A kicsik bélfertőzései – tünetek, teendők

A gyomor-bélrendszeri fertőzés általában egy hétig vagy kevesebb ideig tart. Tünetei a hasmenés, puffadás, hányinger, láz, fejfájás.

Hasmenés, puffadás, görcsös hasi fájdalom, melyhez hányinger, hányás, láz, étvágytalanság, fejfájás, rossz közérzet társulhat. Bizonyos kórokozók véres, nyálkás, gennyes székletürítést okoznak. A betegség általában 1 hétnél nem tart tovább, enyhébb fertőzések nagyobb gyermekeknél 2-3 nap alatt lecsengenek. Nem ritka főként kisgyermekkorban, hogy a betegség két hullámban zajlik, vagyis kb.24-36 óra tünetmentességet követően enyhébb, és rövidebb ideig tartó formában ismét jelentkezhetnek a tünetek, majd azok teljes megszűnése ezután várható.

Oka, hogy a szájon át (és egy-egy kórokozó esetén cseppfertőzés következtében) bekerülnek a kórokozók a szervezetbe és a bélnyálkahártyán okozott gyulladás illetve méreganyagaik (toxinjaik) révén váltják ki a tüneteket. Abban az esetben, amikor a kórokozók a bélfal mélyebb rétegeibe hatolva okoznak gyulladást, nyálkahártya-elhalást idéznek elő, akkor ún. invazív gyulladásról beszélünk. Ilyenkor a gyulladás a vastagbelet érinti, a székletürítés görcsös fájdalmakkal jár, és gyakorta látszik vércsík, nyálka a székletben. (ilyen bakteriális kórokozók: Salmonella törzsek, Shigella törzsek, bizonyos E.coli törzsek, Campylobacter jejuni, Yersinia)

A fertőzéses eredetű hasmenések másik nagy csoportja, az ún. lumenfertőzéseké. Ilyen esetekben a kórokozó vagy toxinja a vékonybél nyálkahártyáján meggátolja a víz felszívódását, sőt inkább elősegítik, hogy a bélfalból a bél üregébe történjék folyadék- és sókilépés. Ennek következtében nagyon vizes székletek ürülnek, és gyorsan kiszáradáshoz, sóhiányhoz vezethetnek. (ilyen kórokozók: Rotavírusok, Adenovírusok, Calicivírusok, Astrovírusok, bizonyos E.coli baktériumtörzsek, Giardia)

Mit tehet a szülő?

Ennél a betegségcsoportnál a leglényegesebb és sokszor a legnehezebb feladat a szervezet folyadék- és sóháztartásának egyensúlyának a fenntartása, visszaállítása. Azért nem könnyű sok esetben ezt megtenni, mert a folyadék- és sóvesztés nem csak a bélcsatornán keresztül következik be, hanem a gyakran meglévő, akár ismétlődő hányások, az esetleges láz tovább súlyosbítják a helyzetet. Ráadásul az általános tünetként meglévő hasfájás, hasi diszkomfort-érzés, étvágytalanság, rossz közérzet sem abba az irányba hat, hogy könnyen lehessen itatni, etetni a gyermeket.

Amennyiben a hasmenés dominál, akkor viszonylag egyszerűbb a helyzet, mert szájon át a megemelt folyadék- és sóbevitellel pótolni lehet az elvesztett mennyiségeket. Erre a legalkalmasabbak az ún. szájon át adható rehidráló oldatok. Ezekben az oldatokban nemzetközileg elfogadott mennyiségben vannak oldott sók és szőlőcukor (Na, K, Cl, glukóz), melyek a legoptimálisabban képesek a szervezet veszteségeinek „feltöltésére”. Vannak patikában összeállított készítmények (Sal. ad rehidrationem pro parvulo FoNo), melyet egy liter vízben kell feloldani, és vannak gyári kiszerelésű készítmények is (Normolyt, Sodioral, Humana Elektrolyt).

Utóbbiak jó, ha részesei az otthoni házi patikánknak. Amennyiben nincs otthon ilyen készítményünk és a patikai beszerzés is akadályozott valamilyen okból, akkor saját magunk is készíthetünk rehidráló oldatot: 1 liter vízben feloldunk 3 evőkanál kristálycukrot, ¾ kávéskanál konyhasót, ½ kávéskanál szódabikarbónát, és a káliumpótlás végett tegyünk hozzá 1 csésze narancslevet, vagy két leturmixolt banánt.

Amit tudni kell ezekről a készítményekről, hogy sajnos nem jó ízűek, tehát bármilyen praktika bevethető (további ízesítés, jutalom stb.), csak igya a gyermek, ha sok folyadékot veszít. Más országokban hozzáférhető, és remélhetőleg hazánkban is kapható lesz olyan rehidráló folyadék, ami ízesített, és fagyasztóba téve olyan lesz, mint egy jeges jégkrém. Ez a kiszerelés rendszerint kedvükre van a gyermekeknek, hiszen olyan, mintha jégkrémmel kínálnánk őket. A hideg oldat pedig jótékony hatással van a hányingerre is.

A szervezet folyadékellátottságának megítélésének legegyszerűbb módja, ha a szülők figyelik a gyermek vizeletmennyiségét. Ha jó a szervezet folyadékellátottsága, akkor közel annyi vizeletnek kell lennie, mint egészséges állapotban. Vagyis a folyadékpótlást olyan ütemben és mennyiségben kell folytatni, hogy ezt a kedvező helyzetet lássuk.

Forrás: