Ha kipusztulnak a méhek, az emberiség csupán négy évvel élné túl eltűnésüket

A beporzás létfontosságú természeti folyamatában a rovarok játsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek, így a méhvédelmi programokra hatalmas szükség van a fenntartható mezőgazdaság megőrzése érdekében.

ÓVJUK MÉHEINKET!

Méhhotel, méhlegelő és a méhekre kevésbé veszélyes növényvédőszerek alkalmazása segíti a biodiverzitás fenntartását, így a vad- és házi méhek védelmét is.

„A gazdáknak a méhészetek nevében azt szeretnénk üzenni, hogy mindenképpentartsák be a növényvédelmi előírásokat, és azoknak megfelelően használják a méhkímélő növényvédelmi technológiát.” – kéri Faller György, méhész.

A NÉBIH 2019-ben, a tavalyi, jelentős méhpusztulás miatt az eddiginél jóval szigorúbban vizsgálja azt is,hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor a termelők valóban betartották-e a méhvédelmi előírásokat.

A Bayer a fenntartható mezőgazdaság mellett elkötelezett, felelős vállalatként mindent megtesz a méhek védelméért, így támogatja a méhlegelő és a méhhotel programot is. A növényvédelmi jogszabályok és előírások betartásával minimálisra csökkenthető a méhekre jelentett kockázat, ennek okán pedig elkerülhető a méhek pusztulása – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) a honlapján, 2019. április 10-én. A hivatal közlése szerint tilos a méhek által látogatott területeken a méhekre kifejezetten veszélyes, vagy kockázatos besorolású növényvédő szerek alkalmazása, amelyek a méhek életére nagy igen veszélyt jelentenek. Fontos, hogy a látogatott területek közé nemcsak a virágzó kultúrnövények tartoznak, hanem a méhek által látogatott összes növénykultúra, így a méhek vonulási útvonalába eső mezőgazdasági művelés alatt álló területek haszonnövényei is.

IDÉN SZIGORÚBBAN ELLENŐRZIK A MÉHVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁT

A NÉBIH idén, az eddiginél sokkal szigorúbban vizsgálja azt is, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor betartották-e a termelők a vonatkozó méhvédelmi előírásokat. A tavalyi nagyszámú méhpusztulás miatt 2019-ben emelt mintaszámmal folytatódik a nyolc évvel ezelőtt elindított méhkockázati monitorprogram.

A monitorprogram célja nem csak és kizárólag a házi méhek védelme, hanem a vadon élő beporzóké is. Egy adott területen ugyanis – még ha a méhészek nem is érzékelik a méhekj elentős egyedszámú pusztulását – állományaikban a nem megfelelő növényvédelmi technológia alkalmazásának hatására a helyi hasznos rovar-populációkat károsíthatják a kezelések. Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint a beporzó rovarok körében 10-ből 1 faj a kihalás szélére került, a méh-, és lepkefajok pedig mintegy harmadánál a populáció csökkenése volt megfigyelhető.

A beporzás létfontosságú természeti folyamatában a rovarokjátsszák a főszerepet, közülük is elsősorban a méhek, így a méhvédelmi programokra hatalmas szükség van a fenntartható mezőgazdaság megőrzése érdekében.

„A Bayer a világ egyik legnagyobb gyógyszergyártó vállalataként ismert, azonban azt kevesen tudják, hogy hosszú évekkel ezelőtt részt vett a festékgyártás és textilipar formálódásában is, ahol a vegyszergyártásban vállalt kiemelt szerepet. A fenntartható mezőgazdaság mellett elkötelezett felelős vállalatként nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne figyeljünk oda a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek azon hatásaira, amelyek érinthetik a növényeket beporzó élő szervezeteket, többek között a méheket is.” –beszélt a vállalat méhvédelmi programjáról Csorba Csaba, a Bayer Hungária Kft. csávázószer- és kalászos marketing menedzsere.

„Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hasznos élőszervezeteket, mint például a beporzókat, minden egyes növényvédelmi beavatkozáskor a lehető legnagyobb mértékben kíméljük. A kártékony rovarok elleni védekezésnek úgy kell megvalósulnia, hogy a hatóanyag a hasznosállatokat a lehető legkisebb mértékben érintse. Csak így valósulhat meg hatékonyan a méhvédelem” – folytatta Csorba Csaba.

A vállalat Animal Health divíziója is segíti a méhvédelem kapcsán a növényvédő szereketgyártó Crop Science üzletág munkáját, ahol a méheket megtámadó atkák és paraziták ellen fejlesztenek hatóanyagokat. Ezekből a hatóanyagokból  előállított szerek kizárólag csak az élősködőket pusztítják el, miközben a méheket megkímélik. Emberi beavatkozás nélkül ezek az atkák két-három éven belül egy egész méhcsaládot is el tudnának pusztítani –vélekednek a szakértők.

field-of-rapeseeds-1433380_640

FONTOS AZ ÁTGONDOLT, HASZNOS ROVAROKAT KÍMÉLŐ SZERHASZNÁLAT

A méhekről sokaknak a méhészek által készített finom méz jut először az eszébe, ám ezen állatok munkája ennél jóval összetettebb és fontosabb az emberiség számára. Rengeteg olyan élelmiszer létezik, amelyek termésbiztonságához a méhek és egyéb beporzók munkája elengedhetetlenül fontos. Ezeket a növénykultúrákat azonban bizonyos időszakonként kártékony rovarok támadják meg, amelyek ellen növényvédő szereket kell használniuk a gazdáknak. A felhasználás során azonban kiemelten szem előtt kell tartani, hogy sok zöldséget, gyümölcsöt, illetve takarmánynövényt a méhek is látogatnak, nemcsak a kártevők.

„Vannak olyan készítményeink, amelyek cseresznyevirágzásnál a káros levéltetveket elpusztítják, viszont a méhekre és a méhek szaporodására nincsenek hatással. Nagy előny, hogy ezeket a szereket akkor is lehet használni, amikor a beporzók éppen látogatják az adott kultúrát. Régen olyan növényvédő szereket gyártottak és alkalmaztak, amik az élősködőket és a haszonállatokat egyaránt elpusztították. Mára azonban a tudomány előrehaladtával már odáig jutottunk, hogy képesek vagyunk olyan hatóanyagokat kifejleszteni, amelyek specifikusan, csupán a növényre káros élősködőkre fejtik ki hatásukat, míg az emberiségszámára hasznos rovarokat megkímélik.” – mondta Csorba Csaba.

Az átgondolt, hasznos rovarokat kímélő növényvédő szer használat, a fenntartható mezőgazdaság és a méhvédelem mellett érvel Faller György méhész is.

beehive-3703434_640

HOGYAN IS ZAJLIKA GYAKORLATBAN A MÉHEK TARTÁSA EGY MÉHÉSZETBEN?

„220-230 méhcsaládunk van. Méhészetünk vándorméhészet, ami azt jelenti, hogy a repcétés a legkorábban nyíló akácvirágzást a Dráva partján várjuk meg. Ezután vándorlunk Vas-megyébe a második akácvirágzásra, onnan tovább Győr-Moson-Sopron megyébe facéliára, majd végül a napraforgóra Szolnok-, és Békés megyébe.” – avat be bennünket a méhészet mindennapjaiba és a méhek tartásába a méhész.

„A mézgyűjtéshez természetesen mindig szükség van a terület tulajdonosának az engedélyére. Mi pedig minden esetben nagyon figyelünk arra, hogy megvalósul-e az adott területen a hatékony méhvédelem, azaz hogy a gazdák milyen növényvédő szereket alkalmaznak, hiszen el szeretnénk kerülni a méheink pusztulását. Ha a gazdák méhkímélő készítményeket használnak és betartják a szigorú előírásokat, akkor sem a méhésznek, sem pedig a méheinek nem lesz gondja. Olyan növényvédő szereket is lehet használni, amik akár 10-12, vagy 24 óra alatt lebomlanak. A gazdáknak a méhészek nevében azt szeretnénk üzenni, hogy mindenképpen fontos, hogy betartsák a növényvédelmi szabályokat és úgy használják ezeket a méhkímélő szereket, ahogy az az előírásoknak megfelel. Így a növényvédő szerek kijuttatásának nem lesz semmilyen káros következménye a méhek egészségére nézve. Szükségünk van egymásra, hiszen mi biztosítjuk a méheinkkel a beporzást, míg a gazda a növényei révén a nektárt.” – fejtette ki a kölcsönös
egymásrautaltság, illetve a mindkét fél számára előnyös együttműködés szerepét FallerGyörgy méhész.

A VADMÉHEK VÉDELMÉVEL EGYELŐRE NEM IGAZÁN TÖRŐDIK SENKI

A Bayer – ahogy korábban említettük – elkötelezett a fenntartható mezőgazdaság mellett. A globális nagyvállalat számos felmérés áttanulmányozása révén felismerte, hogy a különböző növénykultúrák beporzásához maximum kétharmad részben járulnak hozzá a házi méhek. Azonban a szabadon, illetve a nem családban élő vadméhekkel és a vadméhek szaporodásával senki sem törődik, holott a kultúrák beporzásában játszott szerepük szintén kiemelt. A méhvédelem a vadon élő beporzóknál ezért különös jelentőséggel bír.

meh_hotel1

„Ekkor arra az elhatározásra jutottunk, hogy a Bayer beemeli a programjába, és teljes mellszélességgel támogatja a méhhotelek és a méhlegelők alkalmazását. A vadméhek léte és jövője attól függ, hogy az adott növénykultúra közelében van-e megfelelő fészkelési lehetőségük, és életterükben találnak-e egész évre elegendő mennyiségű táplálékot. Ha nincs otthonuk vagy élelmük, akkor rövid időn belül elvándorolnak vagy elpusztulnak. Ez pedig a környéken termesztett növények termőképességére is komoly hatással lenne, illetve a fenntartható mezőgazdaság feltételei sem valósulhatnának meg. A rovarhotelnek, méhhotelnek vagy darázsgarázsnak hívott egyszerű kis építményekkel a gazdák a vad beporzóknak tudnak biztonságos lakhelyet kínálni a termőföld környékén. Ilyen méhhotelt a nagyobb barkácsüzletekben lehet megvásárolni, de egy kis kézügyességgel a gazda akár önmaga is elkészítheti. Fontos, hogy a különböző átmérőjű fából és nádból készült rudakba eltérő méretű lyukakat fúrjunk, a bejáratot pedig hálózzuk be, hogy a madarakat távol tartsuk a terményeink számára hasznos rovaroktól. Ha mindezt megtesszük, már mi is tettünk valamit a méhvédelemért, a fenntartható mezőgazdaságért és a méhek szaporodásáért.” –mondta Csorba Csaba.

Legalább ennyire fontos, hogy a felállított méhhotel környékén mindig találjanak maguknak a vadbeporzók megfelelő mennyiségű élelmet. Ha hiányzik az egész évben biztosított, megfelelő mennyiségű élelem, az a méhek pusztulásával járhat.„Ha a méhhotel környékén csupán egyfajta növény található, annak betakarítása után a területről elfogy a vadméhek élelme. A méhlegelő lényege, hogy a termőföldek egy kis szegletébe olyan magkeveréket vessünk, amelyből folyamatosan biztosított a vadbeporzók számára élelmet nyújtó virágzó növények jelenléte. Örömteli, hogy számos cég árusít már ilyen magkeverékeket. Arra buzdítjuk a gazdákat, hogy terményeik hozamának biztonsága érdekében állítsanak fel minél több méhhotelt, és találjanak földjükön olyan sávokat, amelyeken ezek a haszonállatok egész évben táplálékra lelhetnek. Ez a méhvédelem egymásik, sarkalatos pontja.” – hangsúlyozta Csorba Csaba.

A NÉBIH, a Bayer Hungária Kft.-hez és Faller György méhészhez hasonlóan arra kéri a termelőket, hogy tartsák be a növényvédő szerek engedélyokirataiban foglaltakat, különös tekintettel a méhvédelmi előírásokra.

A méhvédelem és a fenntartható mezőgazdaság közös ügyünk és jól felfogott érdekünk is egyben!

Fotók: pixabay.com

Forrs: edenkert.hu


2 hozzászólás

  1. Daam

    A probléma ettől sokkal összetettebb. Sajnos. Budapest belváros harmadik emeletről azonban nem látszik, sőt “Duma…”. Az azonban érdekes, hogy pont az a Bayer multicég jön elő ezzel a gondolattal, amely gyártója többek között annak a bíróság által bizonyítottan rák okozó gyomirtó hatóanyagnak is, ami viszont a Budapest belváros harmadik emeleti “Dumás” lakosok vizeletéből is bármikor kimutatható.
    A méhészeti probléma azonban már a vetőmag csávázással megkezdődik, mert a neonikotinoid csávázószerek gyakorlatilag soha nem bomlanak le. Ott maradnak a talajban, ahonnan akár egy pocsolyából majd évek múlva is felveszik a méhek. A neonikotinoidok ráadásul drogként hatnak a rovarokra, mielőtt a pusztulásukat okozzák. Aztán lehetne a mixekről is értekezni ebben a témában. De nincs értelme, mert ez egyeseknek csak duma. A kettesek viszont a rákot a tóban, vagy a folyóban szeretik, nem a testükben. Ez viszont már nem duma. 🙂

    Válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.