Genetika miatt szerethető a kávé?

A keserű íz ellenére mindenki rajong érte

Egy új kutatás szerint az emberek genetikailag hajlamosak bizonyos ízek élvezetére. Mi több, ez a biológiai felfedezés messzemenő egészségügyi következményekkel járhat, hiszen a kávé például rengeteg ember kedvence, keserűsége ellenére.

Léteznek ízek, melyekhez genetikailag jobban vonzódunk – állapította meg egy új kutatás. Az evolúció során a jelek szerint azokat az emberek kerültek előnybe, akik képesek voltak a keserű íz élvezetére is. A kellemetlen, éles ízek gyakran mérgező anyagokból származnak – így például alkaloidokból, melyek bizonyos toxikus növényekben vannak jelen.

Nem véletlen, hogy a tudósokat régóta foglalkoztatja a kávé népszerűségének kérdése. A kávé keserűségének elméletileg negatív reakciót kellene kiváltani az emberekből, mégis ez az egyik legkedveltebb ital a világon.

Fotó:123rf.com

Az új tanulmány készítői úgy vélik: megtalálták a magyarázatot arra, miért szeretjük a kávét, keserű íze ellenére.

A Chicagói Northwestern Egyetem Feinberg Egészségügyi Iskolája és az ausztrál QIMR Berghofer Egészségügyi Kutatóintézet szakemberei összefogtak ennek kiderítésére – megvizsgálták az emberek genetikai érzékenysége és a keserű anyagok közötti kapcsolatot, valamint azt is, milyen mértékben kell keserűnek lennie az italnak.

„Az ízlelést már hosszú ideje tanulmányozzuk, de a teljes mechanizmust nem értjük – mondta el Marilyn Cornelis, az egyetem megelőzési egészségtudományi docense. – Tudjuk, hogy az íz az egyik érzékünk, de biológiai szempontból is szeretnénk megérteni.”

Cornelis és kollégái kétféle adatcsoportot használtak, erről a Scientific Reports szaklapban be is számoltak. Az első csoportot egy, ausztrál ikrekkel készült, nagyszabású tanulmányból szerezték, mely összefüggést mutatott ki a genetikai variánsok és aközött, miként észlelik az ízeket az emberek.

A kutatók kiemelték azokat a genetikai variánsokat, melyekről úgy vélik, ezek felelősek a keserűség magasabb fokú érzékeléséért három anyag esetében: koffein, kinin (amely a tonik víz összetevője), valamint a PROP, mely egyes zöldségekben jelenlevő összetevő.

A másik adatcsoport Anglia Biobankjából származott, mely vér, vizelet és nyálmintákat tárolt több százezer embertől. A kutatás több mint 400 ezer férfi és nő mintáit használta fel, általuk megválaszolt kérdőívekkel együtt, melynek központi témája az italok fogyasztása volt.

A szakemberek az ún. Mendel-randomizálás módszerét alkalmazva hasonlították össze az emberek genetikai variánsait azzal, milyen gyakran isznak kávét, teát és alkoholt.

Sokat kávézóknak azok számítottak, akik naponta több mint 4 kávét fogyasztottak, aki pedig több mint 5 csésze teát ivott, azt az átlagon felüli teafogyasztók közé sorolták. A sok alkoholt ivók közé azok tartoztak, akik hetente 3-4 alkalommal ittak.

Fotó: 123rf.com

A koffein ereje

A kutatók megállapították, hogy azok az emberek, akik érzékenyebbek voltak a koffein keserű ízére, több kávét fogyasztottak. Azok, akik a PROP nevű anyagra voltak érzékenyebbek, valamint a kininre, kevésbé ittak kávét.

A tea ellenkező eredményeket mutatott és a PROP volt az egyetlen anyag, mely világosan érintette az alkoholfogyasztást: aki egyértelműen azonosítani tudta a kémiai anyagot, kevesebb alkoholt fogyasztott.

Mindez zavarónak tűnhet, de valóban azok a komolyabb kávéfogyasztók, akik érzékenyebbek a keserű koffein ízre. A kutatók úgy vélik, tudják az okát: régóta ismert a koffein stimuláló hatása az agyra – ez a válasz egyfajta pozitív megerősítésként működik. Jue Sheng Ong, a tanulmány első szerzője megjegyezte: léteznek tehát válaszok arra, miért vannak egyes emberek nagyobb kockázatnak kitéve a keserű italok nagyobb mennyiségű fogyasztását illetően.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.