Gyerekek és szociális képességek: mégsincs olyan rossz hatással a képernyő?

Egyes kutatók szerint a mai helyzet így is aggasztó

Mégsem árt a gyermekek szociális képességeinek a képernyő előtt töltött idő – mutatott rá egy új tanulmány. A koronavírus-járvány miatt karanténba szorult családokban jogosan merülhetett fel, mennyire ártalmas az elfoglaltságra gyors megoldásként használható telefon és tablet.

Miközben a koronavírus-helyzet miatt családok ezrei szorultak a négy fal közé a karantén ideje alatt, előfordul, hogy a szülők egy idő után kifogynak az ötletekből, milyen foglalatosságot ajánljanak a gyermekeknek. A tablet, az okostelefon vagy a számítógép gyors megoldásnak tűnik, ugyanakkor sokakban felmerül, mennyire ártalmas, hogy a lurkók még több időt töltenek a képernyő előtt. Rossz hatással lesz-e ez arra, ahogyan másokkal érintkeznek, kommunikálnak, ha a koronavírus-járvány véget ér?

Az Ohio-i Állami Egyetem új tanulmánya állítja: annak ellenére, hogy a mai fiatalok sok időt töltenek a képernyő előtt – főként okostelefon és közösségi média használatával -, szociális képességeik ugyanolyan jók, mint az előző generációké.

Az 1998 és 2010 közötti időszak gyermekei

A kutatók összehasonlították egymással azoknak a gyermeknek a fejlődését, akik 1998-ban indultak óvodába (hosszú évekkel a Facebook megjelenése előtt), azokéval, akik 2010-ben tették ezt. A tanulmányhoz az ún. korai gyermekkori longitudinális tanulmány (ECLS) program adatait elemezték, mely az óvodától az 5. osztályig követi a gyermekek fejlődésének alakulását.

Összevetették az ECLS óvodai csoportra vonatkozó információit – amelyekbe beletartoztak az 1998-ban iskolába lépő lurkók (19 150 diák) – a 2010-ben kezdő gyermekekével (13 400 diák). A csemetéket a szülők az óvodától az első osztályig, a tanárok pedig az ötödik osztályig értékelték.

A tanulmány elsősorban a tanárok értékelésére koncentrált, mivel a gyermekeket ők követték egészen ötödikes korukig.

A 2010-ben kezdettek még jobban is teljesítettek

A megállapítások azt mutatják: a tanárok szemszögéből a diákok szociális képességei nem csökkentek az 1998-as és 2010-es csoportok között. Hasonló minták maradtak fenn, amikor a gyermekek ötödik osztályba léptek.

A legtöbb időt telefon és számítógép előtt töltött lurkók hasonló fejlődést mutattak a szociális képességek terén, mint akik a legkevesebb időben foglalkoztak ilyesmivel.

„Összességében igen kevés bizonyítékot látunk arra, hogy a képernyő előtt töltött idő árt a gyermekek szociális képességeinek” – mondta el Douglas Downey, PhD, a tanulmány vezető szerzője, szociológia professzor. – “Minimális bizonyíték van arra, hogy a képernyőnek való kitettség problémát jelentene a szociális képességek fejlődésében.”

A kutatók megjegyezték viszont, hogy a személyes készségekre és az önkontrollra vonatkozó értékelések kissé magasabbak voltak a 2010-es csapatban, mint az 1998. évi csoportban.

A fiatalabb gyermekek nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve

Fontos ugyanakkor, hogy Downey 5 éves kortól tanulmányozta a telefonok és számítógépek hatásait a szociális fejlődésre. Ha azonban ennél fiatalabb csemeték ülnek sokat képernyő előtt, az növelheti a figyelem-rendellenességek kockázatát – hívta fel a figyelmet a kutatás, melyet a JAMA Pediatrics kiadványában közöltek.

A tanulmány 2.152 gyermek adatait vizsgálta azon következtetés levonására, hogy a túlzott képernyő előtti idő 1 éves kortól összefüggésbe hozható az autizmus spektrumzavarhoz (ASD) hasonló tünetek fokozott rizikójával.

A szűrést egy autizmus-teszttel végezték, amely 20 kérdésre támaszkodik a gyermek viselkedésével kapcsolatban. A Drexel Egyetem Orvostudományi Főiskola és a Dornsife Közegészségügyi Iskola kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a csecsemő képernyő elé ültetése és a kevesebb gyermekkel töltött játékidő kapcsolatba hozható az autizmus spektrumzavar jelentkezésével a gyerekkor későbbi szakaszában.

A tanulmány szerzői azonban kiemelték: csak az ASD-szerű tünetekkel találtak összefüggést, nem kimondottan az autizmussal. „Kutatásunk nem bizonyít okozati összefüggést” – hangsúlyozta dr. Karen Heffler, a Drexel Egyetemi Orvostudományi Főiskola szemészeti egyetemi docense.

Videó a tanulásban

Heffler kiemelte, hogy a koronavírus-járvány ideje ideális a fenti kérdések vizsgálatára, tekintve, hogy sok szülő dolgozik otthonról, miközben igyekszik gyermekeivel is foglalkozni. Mint mondta, sajnos az, hogy hagyjuk a kisgyermekeket videókat nézni, amíg mi dolgozunk, messze van az ideálistól – a kicsik ugyanis nem fognak olyan hatékonyan tanulni a képernyőn látott interakciókból, mint ahogyan a szülőktől. Nem utánozzák azt, amit a képernyőn látnak, csak amit anya és apa mutat. Ugyanez a helyzet a szavak elsajátításával is – videó alapján a kisgyermek nem tanulja meg azokat.

A szakember azt is megjegyezte, hogy a fenti tanulmány a képernyő előtt töltött időre vonatkozóan „kissé régi”, nem feltétlenül reprezentálja a jelenlegi helyzetet.

Ma az amerikai gyerekeknek például már 8 éves koruk előtt van saját okostelefonjuk és tabletjük. „1998-ban és 2010-ben a gyerekek többsége még csak a telefonját használta kommunikációra, szöveges üzenetet írt vagy hívást indított/fogadott – de nem használta olyan mértékben az okostelefont, a tabletet, mint az manapság jellemző.”

Fotó: 123rf.com

A képernyő előtt töltött idő rontja a jó alvást

A szakértők emellett nem először világítanak rá, hogy a kék fény, melyet a képernyők kibocsátanak magukból, valamint az online digitális eszközök interaktivitása csökkentheti a minőségi alvás mennyiségét.

„A túl sok képernyő előtti idő, különösen az esti órákban mindenkinek az alvására rossz hatással van” – emelte ki dr. Alex Dimitriu, pszichiátriai és alvásgyógyászati szakember. – “A kék fény, akkor is, ha tompított, csökkenti a melatonin termelődését és a mély alvás minőségét, amire agyunknak szüksége van.”

A digitális eszközök interaktivitása képes késő estig a képernyő előtt tartani az embereket, miközben egy könyvet nagyjából 20 percig olvasunk, s elalszunk. A képernyő fénye és stimulációja zavarja az elalvást, s mérsékeli a minőségi pihenés idejét.

A rossz alvás a gyermekeknél kapcsolatba hozható a figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenesség (ADHD) tüneteivel, az ingerlékenységgel, szorongással és rossz impulzusszabályozással – amellett, hogy esetleg korlátozhatja az agy növekedését és fejlődését” – tette hozzá dr. Alex Dimitriu.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.