Hogyan és miért törődik a kollégáival a vezető?

Úgy tűnik, hogy az egyre inkább elglobalizálódott világunkban folyamatosan csökken az emberi kapcsolatokra és az azok építésére szánt idő.

A vállalatok legfontosabb célja a profitmaximalizálás. Ezzel tisztában vagyunk. De amikor ez a cél elsöpör mindent, és nem csak a cég, hanem az egyes emberek életében is, akkor elkezdjük elfelejteni, hogy az anyagi meggazdagodás könnyen az érzelmi elszegényedéshez vezethet. Nincs semmi baj a forgalmi elvárásokkal, hiszen egy vállalkozás és annak személyzete is pénzből él, illetve a nem nyereséges cégeket előbb vagy utóbb meg kell szüntetni. Azonban, ha egy vezetőt semmi más nem érdekel, csak a folyamatos és azonnali megtérülés, bevételnövelés, eladás, stb., akkor az a saját és kollégái túl korai kiégéséhez vezethet.

Foto:123rf.com

Ebben a kíméletlenül gyorsuló világban nem lesz már idő egymásra, a meglévő kapcsolataink ápolására, illetve új, bizalmi kapcsolatok kiépítésére.

Ennek könnyen az lehet a következménye, hogy nem lesz kinek eladni, nem lesz kivel üzletelni, és nem lesz kivel elvégeztetni a feladatokat, mert a társadalom szétesik, az emberek pedig elmagányosodnak. Ha nem szánok időt ügyfeleimre akkor is, amikor éppen nem vásárol, ha nem dolgozom kitartó kommunikációval a potenciális megrendelők bizalmának elnyerésén, ha nem törődök munkatársaimmal vezetőként, ha nem érdekelnek emberként, csak emberi erőforrásként, akkor a végén mindenki eltűnik a környezetemből, és akkor nem lesz bevétel, nem lesz megtérülés és nem lesz nyereség sem.

Az értékesítők és területi képviselők jól tudják, hogy akkor is meg kell látogatni az ügyfeleket, ha éppen nincs várható megrendelés.

Ismerni kell őt, tudnunk kell mi a hobbija, hány gyereke van, vagy éppen mit eszik a kutyája. Ha nem tartjuk vele a kapcsolatot, akkor nagy eséllyel mástól fog vásárolni. Tudják azt is az eladásért felelős kollégák, hogy egy új partner bizalmát csak sok-sok találkozó, kommunikáció, érdeklődés és figyelem árán lehet elnyerni. A kommunikáció és a törődés nem felesleges időtöltés, ahogy azt az elvakult és már teljesen érzéketlen vezetők gondolják.

A kommunikáció, a törődés, a figyelem, az őszinte érdeklődés BEFEKTETÉS a jövőbe.

 

Lehet, hogy most jól teljesítünk, de amennyiben nem fektetünk be időt és energiát a kapcsolatépítésbe, akkor nem lesz jövőnk!

Foto:123rf.com

A vezető, ahogy ezt az előző levélben is írtuk, képtelen lesz elérni kollégáinál a folyamatos és hatékony teljesítést, ha nem törődik velük, mint emberekkel, ha nem érdekli őt a beosztottai élete (természetesen csak bizonyos szűk keretek között), ha nem figyel oda rájuk sosem, ha nem lehet rá számítani, vagy ha csak akkor elérhető, ha neki kell valami.

Az a vezető, aki neheztel a kávészünet miatt, aki csak a munkával kapcsolatos kommunikációt tűri meg a munkahelyen, az nem érti a csoportok dinamikai törvényszerűségeit, annak fogalma sincs, hogy egy csapat mitől lesz csapat és mitől lesz hatékony és termelékeny. Természetesen a „kávé-cigi-dumcsi” is lehet túl sok, ami megint csak csökkenti a termelést. Nem is megengedett ennek eltúlzása. De amennyiben teljesen tiltott, úgy a csoporttagok elidegenednek egymástól és a szakmai információkat sem fogják megfelelően megosztani egymással, sőt a kedvenc hajcsár főnökükkel sem.

Foto:123rf.com

Ahogy az az ügyfél, akivel sosem beszélünk, sosem fogja elmondani nekünk, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy többet vásároljon tőlünk, úgy az a kolléga sem fogja megerőltetni magát, hogy többet tegyen le az asztalra, akivel nem törődünk. Sőt, az a csapat, amelyben nem generálunk informális (nem hivatalos) kommunikációt is, hogy jobban megismerjék és „megszeressék” egymást, az el fog satnyulni, mert az aktív és kreatív emberek kiégnek, az eleve kiégettek pedig szívesen végzik a semmit némi fizetésért cserébe. Ezután hiába panaszkodik a vezető, hogy nem ilyen csapatot akart.

Törődjünk egymással, hogy megmaradjunk egymásnak!

 

Nagy Géza,
Cégdoktorok ügyvezetője
DBA(Doctor of Business Administration)

Forrás: https://napidoktor.hu/index