A dohányzás betiltása jó hatással van az újszülöttek egészségére

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

Világszerte közpolitikai intézkedések sokasága igyekszik egészségesebb életmód felé terelni az embereket. Ezek közül is kiemelkedő fontosságúak a dohányzás visszaszorítása érdekében tett intézkedések, mivel az elkerülhető halálozások jelentős hányada köthető a dohányzáshoz. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény 2012-ben életbe lépett szigorításának következtében tilossá vált a dohányzás többek között a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben. A legnagyobb változás a vendéglátóhelyek, kocsmák esetében történt, ahol korábban ritka kivételt jelentett a dohányzás korlátozása.

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére. Ehhez az MTA Humán Tudományok Kutatóházában működő KSH-MTA KRTK kutatószoba nemzetközi szinten is kiemelkedő szolgáltatásait vettük igénybe, amelyek lehetőséget biztosítanak a KSH mikroadat-állományainak tudományos célú vizsgálatára. Elemzésünkben az egyéni szintű élveszületési és csecsemőhalálozási adatbázisokat használtuk.

A vendéglátóhelyeken felszolgálóként, pincérként dolgozó nők újszülöttjeinek egészségi mutatóiban a szigorítás előtti és utáni időszak között bekövetkező változást hasonlítottuk össze egy kontrollcsoport hasonló adataival. A kontrollcsoportot a kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozó nők (pl. bolti eladók, pénztárosok, fodrászok, kozmetikusok) újszülöttjei alkották. Utóbbiak anyukái nem csak a törvényi változás után, hanem jellemzően már az előtt is füstmentes munkahelyi környezetben dolgoztak a terhességük alatt, ugyanakkor egyéb tulajdonságaikat tekintve nem különböztek jelentősen a vendéglátóhelyeken dolgozó nőktől, így ideális kontrollcsoportként szolgáltak.

Eredményeink szerint a dohányzási tilalom szignifikánsan javította az érintett anyák újszülöttjeinek egészségét. A jogszabályváltozás hatására többek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony (2500 g alatti) születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett. A becsült hatások hasonló mértékűek, mint más, kifejezetten a terhes anyákat célzó és az újszülöttek egészségi mutatóit javítani szándékozó (pl. amerikai, kanadai) programok során tapasztalt hatások.

A dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról. Másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé válik, ezért a passzív dohányzás csökken. A felhasznált adatok nem adtak lehetőséget arra, hogy e két tényező jelentőségét közvetlenül megvizsgáljuk, ugyanakkor nagyobb hatásokat találtunk az érettségivel nem rendelkező (és a felmérések szerint nagyobb arányban dohányzó) nők újszülöttjeinél, ami arra utal, hogy a tilalom elsősorban az érintett nők dohányzási szokásainak megváltoztatása útján javította a születéskori egészségmutatókat. Mivel a szakirodalom szerint a születéskori egészségnek jelentős mértékű hosszú távú hatásai vannak, ezért a dohányzási tilalom az érintett újszülöttek későbbi életét is kedvezően érintheti.

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.