Létörténet

Az alkoholmentes italok fogyasztása az emberi táplálkozás egyik legfontosabb része.

Az emberiség ősidők óta fogyasztja a gyümölcsök kipréselt levét, ám a világ népességének jelentős növekedése, illetve az igények kielégítése miatt, az élelmiszeriparnak elő kell állítani biztonságos italokat. Az alkoholmentes italok ,,királya" a gyümölcslé, mely az adott gyümölcsből préseléssel, sajtolással nyert, a gyümölcs levére jellemző színű, illatú lé.

Gyümölcslének tekintendő a sűrítményből előállított termék is, ha az a gyümölcsből közvetlenül nyert lével azonos érzékszervi, és analitikai tulajdonságokkal rendelkezik. A gyümölcslé tehát 100 százalékban az adott gyümölcs leve, amely hozzáadott cukrot, színezéket és tartósítószert nem tartalmazhat!

A gyümölcsnektárt gyümölcsléből, gyümölcslé-sűrítményből, gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből, víz és cukor hozzáadásával (esetleg cukor hozzáadása nélkül) állítanak elő. A gyümölcstartalom ebben az esetben 25 és 50 százalék között van, gyümölcstől függően.

A tényleges gyümölcslé– vagy gyümölcsvelő-tartalmat a terméken minden esetben fel kell tüntetni! Cukorbetegek, illetve testsúlygyarapodást elkerülni kívánók részére ,,csökkentett energiatartalmú gyümölcsnektárok"-at gyártanak, amelyekhez cukor helyett – jogszabályban engedélyezett – édesítőszert adagolnak.

alma-turmix1

Ezeket ,,hozzáadott cukrot nem tartalmaz" megjelöléssel láthatják el, emellett tartósítószert egyáltalán nem tartalmazhatnak! A gyümölcsitalok minimálisan 12 százalék (tömeg) gyümölcslevet, vagy gyümölcsvelőt tartalmazó termékek.

Gyártásukhoz gyümölcsalapanyagok, cukor, méz, édesítőszerek, ivóvíz, ásványvíz használható fel, de engedélyezett egyes adalékanyagok, színezékek és aromaanyagok alkalmazása is. A terméken minden esetben fel kell tüntetni a gyümölcslé vagy gyümölcsvelő tartalmát.

Ha a termék jellegét, a felhasznált gyümölcsalapanyagtól eltérő aroma adja, akkor a megnevezésben az ,,aromával készült", ,,ízű", vagy ,,kivonattal készült" megjelölést fel kell tüntetni!

Üdítők

A folyadékszükséglet kulturáltabb kielégítésére az 1880-as évektől kezdődően új termékcsoport – az üdítőital – jelent meg, amely a XX. században – Európában a második világháború után – az egész világon elterjedt. Ezeket a termékeket, vagyis az üdítőitalokat a szervezet folyadékszükségletének kielégítése céljából fogyasztják.

Természetesen, speciális összetételüknél fogva egyes üdítőitalok – pl. a kólafélék, tonikok – élénkítő, stimuláló hatást is kifejtenek. Ezektől eltekintve, az üdítőitalok fogyasztását elsősorban azok élvezeti értéke motiválja.

Magyarországon ma a legnagyobb mennyiségben gyártott és fogyasztott alkoholmentes italok az üdítőitalok, amelyek lehetnek szénsavasak – általában 3-9 g/liter szén-dioxidot használnak fel -, vagy szénsavmentes, ún. ,,csendes" italok is.

gyumolcsle14

Ezek alkoholmentes italok, amelyeket ivóvíz, ásványvíz, cukor, vagy egyéb édesítőanyagok; gyümölcsalapanyagok és növényi kivonatok; aromák és színezékek; étkezési savak; egyéb adalékanyagok felhasználásával; széndioxid hozzáadásával vagy anélkül, megfelelő tartósítási eljárással készítenek, és az előállítás helyén csomagolnak.

Más helyeken is találkozhatunk az üdítőitalok más formájával (önkiszolgáló, kiszolgált) is, amelyeket a fogyasztás helyén szörpből hígítanak. Ezek a frissítők azonos minőséget képviselnek az ipar által palackozott termékekkel.

Gyümölcstartalmú üdítőitalok esetében, ha azok csomagolt formában kerülnek értékesítésre, akkor a termékeken a gyümölcslé vagy gyümölcsvelő hányadát jelölni kell. Gyümölcsízű üdítőitalok esetében, a termék jellegzetességét kizárólag a felhasznált aroma adja. A szervezetbe bevitt ,,luxus" kalória csökkentése érdekében, hazánkban is nő az ún. ,,light" üdítőitalok fogyasztása.

Forrás:


Egy válasz

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.