Ők a toplistás zöldségek a magyar konyhákban

Paradicsomok, paprikák, amelyek képesek kikerülni az időjárás viszontagságait

 

A paradicsom és a paprika toplistás a magyarok zöldségfogyasztási ranglistáján a 9 és 12 százalékos részesedésükkel. Évtizedes összevetésben pedig növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás – közölte a több mint 500 termelővel együttműködő szentesi DélKerTÉSZ a hivatalos adatok alapján.

Bár a zöldségtermelést befolyásolja az időjárás, a DélKerTÉSZ-nek már van megoldása arra, hogy az ebből adódó kockázatot minimalizálja.

Foto: pixabay.com

A lecsó alapvető alkatrészei, a paradicsom és a paprika előkelő helyen szerepel a magyar konyhákban és a KSH adatai szerint évtizedes összevetésben növekedett az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás is.

A csípős paprika gasztronómiai szempontból fontos szerepet tölt be egyes emberek életében. Van, aki szereti a csípős ízt, van, aki kevésbé és van, aki egyáltalán nem szereti az erős ízeket.

Miért jó, ha csíp a paprika?

2010-ben ugyanis fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont meghaladta az 53 kilót a fogyasztás. A burgonya nélkül számolt összesített zöldségfogyasztás szintén nőtt: 2010-ben 48 kilót tett ki, kilenc évvel később pedig már 53 kiló jutott egy-egy főre. A zöldségfogyasztáson belül a burgonya részesedése a legnagyobb, 43 százalékot tesz ki, de legnépszerűbb ötben ott van még a zöldpaprika és a paradicsom is 9 és 12 százalékos részesedéssel, a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék mellett – derül ki az 500 szentesi és környékbeli termelővel együttműködő, évente több ezer tonna paradicsomot és paprikát értékesítő DélKerTÉSZ friss összeállításából, amely a magyarok zöldségfogyasztási szokásairól ad részletesebb képet.

Foto:pixabay.com

Évek, kilók, százalékok – “paprikaágyon”

A magyarok 2010-ben fejenként 4,5 kiló paradicsomot és 4,6 kiló zöldpaprikát fogyasztottak, a tavalyelőtti évet viszont 6,5 kilós paradicsom-, illetve 5 kilós paprikafogyasztással zárták. Ebben az összevetésben a paradicsom esetében 44 százalékos, a paprikánál pedig 9 százalékos volt a növekedés.

paradicsomleves_bazsalikom

Foto:123rf.com

„Tény, hogy a tíz-tizenegy évvel ezelőtti szinthez képest nőtt a paradicsom- és paprikafogyasztás, de nincs szó általános, évről évre történő bővülésről. Vannak kedvezőbb és kevésbé jó évek, ez függ a termésmennyiségtől, az időjárásról, termesztéstechnológiai sikerektől és az árak alakulásától is” – mondta Nagypéter Sándor, a szentesi DélKerTÉSZ elnöke.  Az utóbbi öt évben a 2018-as év volt a csúcs, akkor az egy főre jutó paradicsomfogyasztás átlagosan 7,6 kiló volt, a zöldpaprika pedig 5,4 kilós eredményt ért el.

 

Ki lehet kerülni az időjárási viszontagságokat?

A gyümölcs- és zöldségtermesztést, ezen belül a kulcsfontosságú a termésátlagokat nagyban befolyásolja az időjárás alakulása. A DélKerTÉSZ éppen ezért az úgynevezett talajnélküli zöldségtermesztést egyre inkább preferálja. Szentes egyébként a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, így a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők. A gyakorlatban ez úgy néz ki, szinte izolált környezeti viszonyok között, talaj nélkül fejlődnek a zöldségek, többek között a paprikák és paradicsomok is.

Foto:123rf.com

„A szabályozott környezetben történő zöldségtermelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb szerepet kaphat, hiszen a külső környezetnek nincs annyira kitéve terméshozam. Ráadásul a fűtött növényházakban termálvízzel oldják meg a fűtést, ami szintén környezetbarát megoldás” – tette hozzá Nagypéter Sándor.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.