Veseproblémákkal küzd? Ezeket az ételeket kerülje.

A vese egyik fő feladata a méreganyagok kiszűrése a vérből. Éppen ezért, ha nem vigyázunk rá, könnyen felborulhat szervezetünk só- és folyadékszintje. De mégis, milyen étrenddel tudjuk ezt megelőzni?

Vese mintaétrend

A krónikus vesebetegség (KVB) azt jelenti, hogy a vese működése valamilyen mértékben beszűkült. A vesefunkció romlása lehet enyhe, de mértéke az idővel általában romlik. A diétának mindig a beteg állapotához, a vesefunkció romlásának mértékéhez kell igazodnia. Enyhe veseelégtelenségnél nincs szükség a fehérjebevitel, a folyadék vagy a kálium, foszfor, nátrium korlátozására: ilyenkor a normál súly elérése és megtartása, valamint a szív- és érrendszer védelme a cél. Ez egy normál, „egészséges” étrenddel megvalósítható: teljes kiőrlésű gabonafélék, olajos magvak, zöldségek, gyümölcsök, sovány húsok, tejtermékek stb. szerepelhetnek az étlapon. Később azonban, ahogyan a vesefunkció beszűkül, úgy egyre inkább szükség lesz a szigorú étrendi korlátozásokra, miközben a betegeket a fogyástól is meg kell óvni – de mit egyen a beteg a sok korlátozás mellett, úgy, hogy legtöbbjük még étvágytalan is?

Energia- és fehérjebevitel

A betegség előrehaladtával a betegek veszítenek súlyukból, így előbb-utóbb energiagazdag diétára lesz szükségük. A fehérjebevitel csökkentése miatt ezt a többletenergiát elsősorban szénhidrátból és zsírból lehet fedezni. Jó megoldás az italok cukorral vagy mézzel történő édesítése, a normál vaj használata, a növényi olajok bőségesebb alkalmazása, a magasabb zsírtartalmú termékek preferálása (2,8 vagy 3,5%-os tej, 20%-os tejföl, görög joghurt).

Magas fehérjetartalmuk miatt csökkenteni kell a húsok és felvágottak mennyiségét. Húsok esetében 60-80 gramm, felvágottaknál 30-50 gramm az adagnagyság. Hogy a korlátozás ne legyen annyira feltűnő, készíthetünk rakott, töltött ételeket, húsgombócokat. Mivel a gabonafélék fehérjetartalma is magas, a vesebeteg étrendbe jól beilleszthetőek az alacsony fehérjetartalmú kenyérfélék. Ilyeneket készen is vehetünk, de alacsony fehérjetartalmú lisztekből magunk is elkészíthetjük őket. Az otthon sütött, alacsony fehérjetartalmú kenyér könnyen kiszárad: célszerű kisebb adagokra vágva becsomagolni és lefagyasztani. A kenyérfélék „fura” ízén segít, ha kissé megpirítjuk fogyasztás előtt. Tésztákból válasszuk a tojás nélkül készült, vagy a speciális, alacsony fehérjetartalmú tésztákat (pl. Fe-mini tészta). Főzés során csökkenthetjük a fehérje mennyiségét, ha liszt helyett keményítővel sűrítünk. Tojásból ehetünk heti néhány darabot, de ha ennél többre lenne szükségünk, ételkészítéshez használatunk tojáshelyettesítő port is (pl. Bezglutén). Tejtermékek közül a joghurt, és a tejföl a megengedett fehérjebevitel mennyiségének függvényében fogyasztható, de a juhtúró, a sajtok, és a tej fogyasztása korlátozást igényel.

Megint az a fránya só…

A magas vérnyomás étrendjénél már írtunk a sóbevitel mérséklésének módjairól (itt olvasható: https://gyorgytea.hu/receptek/mintaetrend-magas-vernyomas-eseten/). Veseelégtelenségnél rendkívül fontos, hogy minél kevesebb nátriumot fogyasszunk, ezért a legjobb, ha a sót teljesen eltüntetjük az asztalról. A feldolgozott élelmiszerek miatt nem leszünk nátriumhiányosok.

A sótlanság leplezésére fűszerezhetünk bátrabban. Különösen a vasfű alkalmas a sós íz pótlására. Mártásokkal, öntetekkel, édes, vagy csípős fogásokkal a sótalanság leplezhető. Pácolással, sütéssel szintén ízletesebbé tehető az étel.

VESEELÉGTELENSÉGBEN A CSÖKKENTETT NÁTRIUMTARTALMÚ SÓ ANNAK KÁLIUMTARTALMA MIATT NEM ALKALMZHATÓ!

Kálium – miből és mennyit?

Idővel a vese sajnos nem boldogul a kálium kiválasztásával sem, így szükség lehet a káliumbevitel korlátozására. A korlátozás mértéke egyéni jellemző: 1500-2000 mg között mozoghat.

Első körben az olyan, „hanyagolható” élelmiszereket iktassunk ki az étrendből, mint a csokoládé, kávé, kakaó. Ez önmagában azonban nem oldja mg a helyzetet. A zöldségek és gyümölcsök, olajos magvak, korpák és csírák dúskálnak a káliumban. Nem megoldás, ha nem eszünk belőlük soha többé egy falatot sem, hiszen ezek az alapanyagok a normál táplálkozásunk alapját alkotják. Vesebetegségnél azonban mennyiségüket korlátozni kell. Mivel a gyümölcsök közül a banán és az aszalt gyümölcsök (pl. mazsola) káliumtartalma a legjelentősebb, ne tervezzük étrendünkbe. A zöldségfélék közül a burgonya, a hüvelyesek, a sárgarépa is fontos káliumforrás, de ezeket nem iktatjuk ki az étrendből. A gombafélék közül a laskagomba káliumtartalma a legcsekélyebb. Nyers formában zöldégből naponta maximum egy adag (kb. 80 gramm) fogyasztása javasolt.

Fotó: 123rf.com

A zöldségek és gyümölcsök káliumtartalma a főzés során néhány trükkel csökkenthető:

  • Daraboljuk a zöldségeket és gyümölcsöket vékony szeletekre, minél apróbbra, mert így főzés során nagyobb felületen tud kioldódni belőlük a kálium;
  • Hámozás után meleg vízzel öblítsük le a nyersanyagot;
  • A zöldségeket áztassuk be éjszakára;
  • Öntsük le a főzővizet;
  • Nagyobb mennyiségű vízzel főzzünk;
  • Mirelit zöldségeknél felolvasztás után öntsük le a levet;
  • Kompótok levét is öntsük ki.

Egy újabb problémás pont: a napi foszforbevitel

Már az eddig elmondottakra is nehéz odafigyelni, de mindezek mellett még a foszforbevitel is korlátozásra szorul (600-800 mg/nap).

Hólyag és vese fájdalmak kínozzák? Igyon csipkebogyó tinktúrát

 

Jelentős foszfortartalommal rendelkeznek a korpák és csírák, az ömlesztett sajtok, hüvelyesek, normál sajtok, tej, belsőségek, húsok, hal, tojássárágája, foszforsavtartalmú adalékanyagokat tartalmazó italok (pl. kóla)… A tejet és tejtermékeket nem szükséges kiiktatni az étrendből, de a napi tejmennyiség ne haladja meg a 3 dl-t. A sajtok szinte egyáltalán nem fogyaszthatóak magas foszfortartalmuk miatt. Veseelégtelenségben a kalciumszükséglet magasabb: 1200-1500 mg/nap, így pótolni kell. Étrend-kiegészítők esetén ellenőrizzük az összetevőket, mert adalékanyagként ezekben is felhasználhatnak foszfort. Tojásából hetente maximum 2 darabot építhetünk be az étrendbe.

  • Zöldséglevesek készítésekor ne használjunk csontlevet, levesport, húslevet;
  • Előfőzött húsokkal a foszfortartalom csökkenthető;
  • Ételkészítéskor egész tojás helyett használhatunk foszformentes tojásfehérjét (amennyiben belefér a napi „fehérjekeretbe”). 

Amire még figyelni kell…

A vese nemcsak a kiválasztásban játszik szerepet: részt vesz a D-vitamin képződésének folyamatában is. Mivel a megfelelő D-vitamin-bevitel táplálkozással nem biztosítható, vesebetegek számára javasolt, hogy a nyári időszakban napi 1000 NE, télen 2000 NE D3-vitamint fogyasszanak.

legjobb ételek

Kinek szól az étrend?

Jelen étrendet azok számára készítettem példaként, akik a krónikus vesebetegség előrehaladottabb állapotában vannak. A fehérjebevitelt, a kálium- és foszforbevitelt egyaránt csökkentettem. Krónikus vesebetegségben különösen fontos a dietetikai tanácsadás, mert a megfelelő diétával a betegek állapotának romlása elodázható, és a dietetikus segítséget adhat a gyakran egymásnak ellentmondó szempontok gyakorlati megvalósításában.

Ez az étrend nem helyettesíti az egyénre szabott dietetikai konzultácót!

A vesebetegség kezdeti stádiumában és a művesekezelés során azonban más szempontok érvényesülnek, melyek taglalása nem fér bele jelen cikkünkbe.

tea

Foto:123rf.com

Gyógynövényekkel a vese támogatásában

Veseelégtelenség esetén először egy általános tisztítást javaslunk, hogy a szervezet fogékonyabb legyen az ajánlott gyógynövénykúrára. A tisztítókúra alatt Csalánleveles teakeveréket fogyasszon napi egy csészével, 4-6 héten keresztül. A teakeveréket legjobb reggel éhgyomorra meginni.

A tisztítást követően a veseműködés javítására igyon meg naponta egy csésze mezei zsurló teát egy hónapon keresztül, majd a következő egy hónapban egy csésze tejoltó galaj teát, végül további egy hónapon keresztül egy csésze nyírfalevél teát. Ezeket a teákat is ajánlott reggel, esetleg a délelőtti órákban meginni. A kúra megismételhető, de javasolt 1-2 hét szünetet tartani, mielőtt újrakezdené.

A gyógynövényeket minden esetben kiegészítő kezelésként javasoljuk az orvosi terápia mellett. A kúra megkezdése előtt egyeztessen a kezelőorvosával.

Szívelégtelenségben szenvedőknek, szív- és veseelégtelenségből adódó ödémák esetén a mezei zsurló és a nyírfalevél teák fogyasztása nem ajánlott.

veseproblémák megelőzésére ajánljuk a Gyuri bácsi által összeállított Mezei zsurlós teakeveréket heti 1-2 csészével. Egész évben folyamatosan iható ebben a mennyiségben. Mivel a benne található növényeknek vízhajtó tulajdonságuk is van, legjobb ezt a teát is reggel vagy a délelőtti órákban meginni.

Összeállított mintaétrendünket veseproblémák esetén ajánljuk!

  • ITT töltheti le az étrendet
  • ITT a nyersanyagkiszabást

.

Forrás: http://gyorgytea.hu/


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.