ADHD-s gyermek – nemcsak a környezet szenved

Az ADHD vagyis a hiperkinetikus figyelemzavar kialakulására számos teória létezik, de a kutatások alapján megjelenésében az öröklődés közel 70%-ban figyelhető meg

Környezeti ártalmakként az anya dohányzása, alkohol fogyasztása szintén hat a zavar létrejöttében. Négyszer annyi kisfiú és családja szenved a tünetektől, mint kislány, a tapasztalatok alapján a lányok inkább a figyelemzavart mutatják, még a fiúkat inkább az impulzív, hiperaktív tünetek jellemzik. A viselkedészavarok nemcsak a családnak jelentenek komoly pszichés terhet, hanem a gyermekek is szenvednek a környezet folyamatos negatív visszajelzéseitől. A témát Dr. Süli Ágota pszichiáter, pszichoterapeuta és gyermekterapeuta, valamint Higi Vera pszichológus segítségével jártuk körbe.

Az ADHD tünetei már 5 éves kor előtt jelentkeznek. Sokszor az anyák már a terhességet is úgy jellemzik, hogy ”soha nem pihent a baba a hasamban, állandóan boxolt, rúgkapált.” A későbbi tünetek során is jellemző a fokozott mozgásigény, csecsemőkorban nyugtalanság, alvászavarok jelentkezhetnek, a babákat nehezen lehet megnyugtatni, sokat sírnak, keveset alszanak, ezért számtalan álmatlan éjszakát okoznak szüleiknek. 2-3 éves korba érve a környezet azt tapasztalja, hogy gyermeket egy percre sem lehet magára hagyni, mert örökmozgó, mindennek nekimegy, állandó veszélyes helyzeteket teremt maga körül, emellett nem eszik és nem alszik eleget.

iskola_33

Óvodás korba lépve megmarad a hiperaktivitás, de mellette beilleszkedési problémák is megjelennek, ezért agresszív cselekedetek miatt gyakran kerül perifériára a gyermek. Később az iskolaérettségi vizsgálatoknál a koncentráció és a teljesítmény zavara tűnik elő. Általában az első iskolai évben kerül sor a diagnózis felállítására, mivel a gyermekek képtelenek az órai munkán részt venni, bekiabálnak, felugrálnak, zavarják a többieket a munkában.

A zavar mérséklődik serdülőkorban, de a figyelmetlenség, a kontroll hiánya a magatartásban, illetve az impulzív cselekedetek megmaradnak. Az iskolai megfelelés gyenge, sokszor a negatív énképük miatt deviáns csoportokhoz szegődnek és súlyos esetben, felnőttkorban antiszociális magatartás fejlődhet ki, illetve társadalmi beilleszkedési zavarok is megjelenhetnek.

A figyelemhiány az ADHD egyik legmarkánsabb tünete, vagyis a gyermek nem tud sokáig egy dologgal foglalkozni, nehéz számára a koncentrált figyelem megtartása. Sokszor úgy tűnik, hogy nem figyel arra, amit mondunk neki, nem követi az instrukciókat. A házi feladatokat nem tudja megoldani, képtelen megszervezni a feladatokat, ezért inkább elkerüli azt a helyzetet, ami mentális erőfeszítést jelent, mivel nem bízik magában. Külsőingerek könnyen elvonják a figyelmét, gyakran elfelejti a feladatait, mindent elveszít, nem tud vigyázni a tárgyaira.

Az impluzív, hiperaktív tünetcsoportba izgő-mozgó, állandóan mozgásban lévő gyermekek tartoznak, akiket egy percre sem lehet leállítani.  Egyfolytában jár a kezük-lábuk, az órán felpattannak, nem tudnak végig ülni 45 percet. Belebeszélnek mások mondataiba, bekiabálnak az órán a tanár szavaiba. Gyakran folyamatosan beszélnek, nem lehet őket leállítani, ezért családjuk mellett társaik és pedagógusaik is nehezen tolerálhatják viselkedésüket.

fustmentes_jatszoter6

Dr. Süli Ágota hangsúlyozza, hogy a gyermekpszichiátriában a jövő egyik nagy kihívása az ADHD, hiszen számuk egyre nő. „Súlyos esetben gyógyszeres kezelés válhat szükségessé, általában azonban pszichológus és gyógypedagógus összehangolt munkája is jelentősen mérsékelheti a tüneteket” – fejti ki a gyermekterapeuta szakember.

A viselkedészavarok kialakulását számos csoporton, többek között IVF (in vitro fertilizáció, lombik) kezelésben részt vett páciensek gyermekeinél is vizsgálták. Higi Vera szerint az IVF kezelés és a viselkedészavar közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások eredményei ellentmondásosak, ezért további vizsgálatok lennének szükségesek.

„A viselkedészavarok kialakulásának megelőzésében fontos a keretek tartása, vagyis például egy megszokott bioritmus biztosítása csecsemőkorban, és a későbbiek folyamán is. A kutatások szerint a sok éven át gyermekért küzdő szülők esetében felmerülhet, hogy nehezebben húzzák meg a határt a gyermekük számára. Ez bizonyos szempontból érthető, hiszen sokan olyan hosszú ideig vágytak arra, hogy szülővé váljanak, hogy talán még jobban igyekeznek mindent megadni gyermekük számára, és nehezebben mondanak nemet a kéréseikre. Ezért is fontos a meddőséggel küzdő párok pszichés felkészítése is, hiszen számos olyan harcot kell megvívniuk a gyermekük megfoganásáért, ami a természetes úton szülővé váló párok előtt ismeretlen”– tudhatjuk meg Higi Vera pszichológustól.

vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3);

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.