Vashiány, A-vitamin hiány, jódhiány

Néhány hasznos információ, hogy mi van akkor ha hiányosan táplálkozunk. Ebben a cikkünkben a vashiányról, A-vitamin hiányáról és a jódhiányról lesz szó.

Vashiány

A vashiányos vérszegénység világszerte a leggyakoribb mikrotápanyag-hiány okozta megbetegedés, ami elsősorban nőket és gyermekeket érint. A vérszegény gyerekek gyengébbek, gyorsabban elfáradnak, rövidebb ideig tudnak csak koncentrálni és könnyebben megbetegszenek, mint megfelelő vasbevitelő kortársaik.

Szakértői vélemények szerint a legtöbb fejlődő országban a gyerekek 40-60%-a enyhe vagy közepes súlyosságú vashiányos vérszegénységgel küzd, és közel ugyanennyinek van vérszegénység nélküli vashiánya, ami szintén negatívan befolyásolja növekedésüket és fejlődésüket.  Különösen fontos tény, hogy az újszülöttkori, illetve kisgyermekkori vashiány visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat.

Jelentősek az ebből adódó halálozások és anyagi költségek is.  A vashiány a harmadik világban élő nők körülbelül 40%-át érinti, évente több mint 60.000 fiatal nő hal meg vészes vérszegénység következtében terhessége alatt vagy szüléskor.

Magyarországon is, a nemzetközi trendnek megfelelően, a nők vannak a vashiány kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak kitéve. Az általános és középiskolás korú lányok a napi ajánlott mennyiségnél átlagosan 17-25 százalékkal kevesebb vasat fogyasztanak el, és a felnőtt nők is csupán a napi ajánlott vasmennyiség kétharmadát juttatják szervezetükbe.

Fotó: 123rf.com

Jódhiány

Világszerte mintegy 1,9 milliárd embert fenyeget a jódhiány, amelynek legmegrázóbb következményei a megemelkedő újszülött-halandóság és a szellemi visszamaradottság. A gyermekkorban jelentkező, ám megelőzhető agykárosodások legjelentősebb oka a jódhiány.  A jódhiány felelős a pajzsmirigy– problémákért és a golyva kialakulásáért is.

Ez az étrendi probléma legsúlyosabban azon területek lakosságát érinti, ahol bizonyos környezeti hatások, például a nagy mennyiségű csapadék, ismétlődő kilúgozó hatása miatt alacsony a talaj jódtartalma, tehát például hegyvidékek (pl. a Himalája, az Andok vagy az Alpok) területén. Ezeken a területeken a termesztett gabonafélék is csak kevés jódot tartalmaznak.

Az Unicef adatai szerint hazánk földterületének 80%-a hiányos jódban, a jódhiány egészségügyi következményeinek megelőzése érdekében a hazai táplálkozási szakemberek is a jóddal dúsított konyhasó fogyasztását javasolják.

Fotó: 123rf.com

A-vitamin-hiány

A vakság legfőbb oka világszerte az A-vitamin-hiány, különösen a kisgyermekek körében. A WHO és a FAO becslései alapján évente mintegy fél millió gyermek vakul meg A-vitamin-hiány miatt (ezeknek a gyermekeknek a fele 12 hónapon belül meghal különböző fertőzések következtében).

Az A-vitamin az immunrendszer működésében betöltött szerepével magyarázható, hogy hiánya felelős világszerte a maláriás esetek 16%-áért, a hasmenéses megbetegedések 18%-áért, és az akut légúti betegségek, valamint a kanyaró kialakulása is nagy százalékban erre vezethető vissza.

Az A vitaminhiány szempontjából hazánkban, a nemzetközi trendekhez hasonlóan, elsősorban a gyermekek veszélyeztetettek. Esetükben szinte mindegyik korosztály és mindkét nem érintett, az A-vitamin bevitelben keletkező deficit naponta átlagosan 20-40%.

Forrás: https://napidoktor.hu/index