Tritikále forradalom – Mit tud a rozsbúza?

Fontos eleme lehet a jövő egészséges étrendjének a tritikále (rozsbúza), amit itthon még kevesen ismernek és fogyasztanak. A régi-új gabona segít a diétában, mert rostjai lassabban szívódnak fel, növelik a teltségérzetet, így fogyókúrához is használhatók. Jótékony hatással van a bélműködésre, fogyasztása gátolja a vastagbél-daganatok kialakulását. A tritikále forradalma még küszöbön áll, egyelőre főleg a takarmányozásban használják. Ősszel hoztak forgalomba olyan új lisztkeverékeket, amelyek bármelyik háztartásba eljuthatnak, és az emberek tömegesen megismerhetik a jótékony hatásait.

Magasabb rost és ásványianyag-tartalom jellemzi a tritikálét a hagyományos búzához képest, és könnyebben feldolgozható, mint a rozs. A kutatók ezért tartják fontosnak, hogy bővítsék az értékes gabona emberi felhasználási lehetőségeit.

“A tritikále két ősi kenyérgabona, a rozs és a búza keresztezéséből jött létre, használatában mégis háttérbe szorul az emberi fogyasztás” – tájékoztat Ács Péterné, a Gabonakutató Nonprofit Kft. laborvezetője. – “Hazánkban jelenleg 99 százalékban takarmányként használják, holott sok olyan tulajdonsága van, amelyek miatt a humán felhasználásban is előkelőbb helyet érdemel. A rostok, különösképp az oldhatatlan rostok, megfelelő vízbevitellel együtt segítenek a székrekedés megelőzésében. A bélműködés javításával az aranyér kockázatát is csökkenthetik, valamint kifejthetik védőhatásukat a vastagbél-daganat ellen is. Az oldható rostok pedig lassíthatják a szénhidrátok emésztését, valamint felszívódását. A rost kalória hozzáadása nélkül vezet telítő hatáshoz; segítve a súlykontrollt, fogyókúrát.”

Az ásványi anyagok közül a tritikále kalcium, kálium, a magnézium, a cink, a réz, vas és a szeléntartalma magasabb, mint a hagyományos búzáé. Mindegyik elem nagy jelentőségű a szervezet egyensúlyának fenntartásában, az immunrendszer és az enzimek működésében.

pékáru

“A Gabonakutató szakemberei létrehoztak három lisztkeveréket, amelyek tritikálét tartalmaznak. Ilyen a „mindennapi kenyér”, a háztartási-, valamint a dietetikus lisztkeverék. Utóbbi szénhidráttartalma 15-20 százalékkal alacsonyabb, mint a búzáé. Kísérleti pékségekben már kaphatók az ezekből sütött kenyerek, de szeretnék bővíteni az együttműködők körét, valamint megcélozzák, hogy a gyermekétkeztetésbe, a Minta Menza programba is felvegyék az egészségmegőrző termékeket” – mondja Ács Péterné, laborvezető.

Nem ősi, de magyar

A tritikále (Triticosecale) kutatása bő száz éve kezdődött, a termesztése pedig mindössze pár évtizede folyik. Hazánkban termőterülete tíz év alatt, az új évezred első éveire elérte a 140 ezer ha-t. Világviszonylatban is folyamatosan nő a területe, ma már több mint 4 millió hektáron termelik. E gabonafaj kutatásában a világelsők közt vagyunk: a világ első termesztésre alkalmas fajtáit Kiss Árpád nemesítette és Magyarországon jegyezték be 1968-ban. Az akkori tervgazdálkodási rendszerben azonban a KGST úgy döntött, hogy Lengyelországban jobb helye lesz. Ennek megfelelően a lengyeleknél hamarabb népszerű lett a növény, mint nálunk. Mára viszont újra erős lett a magyar nemesítés e fajban: a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. három fajtát minősíttetett idáig, ezek a GK Rege, GK Idus, az egészséges, piros szemű GK Szemes és hamarosan állami minősítést nyer a GK Maros nevű kiemelkedő termőképességű, betegség-ellenálló fajtajelölt is.

Forrs:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.