Mi történik a testünkkel, ha leszokunk a szexről?

A kiegyensúlyozott szexuális életnek számtalan előnye van, amelyek a testünkre gyakorolnak pozitív hatást. A rendszeres szex növeli a fizikális teljesítményünket, csökkenti a stresszt, a vérnyomást, a szívroham kockázatát és stimulálja az immunrendszert. Attól függően, hogy milyen intenzitással történt meg az együttlét, akár egy edzőtermi gyakorlattal is felérhet.

Nem beszélve az orgazmus hatásáról, amely egy bizonyos oxitocin nevű hormont szabadít fel a szervezetben, amit boldogsághormonnak is neveznek. Nem hiába van orgazmus után mosoly az arcokon és érezzük magunkat kellemesen fáradtnak.  Mindenki megtapasztalta már azt is, hogy szeretkezés után, amikor megtörtént az orgazmus, közelebb érezzük magunkat a partnerünkhöz lelkileg is és olyan végtelen nyugalom száll meg, hogy képesek vagyunk órákig egymás karjaiban feküdni. Vannak azonban olyan időszakok az életünkben, amikor nincs lehetőségünk rendszeres szexuális kapcsolatra, például amikor hosszabb ideig nincs partnerünk vagy ha van is, akkor nem igazán érzünk késztetést a szexre.

Ismerős az érzés ugye, amikor minden fontosabb, amikor annyira le vagyunk terhelve, hogy semmi másra nem vágyunk amikor az ágyba kerülünk, csak alvásra. Amikor azt mondogatjuk, hogy majd holnap szexelünk. Amikor mindig újabb és újabb időpontokat tűzünk ki az együttlétre és mindig közbejön valami. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy már hónapok óta nem voltunk együtt vagy már visszaemlékezni sem tudunk, hogy mikor szexeltünk utoljára – fejti ki Kerek Kriszta szexuálterapeuta.

Azt hihetnénk, hogy ez „csak” párkapcsolati problémákhoz vezet. Elhidegüléshez, eltávolodáshoz, rendszeres veszekedésekhez, súlyosabb esetben megcsaláshoz, de azt kevesebben tudják, hogy a testünk is megszenvedi, ha nem szexelünk rendszeresen.

Fotó: 123rf.com

Milyen tünetei vannak a rendszertelen szexuális életnek?

1.Ha már veletek is megtörtént, hogy több hónapon keresztül  nem éltetek nemi életet, akkor utána, amikor először történik meg újra, különböző kellemetlenségeket tapasztalsz.

Az egyik ilyen, hogy fájdalmas lehet a közösülés. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha hosszú időn keresztül nem edzenél. Ilyenkor az izmaid ellustulnak. Amikor pedig újra megpróbálod felvenni a ritmust, akkor bizony az sokkal fájdalmasabb lesz, megterhelőbbnek érzed és nagyobb eséllyel lesz izomlázad, mintha rendszeresen lejársz az edzőterembe. Ugyan ez a helyzet a hüvelyizmokkal is. Ha ellustulnak, egy idő után, mikor újra munkába fognád őket, akkor meglepetésként érhet, hogy élvezet helyett kellemetlen érzéseket tapasztalsz.

Ilyen esetekben nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű időt szakítsatok az előjátékra. Ugyan is ha nem nedvesedik megfelelően a hüvely, akkor az akár fájdalmat is okozhat. A hüvely nedvesedése összefügghet különböző lelki, párkapcsolati problémákkal is. Tehát ha mondjuk azért volt hosszabb szünet a szexuális életetekben, mert párkapcsolati problémátok volt, akkor az első alkalommal valószínűleg nem leszel olyan nyitott, olyan odaadó, mintha semmi gond nem lett volna közöttetek. Illetve ha egy új kapcsolatod van, akkor előfordulhat az a helyzet, hogy nem mered teljesen átadni magad az érzésnek, így a nedvesedésed sem lesz megfelelő.

  • Ezekben az esetekben egyrészt arra figyeljetek oda, hogy beszéljétek meg a problémákat. A kommunikáció minden problémamegoldás alapja.
  • Másrészt szánjatok elég időt az előjátékra.
  • Harmadrészt pedig ilyen helyzetben nyugodtan használjatok síkosítót.

Ez a három dolog, ami megkönnyíti a behatolást, és élvezetessé teszi a szexet ezekben az szituációkban is.

Ha a helyzet már odáig fajult, hogy teljesen esélytelen a behatolás, tehát a pénisz nem tud bejutni a hüvelybe, és akár már egy tampon felhelyezése is problémát okoz, az már egy súlyosabb állapot. Vaginizmusnak hívják, és ezzel mindenképpen célszerű felkeresni különböző szakembereket. Először egy nőgyógyászt, aki ki tudja azt zárni, hogy szervi eredetű betegségek állnak a háttérben. Ha nincs egészségügyi oka a vaginizmusnak, akkor pedig ajánlatos felkeresni egy szexuálterapeutát, aki segít áthidalni azokat a gondokat, amik ezt az állapotot fenntartják.

Fotó: 123rf.com

Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha hosszú időn keresztül nem élünk szexuális életet, akkor a szexuális vágyunk ezzel az időtartammal egyenes arányban csökken. Tehát minél ritkábban szexelünk, annál kevésbé érzünk rá vágyat, hogy megtegyük, és minél többször vagyunk együtt a párunkkal, annál inkább kívánjuk a szexet.

Ez nagyon fontos része az alacsony nemi vágy, a libidóhiány kezelésének is. Újra vissza kell magunkat szoktatnunk a szexre. Rendszeresen és akarattal. Az elején, ha másképp nem megy, akkor írjuk be a naptárba az együttlét tervezett időpontját, és bármi történjék is, mi akkor is szexeljünk. Ez egy kicsit furcsán hangzik, mert mi lesz a spontaneitással és hol marad a vágy, de vegyük azt figyelembe, hogy nem egészséges szexuális működésről beszélünk, hanem olyan helyzetekről, ahol problémák állnak fenn.

Amennyiben hosszabb időn keresztül nincs partnerünk, akkor győzzük le a szeméremérzetünk, az ellenállásunkat és mindent amit tanítottak nekünk, és maszturbáljunk. Ne higgyünk annak, amit tinédzserként sulykoltak belénk, hogy betegek leszünk az önkielégítéstől, hogy nem illik, hogy a szexualitásunkat élvezni csak partnerrel együtt lehetséges.

Aki rendszeresen maszturbál, az megismeri a testét, a vágyait és az igényeit. Sokkal odaadóbb, sokkal nyitottabb szerető lesz, aki pontosan tudja, hogy mi a jó neki. Ha ezt el is tudja mondani a partnerének, rá tudja vezetni arra, hogy hol, hogyan, mennyit és mikor, abból igazán kielégítő együttlétek születhetnek.

Ne dőljünk be a tévhitnek, hogy egy pár között – bármekkora is a szerelem –, a szexnek egyből fantasztikusan kell működnie. Ez nem igaz. Ne támasszunk magunkkal szemben ilyen elvárásokat. „Meg kell tanulnunk egymást.” A maszturbáció ehhez tökéletes kiindulási alap. Először megismerem önmagam, és utána tudok a társamnak is olyan partnere lenni, akivel élvezet az együttlét.

A menopauza után, amikor egy nő már túl van a szülőképes korán, az ösztrogén szintje meredeken csökken, ezért a menopauzában lévő nők hüvelye könnyebben megsérülhet. Az ösztrogén szint csökkenésével a hüvely szárazabbá válik. Ilyenkor még fontosabb a síkosító használata. A változókorban lévő nők még gyorsabban veszítik el érdeklődésüket a szex iránt, mint a még szülőképes korúak, így náluk még fontosabb, hogy rendszeresen éljenek szexuális életet. 

A változókor után szex nélkül a hüvely „elsorvadhat”. Falai könnyebben kiszáradnak, elvékonyodnak és a hüvely veszít a rugalmasságából. A lényeg tehát ezeknél a nőknél, hogy fenn tudják tartani a szexuális vágyukat és rendszeresen gyakorolják is a szexet.

És hogy mennyi az annyi? Nos ez egyénenként változó, de általánosságban elmondható, hogy „minél több, annál jobb.”

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Egy válasz

  1. Jáger László

    Semmi gond!!!
    Nem halunk bele…
    Túléljük 20-30 évvel….
    csak ennyi
    barátilag
    J.L.