Fertőzéses eredetű hasmenések diétája

A hasmenés eredete lehet fertőzéses és nem fertőzéses. A fertőzéses eredetű gyomor- és bélhurut kórokozóinak előfordulási gyakorisága szezonális: télidőben a vírusos, nyáron a bakteriális eredet a legvalószínűbb.

A vírusos bélhurutban mindenképpen, – de bizonyos életkortól és alapbetegségektől eltekintve az enyhe vagy középsúlyos bakteriális hasmenések többségében is – a terápiát a helyes diéta következetes alkalmazása jelenti.

Hasmenés – A fertőzés okozói, és következményei

A hasmenés kórokozói a gyomor-, bélrendszer különböző területén különféle kórós elváltozásokat eredményeznek. A fertőzések által okozott kóros szöveti elváltozások tehát változatosak, de a következmény ugyanaz; romlik az emésztés és a felszívódás, fokozódik a bélperisztaltika, továbbá folyadék- és sóveszteség keletkezik. A hasmenést leggyakrabban okozó vírusok (rotavírus, astrovírus, calicivírus, enterális adenovírus) a vékonybélbolyhok sejtjeit károsítják, melynek következtében felborul a folyadékfelszívódás és -kiválasztás egyensúlya, és a szénhidrátok felszívódása is zavart szenved. A bélhurutot főleg a nyári időszakban gyakran okozó szalmonellák – részben bizonyos gyulladási faktorok, részben toxinhatás következtében – az egész tápcsatorna (gyomortól a vastagbélig) nyálkahártyájának gyulladását okozzák. Bakteriális vérhasban, a shigellafertőzés következményeként a vastagbél nyálkahártyája kifekélyesedik. Campylobacter fertőzésben a vékony- és vastagbél nyálkahártyája törékeny és fekélyes. Az Escherichia coli hasmenést okozó törzsei toxintermeléssel károsítják a bélhámsejteket. A kolerát okozó Vibrio cholerae nevű baktérium toxinja csökkenti a boholysejtek aktív nátrium- és klórfelszívását, növeli a klórkiválást, így okozva nagyfokú folyadék- és elektrolitveszteséget.

Hasmenés esetén első lépés a folyadékveszteség pótlása

A hasmenés elsősorban nem a szervezet energiaigényét, hanem a folyadék- és sóháztartását veszélyezteti.  Ezért a diéta legfontosabb feladata, hogy folyamatosan pótolja a szervezet folyadék- és elektrolitveszteségét, és emellett a szervezet beszűkült emésztési és felszívódási képességét figyelembe véve, megfelelő étrend alkalmazásával könnyítse az emésztőrendszer munkáját. A kiszáradás szempontjából a legveszélyeztetettebbek, az igen fiatalok és az öregek. A csecsemők és fiatal gyermekek szabályzórendszereinek teljesítménye korlátozott, testösszetételük sajátosan változik, és ebben a korcsoportban fordulnak elő a leggyakrabban azok a megbetegedések, amelyek a só- és vízforgalom egyensúlyát felboríthatják. Az idősebb emberek szervezetének víztartalma kevesebb, mint bármely fiatalabb korcsoporté, és szomjúságérzetük csökkent. Noha a fertőzéses eredetű hasmenések kórokozói, és az általuk kiváltott emésztőrendszeri károsodások jellege, mértéke különbözőek, az alkalmazott diéta alapelvei azonosak. Csupán a diétabővítés progresszivitását kell összhangba hozni a beteg aktuális állapotával. Hasmenéses diéta első, és egyben legfontosabb lépése, a szükségletnek megfelelő folyadékbevitel. A beteg itatása életmentő fontosságú! Erre a célra alkalmas a cukormentes vagy enyhén cukrozott hideg tea, továbbá a limonádé, noha ezek nem segítenek a sóveszteség pótlásában.

A sók pótlása elengedhetetlen

A folyadékadás mellett szorgalmazni kell a különféle sók bevitelét is. Bélhurutban elsősorban a konyhasó, de meglehetősen sok kálium és magnézium, valamint többféle vitamin is ürül a szervezetből. A konyhasó pótlása viszonylag könnyű. Enyhébb tünetek esetén a szűrt zöldséglevest sózzuk egy kicsit jobban, vagy fogyasszunk sós kekszet. A kálium és magnézium pótlására elsősorban a különféle préselt gyümölcslevek a legalkalmasabbak. Legjobb a narancs, a citrom, és az őszibarack leve, valamint a zöldségfélék közül a paradicsomlé. A hideg, szűrt gyümölcs- és zöldséglevek (sárgarépa) gyulladáscsökkentő anyagokat és a bélboholy sejtjeinek gyógyulását elősegítő  vitaminokat is tartalmaznak. A főtt burgonya leszűrt leve, vagy a megfőzött, majd áttört sárgarépa egyaránt jó káliumforrások, és enyhén édeskés ízük miatt jól sózhatók. Az ásványvíz a folyadék bevitele mellett részben az elvesztett ásványi sókat is pótolja. A gyógyszertárakban kaphatók hasmenés esetére ajánlott elektrolit-készítmények. Az orális rehidráló oldat (ORS) alkalmazását az Egészségügyi Világszervezet kifejezetten javasolja.

A hasmenés diéta második szakasza: energia

A diétás táplálékfelvétel alapszabálya, hogy éhezés nem szükséges, gyakori kis mennyiségű étkezés javasolt. A diéta legfontosabb célja a kímélet és a megbetegedett bélnyálkahártya gyógyulásának elősegítése. Mindezeket lépésről lépésre érhetjük el, azaz a diéta progresszív jellegű. Mint már említettük, az első időszakban a legfontosabb a folyadék és ásványi anyag pótlása, szilárd ételt ekkor még nem adunk. A második szakaszban olyan, energiát szolgáltató keményítőtartalmú táplálékok kerülnek sorra, mint a nyák-, illetve rántott leves, vizes burgonyapüré, burgonyahab, pirított kenyér, ropi, sós keksz, főtt rizs. Ebben a diétás szakaszban bevezető étrendként ajánlják a BRAT (banán, rizs, almaszósz, pirítós) diétát. Az élelmi rostok közül csupán csak a pektintartalmú nyersanyagok javasolhatók. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a nyers, finomra lereszelt alma áldásos hatását, miután ez a gyümölcs pektinben igen gazdag. A pektin különleges szénhidrát, amelyet az emberi szervezetben lévő enzimek nem tudnak lebontani, viszont az emésztőrendszerben élő baktériumok olyan vegyületekké (rövid szénláncú zsírsavak) alakítják, amelyek védik a bélnyálkahártya felületét és elősegítik annak egészséges működését. Duzzadó képességük miatt beszívják a béltartalmat, lekötik a toxikus anyagokat, segítik a bél tisztulását, a szervezet méregtelenítését. Az almában található gyümölcssavak és B-vitamin is jótékonyan hatnak a belekre, segítik a tápanyagok felszívódását.

A hasmenés diéta harmadik szakasza: kímélő étkezés

A beteg állapotától függően a harmadik szakaszban már adható sovány hús, sovány sajt, gépsonka, tehéntúró és főtt tojás, tehát a zsírszegény állati eredetű fehérjéket részesítjük előnyben. A tejet még mindig nem erőltetjük. A konyhatechnikai eljárások közül a főzést, párolást alkalmazzuk, hozzáadott zsiradékot nem használunk. A továbbiakban is ügyeljünk az egészséges táplálkozásra! A diéta következő szakaszában áttérhetünk a zsírszegény, könnyű-vegyes étrendre, amelyet már az egészséges táplálkozás ajánlásainak megfelelően kell összeállítani. Ehhez felhasználhatjuk azokat a konyhatechnikai eszközöket (alufóliát, teflonedényt, mikrohullámú sütőt, sütőzacskót, párolást), amelyek révén az étel készítéséhez csak kis mennyiségben kell zsiradékot használni. A fűszerezés kímélő legyen, kerülve a csípős fűszerek alkalmazását. Ne feledjük: a diéta bővítése a beteg állapotától függ, és ne az éhes beteg döntse el, hogy mit egyen, ugyanis a korai diéta-liberalizáció súlyos visszaeséshez vezethet! A megengedettnél több zsiradék-, továbbá szénhidrátbevitel rothadásos, illetve erjedéses hasmenést eredményezhet, amely ismét károsíthatja, a fertőzés traumájából immár lassanként kilábaló, regenerálódó emésztőrendszert. Hasonló óvatossággal bánjunk a tejjel is, ami szénhidrátként tejcukrot tartalmaz. A tejcukor lebontása bélhurutban átmenetileg károsodhat, így a lebontatlan tejcukor ozmotikus hatásánál fogva fokozhatja a hasmenést. Végezetül még egy jó tanács: – egyes hiedelmekkel szemben, a pálinka, a tömény szesz és a koffeintartalmú italok nem gyógyszerei a hasmenésnek!

ÖSSZEFOGLALÓ DIÉTÁS SZABÁLYOK

Figyeljen a folyadék- és sópótlásra, életmentő lehet! Éhezés nem szükséges, ám fontos a kímélő étkezés. Fontos a fokozatosság, a korai zsír- és szénhidrátbevitel ismét károsíthatja emésztésünket. A magas pektintartalmú alma különösen kedvező hatású. Nyers, főtt és párolt ételeket tartalmazzon a kímélő diéta, a sülteket kerüljük!

PREBIOTIKUMOK, PROBIOTIKUMOK, SZINBIOTIKUMOK

A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.

Probiotikumok.

Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumok, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve  elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva (colonisatio) a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Másként megfogalmazva  olyan élő microbialis táplálék-kiegészítők, melyek a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják. Prebiotikumok. A prebiotikumok olyan, nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, s ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását.  Képviselőik oligoszacharidok (2-9 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban.

Szinbiotikumok

A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Forrs: webbeteg.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.