Segít az evés depresszió ellen?

Avagy milyen élelmiszerek tehetnek jót?

Vajon a zöldségekben és tengeri herkentyűkben gazdag étrend segít kezelni a depresszió tüneteit? A kutatók szerint az evés – ha bizonyos fajta élelmiszereket tartalmaz – valóban hatásos megoldás lehet.

Aki depressziós, az sok esetben nem is igazán eszik. Nincs étvágya, alig csipeget valamit. Mások a rossz hangulatukat mértéktelen evésbe fojtják. Kérdés azonban, hogy mi az, amit magukhoz vesznek.

A kutatók régóta érdeklődnek a téma iránt: vajon az evés segít megküzdeni a hangulatzavarral? Hozzájárulhat a zöld leveles zöldségek és a tengeri herkentyűk fogyasztása a tünetek enyhítéséhez? Egyre több kutató állítja, hogy a válasz igen – az étrend befolyásolhatja a mentális egészséget.

„A jobb étrend, a minőségi ételek a depresszió valószínűségének nagyjából 30 százalékos csökkenésével hozható összefüggésbe” – mondja Felice Jacka, PhD, az ausztráliai Deakin Egyetem Élelmezési és Hangulati Központjának vezetője, egyben könyvszerző.

2019 szeptemberében egy 26 korábbi tanulmányt összefogó elemzés kimutatta, hogy a pszichiátriai kezelés a mediterrán étrenddel keverve – amely sok zöldséget, gyümölcsöt, diót, olíva olajat, tengeri herkentyűt tartalmaz – könnyíti a depresszió tüneteit.

Az is kiderült, hogy akik több húst, tejterméket és feldolgozott terméket esznek, nagyobb eséllyel lesznek depressziósak. A 26 tanulmány közül csupán elhanyagolható mennyiségű nem mutatott kapcsolatot az étrend és a mentális egészség között.

 

Egy kisméretű, randomizált, ellenőrzött vizsgálat pedig, melyet szintén 2019-ben közöltek, rávilágított, hogy a depresszió tüneteit mutató főiskolai diákok hangulata csupán 3 hét alatt javult, s ebben az időszakban ugyanazt az étrendet követték. Az ilyen típusú vizsgálatokat nevezik a kutatók körében „aranyszabványnak”.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, egyik kutatás sem állította azt, hogy az evés, az étrend önmagában segít a depresszión vagy megelőzi azt. Az étkezés javítása azonban lényegesen hozzájárul a gyógyuláshoz, nem számít, milyen egyéb kezeléseket próbált ki az illető.

„Ha el is kezdünk több zöldséget enni, ettől még a gyógyszert nem kell azonnal a kukába dobni – hívja fel a figyelmet Drew Ramsey orvos, a New York-i Columbia Egyetem Orvosi és Sebészi Főiskola pszichiátriai klinikájának professzora. – Sajnos, mivel félnek a megbélyegzéstől, sokan inkább nem szednek gyógyszert. Mindent azért nem lehet megváltoztatni csak az evéssel. A gyógykészítmények szedését pedig fontos megvitatni orvosunkkal.”

Fotó: 123rf.com

A Ramsey egyik internetes tanfolyamán résztvevő Jennie McCarthy jelentős különbséget vélt felfedezni energia-szintjében és toleranciájában is, amint elkezdett másképp táplálkozni. Egy tipikus napján mindhárom étkezéshez fogyasztott zöldséget. Halat evett (lazacot, tőkehalat), babot, narancsot, sárga zöldségeket, gyümölcsöket, dióféléket, illetve probiotikus kiegészítőket, például halolajkapszulát. Sem akkora mértékű stresszt, sem haragot, sem szorongást nem tapasztalt ezután.

Chris Palmer orvos, a Belmonti McLean Kórház posztgraduális és továbbképzési tanszékének igazgatója, valamint a Harvard Egészségügyi Iskola pszichiátriai adjunktusa arra volt kíváncsi, miként segíthet a depresszión a ketogén diéta.

A ketogén étrend nagyobb mennyiségű egészséges zsírral, közepes mennyiségű fehérjével és nagyon kevés szénhidráttal működik, megváltoztatja az agysejtek energiaforrását. A szakember szerint ez segíthet a kezeléssel szemben ellenállóbb depresszióban szenvedő betegeknek. S szemben a mediterrán étrenddel, a ketogén diéta esetében markerek is létrejönnek, melyek mérhetőek a vizeletben. Vagyis, a kutatók tudják, hogy a tanulmányban résztvevő alanyok tartják-e magukat a szabályokhoz.

„A ketogén diéta hatása úgy magyarázható el legegyszerűbben, hogy ha az agysejtnek problémái vannak az üzemanyag-forrással, akkor nem fog megfelelően működni. Nem szekretál elegendő szerotonint, amely kémiai anyag az agyban a hangulattal hozható összefüggésbe. Az egyik vezető elmélet szerint pedig a relatív szerotonin-hiány lehet az oka a depressziónak.”

A szakember kiemeli: a ketogén diétát nem szabad ellenőrzés nélkül művelni. Érteni kell, mit miért teszünk. Súlyos mentális rendellenességek esetén pedig hozzáértő orvosi felügyeletre és segítségre van szükség, ez nem egy „csináld magad-projekt” – hangsúlyozza Palmer.

Az agy és a gyomor kapcsolata

A táplálkozási pszichiátria máig új kutatási területnek számít, s valójában nem egyszerű követni, mit esznek az emberek a hosszú távú vizsgálatok során – ezért a tudósok nem biztosak abban, miként befolyásolja az étrend a mentális egészséget. A bél mikrobiómja azonban elgondolkodtató – a tanulmányok többségének középpontjában ma az emberi bél mikrobióta áll.

A bél ugyanis mindent feldolgoz, amit az evéssel bejuttatunk a testbe, tehát az étrend lényegesen befolyásolja. A mikrobák egyensúlya pedig változik annak függvényében, hogy mi megy keresztül a bélen. Ez befolyásolja az immun- és az anyagcsererendszert, s ugyanígy az agy viselkedését is.

Jacka and Ramsey arra biztatja az embereket – s nemcsak a depresszióra hajlamosakat -, hogy az evés során fogyasszanak inkább növényi alapú ételeket. Zöldleveles zöldségeket, egészséges zsírokat, tengeri herkentyűket, sovány állati fehérjét. Vagyis olyasmit, amit a legtöbb egészséges étrend-program javasol. A bél egészségének támogatása érdekében pedig egyenek savanyúságot és káposztát is.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.