Immunerősítés az ételek színe szerint

Noha napjainkra már Magyarországon is kezd kialakulni egy önmagára odafigyelő, igényes, a megelőzést is fontosnak tartó, egészségtudatos réteg, az emberek nagy többsége a megelőzés helyett még mindig inkább a struccpolitikát választja: „ez velem úgysem történhet meg!”.

Az úgynevezett, civilizációs ártalmak majdnem mindegyike nap mint nap a sejteket károsító szabadgyökök keletkezése révén fejti ki romboló hatását a szervezetünkre. Ilyen ártalmas faktorok például az UV-sugárzás, a városi szmog, a savas esők, a talaj szennyezettsége, a különféle ízfokozókat, állományjavítókat, tartósítószereket, mesterséges színezékeket, E-betűs komponenseket tartalmazó bolti élelmiszerek jó része, a szintetikus étrendkiegészítők, a gyógyszerek, a dohányzás során keletkező égéstermékek és nikotin, a mértéktelen kávéfogyasztás, a krónikus stressz hatásai, stb.

Fotó: 123rf.com

 

Az emésztés során végbemenő természetes lebontási folyamatok során normál esetben is naponta milliárd számra keletkeznek ezek az agresszív szabadgyök-molekulák, amelyek − a külső ártalmakkal együtt − az egészséges testi sejteket megtámadva felgyorsítják a sejtöregedési- és elhalási folyamatokat, növelik a sejtek daganatos átalakulásának esélyeit, és sokféle betegség kialakulásához is hozzájárulnak.

Az egészséges immunrendszer ugyan képes megkötni a szabadgyökök 99%-át, azonban az előbbiekben felsorolt okok miatt hatékonysága gyakran lecsökken, így a betegségek kialakulásának esélye is megnő.

Ez az oka annak, hogy a civilizált társadalmakban a XX. század eleje óta jóval gyakoribbak az allergiás-, a daganatos-, a szív-érrendszeri- és hormonális betegségek, mint az általunk „nomádnak” tartott természeti népeknél, hiszen ők nincsenek kitéve a nyugati típusú életforma hatásainak.

Az evolúció során ugyanis az immunrendszerünk nem lett „felkészítve” ezekre a többlet-terhelést jelentő ártalmakra.

Fotó: 123rf.com

Mindehhez hozzájárulnak a táplálkozás során elfogyasztott jelentős mennyiségű előre gyártott és félkész ételek és italok, amelyeknek köszönhetően igen gyakorivá vált az elsavasodás jelensége is. Tekintettel arra, hogy a szervezetünk optimális működéséhez semleges kémhatású környezet szükséges, az elsavasodás tovább csökkenti az immunműködések hatékonyságát, ezzel is növelve a degeneratív és fertőző betegségek kialakulásának esélyét.

Megoldás persze volna, hiszen ma már sokféle természetes készítmény áll rendelkezésünkre az immunrendszer támogatására. Ilyenek például az antioxidánsok, amelyek megkötik és ezáltal közömbösítik a szabadgyököket, jelentősen tehermentesítve az immunrendszer sejtjeit, amelyeknek így jóval nagyobb kapacitásuk marad a fertőzések elleni védelemre. Ezért aki gyakran fogyaszt – lehetőleg nyers vagy párolt formában – zöldségféléket és gyümölcsöket, és emellett rendszeresen szed antioxidánsokat, az jóval ritkábban betegszik meg, illetve sokszor hamarabb meg is gyógyul.

mikor-mondhatunk-le-az-immunvedelemrol

Foto: 123rf.com

A növények színanyagai komoly antioxidáns tulajdonságokkal bírnak.

Ilyen például a rózsaszín grape-fruitban, a paradicsomban és gránátalmában található vöröses-narancssárga likopin, számos zöldségféle (káposzta, fejes saláta, kelbimbó, avokádó, zöldpaprika, spenót, stb.) színanyagai: a klorofill, a lutein és zeaxantin, a sárgarépában, sütőtökben, sárgadinnyében található béta-karotin, a vörös szőlő, áfonya, málna, cékla, vöröskáposzta antocián-, valamint a citrom kriptoxantin-tartalma.

Csakhogy az életmódunk következtében megnövekedett szabadgyök-terhelés miatt jóval nagyobb mennyiségű antioxidánsra van szükségünk, amelyet a legtöbb, tudatosan táplálkozó ember sem képes a napi étkezései során bejuttatni a szervezetébe. Napi 1,5-2 kg zöldséget és gyümölcsöt kellene ehhez elfogyasztanunk, amelyet – lássuk be – nem egyszerű megoldani. Ezért ezen relatív hiány pótlása érdekében van szükség a táplálék-kiegészítőkre.

Sokan mégis így gondolkodnak: „Egészségesnek érzem magam, nincs szükségem immunerősítésre! Akkor szedek majd valamit, ha megbetegszem.” Ez egy meglehetősen „sajátos” hozzáállás, kicsit olyan, mintha valaki azt mondaná: „akkor kenem majd be magam naptejjel, ha már leégtem” Hm. Eső után köpönyeg…

Mindannyian ismerünk olyan embereket, akik napi 14-15 órát dolgoznak, másod-harmad állásuk van, egyszóval: keményen hajtanak. Ahhoz, hogy ezt a tempót tartósan bírják, az immunrendszerüknek a maximumon kell pörögnie. Azonban a szervezetet nem lehet sokáig büntetlenül kizsákmányolni: egy kicsit is komolyabb fertőzés ezeket a (látszólag) egészséges embereket is könnyen beteggé teheti. És ehhez még COVID-járvány sem kell.

Íme néhány praktikus tipp azzal kapcsolatban, hogy a táplálkozás révén miként erősíthetjük az immunrendszerünket, és milyen hétköznapi szokások segíthetnek még az egészségünk megőrzésében.

Így erősítsük az immunrendszerünket otthon

Fontos látnunk azt is, hogy a szabadgyökök „támadása” folyamatos: hatásukat kikerülni nem tudjuk, csak valamelyest mérsékelni. Az egyensúly eléréséhez éppen ezért a védelemnek is folyamatosnak kell(ene) lennie! Erre álljon itt egy igen egyszerű példa: ha 3 hónapig tart a tél, akkor vajon csak decemberben hordunk télikabátot, vagy inkább végig, amíg tart a hideg idő…?

Az eddigiek alapján tehát annyit tanácsolhatok Önöknek, ha tudatosan törődnek az egészségükkel: pihenjék ki magukat minden nap, hogy alvás közben immunrendszerüknek legyen ideje regenerálódni. Törekedjenek az elegendő folyadék-bevitelre (legalább 1,5-2,0 liter/nap), fogyasszanak ízlésüknek megfelelő színes zöldség- és gyümölcsféléket, támogassák meg az immunsejtjeik működését megfontoltan kiválasztott étrend kiegészítőkkel.

A hozzám forduló pácienseimnek tudok ebben tanácsot adni, és valamilyen formában segíteni, sok esetben gyógyszeres terápia alkalmazása nélkül.

A címben feltett kérdésre tehát a válasz: SOHA!

Dr. Lakos Gábor
Orvos, Egészséges életmód szakértő
[email protected]

Forrás: Csak a Nőknek


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.