Ezért veszélyes a feldolgozott ételek fogyasztása

Napjainkban a feldolgozott ételek gyakorlatilag kikerülhetetlenek. Vannak azonban a feldolgozásnak is fokozatai – amire fontos odafigyelni. De milyen veszélyeket rejtenek ezek az élelmiszerek?

Bár manapság egyre elterjedtebb az egészségtudatos gondolkodás, még mindig túl sokan fogyasztanak állandóan, vagy időről-időre ultra-feldolgozott ételeket. Ide tartoznak a kész rágcsálnivalók, italok és ételek, melyek adalékanyagokat, mesterséges színezékeket, tartósítószereket és rengeteg cukrot, sót és zsírt tartalmaznak, ám a tápértékük igencsak alacsony – s ezek alkotják az emberek több mint felének étrendjét.

Az utóbbi időben a feldolgozott élelmiszerek egyre inkább fókuszba kerülnek az olyan betegségek kapcsán, mint a szívbetegség, diabétesz, elhízás és egyes rákok – általánosságban rövidebb életet eredményeznek.

feldolgozott ételek

Fotó: 123rf.com

Mit jelent pontosan az ultra-feldolgozott étel?

Hacsak nem készítjük magunk otthon az ételeket keményítőből – de még úgy is -, a feldolgozott ételek csaknem elkerülhetetlenek. A feldolgozottságnak azonban vannak fokozatai.

A minimális feldolgozás ugyanis megtisztítja az ételt, tartósítja vagy eltávolítja az ehetetlen részeket, így például a kávébab külső héját. Az őrlésen kívül ezek a folyamatok magukban foglalják a hűtést, fagyasztást, erjesztést, pasztőrözést és vákuumcsomagolást.

A minimális feldolgozás kulcsa az, hogy az ételek tápértéke ezt követően is nagyjából megegyezzen az eredetivel. A teljes kiőrlésű liszt és a tészta minimálisan feldolgozott élelmiszer, ahogyan bizonyos főzési összetevők is azok. Gondoljunk az olajokra, melyeket dióból, olajbogyóból vagy magvakból készítenek.

 

Ám amint hozzájuk adunk cukrot, sót vagy zsírokat, a feldolgozás mértéke már nem minimális. A hozzáadott sót vagy cukrot tartalmazó konzerv gyümölcs és zöldség például már feldolgozott ételnek számít. Ilyen a frissen sült kenyér, egyes sajtok vagy a konzerv hal is. Ugyanakkor, ezek még mindig nem ultra-feldolgozottak. Összetevőik listája 2-3 tételre korlátozódik, de jellemzően közvetlenül a csomagolásból fogyaszthatók, vagyis azonnal ehetők.

Az ultra-feldolgozás több lépést foglal magába, nem csupán a plusz sóról vagy a konzervdobozba zárásról van szó. A folyamat olyan összetevőket jelent – általában felismerhetetlen neveken -, amelyeket nem találunk meg egy gazdaságban vagy a növényekben. Ilyenek a mesterséges színezékek és ízek, a tartósítószerek, illetve az emulgeálószerek, amelyek célja, hogy az élelmiszer kinézetét vagy textúráját vonzóbbá tegyék.

Az üdítők, a löncshús, a cukrot tartalmazó zabpelyhek, a chipsek ultra-feldolgozott ételek, számos más, csomagolt rágcsálnivalóval és pékáruval, fagyasztott étellel, keksszel együtt.

feldolgozott ételek

Ezek a feldolgozott ételek tehát olyan összetevőket tartalmaznak, melyeknek normális esetben nem szabadna ott lenniük, s természetesen nem léteznek az élelmiszerekben – az emberi előkészítés útján kerülnek bele azokba. Megsemmisítik az élelmiszer szerkezetét és újraszervezik azt, új ételt, új „mátrixot” létrehozva.  Mit jelent ez? Az étel szerkezetéről van szó. Nemcsak azokról az összetevőkről, amelyeket az élelmiszer tartalmaz – például rostot, C-vitamint -, és amelyektől tápanyagban gazdag. Még egy ultra-feldolgozott étel is tartalmaz vitaminokat és tápanyagokat, de nem lesz olyan tápláló, mint egy teljes étel. Emiatt jobb például egy rostban gazdag teljes élelmiszer, mint egy rostot tartalmazó kapszula.

Miért veszélyesek a feldolgozott ételek?

A kutatók hosszú ideje kötik az ultra-feldolgozott élelmiszereket számos egészségügyi problémához. Azok az emberek, akik nagyobb mennyiséget esznek ezekből, nagyobb eséllyel lesznek elhízottak, diabétesz, szívbetegség és érrendszeri betegség alakulhat ki náluk (ide értendő a stroke is).

Egy közelmúltbeli tanulmány a rák kockázatával is összefüggésbe hozta a veszélyes, ún. „kényelmi ételeket”.

chips

A szakértők ugyanakkor nem tudják biztosan megmondani, vajon a betegségeket az okozza, hogy az ultra-feldolgozott élelmiszerek bizonyos összetevőket tartalmaznak, vagy az a baj, ami hiányzik ezekből az ételekből – valószínűleg mindkettő igaz. Egyes kémiai anyagok, tartósítószerek, édesítőszerek befolyásolhatják az anyagcserét.

Az ultra-feldolgozott ételek általánosságban kevés rostot és fontos tápanyagot tartalmaznak. Ha ezek teszik ki az étrend nagy részét, komoly gond lehet belőlük. Ráadásul az ultra-feldolgozott ételek nem elégítik ki igazán az embert, hamar éhes lesz elfogyasztásuk után.

Ellenben ha kellő mennyiségű minőségi rostot és fehérjét fogyasztunk, azok segítenek telítettnek érezni magunkat – ez azt jelenti, hogy a kalóriabevitelre is jobban odafigyelünk, nem eszünk annyit.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.