Szelídgesztenye, szeretem!

Hol érdemes Magyarországon szelídgesztenyét nevelni? Miért kell türelmes kertésznek lennünk? Hogyan süssünk tökéletes sült gesztenyét? Maróni 1×1.

A szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) a bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó fa.

Nyugat-Európában, Dél-Európa hegyvidékein, valamint a Kaukázusban őshonos, valószínűleg a rómaiak telepítették be Pannóniába. Nem véletlenül az egyik legkedveltebb gyümölcsfa, hiszen minden évszakban elkápráztat valamivel: virága különleges, 10-30 cm-es füzérvirágzat, amelyből nagyon finom méz készül.

szelídgesztenye közepesen melegigényes növény, a mi klímánkon szinte mindenhol megél, a téli kemény fagyokat, valamint a nyári nagy meleget egyaránt elviseli. Tőlünk északabbra is megél ugyan, de ott csak ritkán hoz termést.

szelídgesztenye
szelidgesztenye_01
Szelídgesztenye (Castanea sativa)

A magyarországi fajták az ismert diónemesítő, Szentiványi Péter munkásságának köszönhetőek. A gesztenyefa fája puha, könnyű, mégis tartós, hasonló megjelenésű mint a tölgy, a felhasználása is hasonló, és körülbelül annyira drága is.

szelídgesztenyét nem nagyon lehet összekeverni a vadgesztenyével (Aesculus hippocastanum), hiszen termésük és levelük is nagyon különböző. A vadgesztenye termése nem ehető, de fontos gyógyszeripari alapanyag.

vadgesztenye
Vadgesztenye (Aesculus hippocastanum)

Kevesen tudják, hogy a szelídgesztenye fontos gyógynövény is.

Ásványi anyagokban gazdag, különleges ízű méze igazi csemege. Teája nyugtatja a nyálkahártyát, a hörghurut, szamárköhögés, valamint köhögési rohamok enyhítésében hatásos. Nemcsak a leveléből, hanem a héjából is készíthető tea.

Magyarországon a Mecsekben, a Dunántúl nyugati részén és a Dunakanyarban, Nagymarosnál vannak valódi gesztenyések. Hogy miért csak itt, arra egyszerű a válasz, mert itt olyan a talaj, amelyet a szelídgesztenye a legjobban kedvel: savanyú, mélyrétegű, szellős, jó vízellátottságú. Ebből a szempontból nekem szerencsém van, hiszen családom a sötét Zalából származik, így sosem volt gond a gesztenyeellátás.

Esős években sajnos szinte még a fán megrothad a termés, de idén szerencsére nem volt ilyen gond.

Ha a kertünkbe szeretnénk ültetni, türelmesnek kell lennünk

a magról kelt példányok csak a 12-15. évben, az oltványok viszont már az 5-8. évben termőre fordulnak. Főleg, ha több fa is van, mert saját virágporával rosszul termékenyül. Ha jól érzi magát, rendkívül hosszú életű – a nálunk élő fák közül a legtovább, 500-1000 évig is elél.

Az ősz legbiztosabb jele, amikor a piacon megjelenik a szelídgesztenye. Többféle nemesített változata létezik; az egyik legismertebb a maróni. Az elnevezés jelentheti az olasz fajtákat, de általában a nagy szemű gesztenyét is így hívjuk.

A szüret akkor kezdődhet, amikor a termés magától lepotyog a fáról. Ez szeptember vége-október vége között tart, és egy jól termő fáról 40-60 kg gyümölcsöt is betakaríthatunk. A fát nem szabad ütni, mert ha megsérül, könnyen megtámadja a Cryphonectria parasitica gomba (közismertebb nevén a kéregrák). A lehulló gesztenyét folyamatosan szedjük fel a talajról, mert könnyen megpenészedik. A megszárított gyümölcsöt száraz helyen tároljuk, aztán az ősz és tél folyamán süssük, főzzük, ki hogy szereti.

szelidgesztenye_02

Ha tökéletes gesztenyét szeretnél sütni…

Áztasd be fél órára az előzőleg átválogatott és bevagdosott egészséges gesztenyeszemeket. Ha így  előkészítjük a gesztenyét, nem fog kiszáradni a sütés alatt. A sütés magas hőmérsékleten kb. fél órát vesz igénybe a gesztenyék nagyságától függően.

Forrás: kapanyel.blog.hu

Forrás: edenkert.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.