múlt érzelmeit, és kivetítjük azokat a jelenlegi helyzetünkre. Ezért aztán amíg nem nézünk szembe a régi árnyakkal, és nem gyógyítjuk meg a sebeinket, addig a múlt uralma alatt maradunk. Ezért fontos az önismereti munka, amely egy életen át tart.

A művészlelkek nem véletlenül hajlamosak a depresszióra.

A negatív érzelmek és élmények megélése és kifejezése a jobb agyféltekéhez kapcsolódik (és az amigdalához), s bizony ez a terület felelős a kreativitásért is. Mi történik mindkét esetben? Absztrakt jelentést kapcsolunk a hú-vér valósághoz, függetlenül attól, hogy mi történik valójában.

A félelem nem menekülést, hanem érdeklődést jelez.

Hihetetlen, de igaz: a tudomány bizonyította, hogy a félelemhez kapcsolódó érzés mindenekelőtt az érdeklődés. Kiderült, hogy a rettegésnek mindig két arc van: az egyik természetesen menekülni akar a helyzetből, míg a másik szeretné alaposan feltérképezni azt. Még durvább felfedezés, hogy soha nem érzünk félelmet, ha tudat alatt nem kívánjuk megérteni azt, amitől tartunk.

 

Az érzelmek a jövőbe látnak, vagyis az intuíció működő dolog.

A Columbia University tanulmánya szerint minél inkább figyelünk az érzéseinkre, annál pontosabban vagyunk képesek jövőbeli eseményeket előre látni. Az intuíció a tudatalattinak nyit ablakot, amely többé-kevésbé az információ tudattalan kútja. Tudatos ráhangolódással a megérzések fejleszthetőek, finomíthatóak.

A stressz a legveszélyesebb dolog, amit átélhetünk, mégsem beszélünk róla.

A pihenés nem önmagad kényeztetéséről szól, hanem a túléléshez szükséges. Aki nem tud ellazulni, annak tudatos odafigyeléssel kell elsajátítania bizonyos relaxációs technikákat. A stressz ugyanis világszerte vezető halálok: a baleset, a szívbetegség, a rák, az öngyilkosság és számos egyéb betegség meglepően gyakran a stresszhez kapcsolódik.

Brené Brown szociálpszichológus fő szakterülete a sebezhetőség és a szégyen. Tapasztalatai szerint az ember e két érzés megélésekor fordul a leggyakrabban az énvédő mechanizmusokhoz: például a disszociációhoz, amikor a kényelmetlen érzést eltávolítjuk magunktól. Világos azonban, hogy ha eltompítjuk a nem kívánatos érzéseket, akkor sajnos az építőeket sem vagyunk képesek mélységében megélni. Itt persze akár vissza is kanyarodhatunk az első ponthoz: sokkal egészségesebb, ha érzelmek széles skáláját éljük meg, a maguk intenzitásában és komplexitásában.

Sokkal inkább egy hatásos regénycímnek hangzik, mint valóságnak. Pedig sajnos valós betegségről van szó: az alexitímiás nem tudja kifejezni érzéseit és átélni sem őket.
 
https://napidoktor.hu/kivul-belul/alexitimias-az-erzelmek-nelkuli-ember/

 

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.